Jó lakás és jóllakás
Az európai felmérések szerint a magyar háztartások kiadásai közt a második legnagyobb – stílszerűen szólva – falat az élelmiszer. A legtöbbet (a jövedelmünk csaknem 19%-át) rezsire és háztartásra költjük, de utána rögtön az étel és az alkoholmentes italok következnek bő 18%-kal. Ez Európában az egyik legrosszabb arány – már ha azt vesszük, hogy oktatásra, egészségügyi és sportcélokra, kultúrára arányában általában többet, ételre pedig kevesebbet költenek a jobb sorsú európai államok polgárai.
Kiugróan nőtt
Így aztán az élelmiszerárak emelkedése is érzékenyebben érinti a magyart. Ezen a nyáron ráadásul bizonyos termékköröknél erőteljes drágulás történt. A KSH adatai szerint bár az árak átlagosan 3,8%-kal nőttek csak tavalyhoz képest, az élelmiszerek ára kiugróan: majdnem 8-%kal nőtt. Főként az idényáras élelmiszerek ára emelkedett: a burgonya, a friss zöldség-gyümölcs, friss hazai és déligyümölcs bő 17%-kal, a párizsié és kolbászé 16, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9%-kal magasabb idén, mint tavaly ilyenkor.
Forrás: MTI
![stock_photo_294[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/stock_photo_2941_0-375x188.jpg)
![raba_novekvo_arbevetel_csokkeno_eredmeny_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/raba_novekvo_arbevetel_csokkeno_eredmeny_001-375x252.jpg)
![vm_a_biztonsagos_elelmiszer_eloallitasban_jelentos_szerepe_van_a_szakmai_kamaranak_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/vm_a_biztonsagos_elelmiszer_eloallitasban_jelentos_szerepe_van_a_szakmai_kamaranak_001-375x272.jpg)
