Növényvédelmi bemutató a Syngenta szervezésében

A legújabb szántóföldi növényvédő szereket és azoknak a gyakorlatba átültetett alkalmazhatóságát mutatta be a Syngenta. Az Enyingi Szer-Show rendezvényen mintegy 800 kis- és nagytermelő, valamint szakmai szervezetek vettek részt.

A csapadékszegény szeptemberi repcevetés, a korán érkezett erős lehűlés, fagyok, majd a tavaszi esős tavaszi időjárás, s a rengeteg vízzel együtt jött erős szelek kissé „átírták” a kilencedik alkalommal megrendezett Syngenta enyingi növényvédő szerbemutatójának néhány érdekességét. Így például a szelektől megtépázott repcét jelentős taposási kár nélkül már nem lehetett gombakártétel ellen (Amistar) permetezni, illetve lényegi különbség nem mutatkozott az ősszel kezeletlen és a rovarok ellen megpermetezett kalászosok között, hiszen a novemberi lehűlések, a fagyok elpusztították a kártevőket, valamint a kalászosok esetében a vetőmagok csávázása ezúttal a gazda lelkiismeretes munkáját, biztonságérzetét fokozta.

Az idei szer-show fő irányvonalát a kukorica, a napraforgó, a kalászosok és a repce védelme adta, de betekinthettünk a növények porzását végző rovarok és méhek táplálását és búvóhelyét nyújtó méhlegelő kialakításának titkaiba is. A résztvevők az új,illetve a 2012 után bevezetendő növényvédelmi technológiák szemrevételezése mellett különböző mezőgazdasági eszközökkel, illetve gépekkel, talaj aktiváló megoldásokkal ismerkedhettek meg, továbbá a Syngenta Seeds legújabb kukorica-és napraforgó hibridjeivel, valamint az Elitmag Kft. jóvoltából a MTA Martonvásári Kutatóintézetének búzafajtáival.

Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a jó agrotechnika – hangoztatta Czigány Tibor, a Syngenta Növényvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója. A gyakori csapadékos időjárás főként a kalászosok fuzárium elleni védelmére figyelmezteti a gazdákat, akik figyelmét felkeltették a különböző szántóföldi kultúrákban honos gyomokra kifejlesztett kelés előtti illetve kelés utáni egyszikű és kétszikű gyomirtó szerek által elért eredmények.

Az egyes technológiák ismertetésekor elhangzott, hogy a kukoricák és a napraforgók számára kiválasztott kísérleti parcellákon számítani lehetett erős csattanó maszlag és parlagfű kelésekre, helyenként fenyércirok foltokra. A talaj típusára és a gyomnövényekre gondolva, részletes elemzések után lehet kiválasztani a megfelelő növényvédő szert, szereket, kombinációkat. A gyomirtási kísérletbe vont napraforgókat és kukoricákat április 21-én vetették el. Az első esetben április 23-án végezték a kelés előtti gyomirtást, a kukorica esetében május4-én. A vetés utáni kezelések meghiúsultak, a gyakori és nagy esőzések lehetetlenné tették a táblák megközelítését. A napraforgó jól állta a szelek erejét, azonban a kukoricát két levelesre gyötörte. A kísérleti szerek még egy kezeléssel is kordában tartják a gyomok jelentős hányadát, azonban ha az időjárás engedi, szükség lesz a posztemergens kezelésre. A még kezeletlen parcellákon sürgető lenne a permetezés, erre azonban a sok eső miatt nincs lehetőség.

Kérdésként elhangzott, szabad-e,és mikor kezeljék a sérült kukoricát, amely ideje szerint már hat leveles fejlettségű lenne. A Syngenta szakértője szerint a sérült növények néhány nap alatt kiheverik az őket ért stresszt, és az ismét növekedésnek indulónövényekben nem tesz kárt a gyomirtó szer. Ugyanakkor a kukoricák esetében tanácsolta a talajlazító ekézést, amely ugyan csökkenti a gyomirtó szerek nyújtotta védelmet, de ha a túlzottan tömör talajfelszín lazítását a növények sorzárására időzítik, azzal elejét lehet venni az újabb gyomosodásnak. Emellett különféle rovarokra és gombafertőzésekre kifejlesztett speciális csávázószerek alkalmazhatóságát is ismertették a szakértők, amelyek a kalászos növények, illetve a napraforgó és a kukorica védelmének alapját adják.

A kalászos technológiákban idén várhatóan nagy figyelmet kell szentelni a fuzárium elleni védelemre. A virágzásidejére időzített védekezéssel a termésbiztonság még kedvezőtlen további időjárásesetén is 70 százalék fölötti lehet.