fbpx

Olajfák és lámák: a jövő mintagazdaságát építik Bonyhádon

Írta: - 2026 július 08.

A legtöbb családi gazdaság egy-egy növényre vagy állatfajra specializálódik. A Márkus–Ritzel család azonban egészen más utat választott. Bonyhád határában olyan ökológiai mintagazdaságot alakítanak ki, ahol a vegyes gyümölcsültetvények, a haszonállatok, a biodiverzitás és a természetes folyamatok egymást erősítve alkotnak fenntartható rendszert. A birtok különlegessége, hogy központjában áll a Perczel-kúria, ahol közel kétszáz éve Vörösmarty Mihály is élt és alkotott.

Nem ültetvényt, ökoszisztémát építenek

A birtokon első pillantásra is feltűnik, hogy itt nem hagyományos gyümölcsöst alakítottak ki. Az alma, a körte, a japán körte és szilva, valamint a birsalma nem hosszú, egyforma sorokban követik egymást, hanem tudatosan keverve kaptak helyet. A cél, hogy a kártevők és a betegségek ne tudjanak könnyen elterjedni, miközben a hasznos élő szervezetek természetes módon szabályozzák a rendszer működését.  A család a teljes gazdaságot ökológiai művelésben tartja fenn. Nem használnak műtrágyát, és még az ökológiai termesztésben engedélyezett növényvédő szereket sem. A gyomok visszaszorítását és a talaj védelmét például speciális magas gazvágóval oldják meg, amely a levágott növényzetet mulcsként a fák alá teríti.

Olajfák a Völgységben?

A birtok egyik legkülönlegesebb fejlesztése az olajfaültetvény. Márkus Bence szerint a dél-tolnai adottságok hosszabb távon kedvezhetnek ennek a kultúrának, ezért már megkezdték az első ültetvények telepítését. A cél nem csupán az olajbogyó termesztése, hanem saját olívaolaj előállítása helyben feldolgozással. Emellett gránátalma, pekándió és más, a szárazabb klímát jól tűrő növényfajok is helyet kapnak a gazdaságban.

Az állatok is a rendszer részei

A gazdaságban az állattartás sem külön ágazat. A csüngőhasú sertések és a vörösmangalica keresztezéséből származó állomány, a dél-afrikai genetikai hátterű szőrös juhok, valamint a szarvasmarhák mind szerepet kapnak a birtok fenntartásában. Hosszabb távon a sertéseket és más legelő állatokat a vegyes gyümölcsösökben is legeltetni szeretnék, ahol természetes módon járulhatnak hozzá a növényállomány fenntartásához és a gyep kezeléséhez. A család folyamatosan keresi azokat a fajtákat is, amelyek a melegedő klímához jobban alkalmazkodnak. Ezért kerültek a birtokra a hőstresszt jól tűrő szőrös juhok és a kárpáti borzderes szarvasmarhák is.

Márkus Bence Márkus Bence olajfacsemetét mutat a család ökológiai mintagazdaságában Bonyhád határában. (Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média)
Csüngőhasú sertések a bonyhádi birtokon

Történelmi helyszín új szerepben

A gazdaság központjában álló Perczel-kúria különleges történelmi örökséget hordoz. Az emléktábla szerint 1820 és 1824 között itt élt, tanított, valamint hazafias és szerelmes verseit is itt írta Vörösmarty Mihály. A később termelőszövetkezeti központként használt épület ma felújításra vár, de a család hosszú távú tervei között szerepel, hogy a birtokot bemutatógazdaságként megnyissák a nagyközönség előtt.

Rókák, lámák és alpakkák

A birtokbejárás végén a Perczel-kúria szomszédságában megépített családi házukhoz érve, a házőrző kutyus mellett egy láma és egy alpakka látványa fogadott bennünket. Bence elmondta, hogy nagy tervei vannak ezekkel a különleges állatokkal itt a birtokon. A cél az, hogy a látogatók a jövőben testközelből is találkozhatnak majd többek között rókákkal, lámákkal, alpakákkal, lovakkal és más háziasított vagy félvad fajokkal. A család olyan interaktív bemutatót szeretne kialakítani, ahol – megfelelő biztonsági feltételek mellett – az emberek nem csupán kívülről szemlélhetik az állatokat, hanem természetesebb környezetükben is megismerhetik őket.

A sokszínűségben látják a jövőt

Márkus Bence szerint a gazdaság még csak félúton jár a megvalósításban. Az ültetvények folyamatosan fejlődnek, hamarosan az állatok integrálása következik, ezt pedig a feldolgozás, a közvetlen értékesítés és a vendégfogadás egészíti majd ki. A cél egy olyan gazdaság létrehozása, ahol a termőföldtől egészen a fogyasztó asztaláig a család kezében marad a teljes folyamat. A biodiverzitásra, a permakultúrára és a természetes együttműködésre épülő szemléletük jól mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret nyernek az új, fenntartható gazdálkodási modellek.

Nézze meg az erről készített videónkat is:


Agrárágazat Tudástár: Permakultúra – A permakultúra olyan gazdálkodási és tervezési szemlélet, amely a természetes ökoszisztémák működését utánozza. Célja, hogy a növények, állatok és a talaj egymást támogató rendszert alkossanak, így kevesebb külső beavatkozásra, műtrágyára és növényvédő szerre legyen szükség, miközben hosszú távon fenntartható és ellenálló gazdaság jön létre.

CÍMKÉK
▼Hirdetés

▼Hirdetés