A Homokhátságon gazdálkodni mindig is küzdelmes feladat volt. A gyorsan kiszáradó homoktalajok, az egyre szélsőségesebb időjárás és a csapadékhiány miatt sok termelő keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető a termelés biztonsága. Szabó Zoltán kiskunmajsai gazdálkodó szerint a válasz nem a még intenzívebb talajművelésben, hanem a regeneratív gazdálkodásban, a no-till technológiában és az állatok tudatos bevonásában rejlik.
Családi örökségből új szemlélet
Szabó Zoltán a szüleitől vette át a területet, amely korábban a nagyszülők gazdaságához tartozott. Mint mondja, gyerekkora óta látta, milyen nehézséget jelent a homoktalajokon a szárazság. Egy hosszabb aszályos időszak akár két hét alatt is látható tüneteket okozhat a növényeken, mert ezek a talajok kevés vizet képesek megtartani. Ez késztette arra, hogy más irányt keressen. 2017 óta regeneratív szemlélettel gazdálkodik, 2020 óta kísérletezik a no-till technológiával, 2025-től a gazdaság egészén ezt a technológiát alkalmazza.
Direktvetés, talajtakarás, élő gyökér
A gazdaság egyik fontos alapelve, hogy a talaj minél kevesebb ideig maradjon fedetlenül. Szabó Zoltán direktvetett társításokkal dolgozik, amelyekben több növényfaj egyszerre van jelen. A területeken szegletes lednek, rozsos bükköny, muhar és homoki bab is szerepet kap. A hüvelyes növényeknek különösen nagy jelentőségük van. A gazda tapasztalatai szerint a lednek után a talaj nitrogénszintje a négyszeresére emelkedett, amit vizsgálatokkal is igazoltak. A bükköny és a homoki bab szintén a természetes nitrogéngyűjtésben segít, miközben a következő kultúrák számára is kedvezőbb talajállapotot hagynak hátra.
A juhok nemcsak legelnek, dolgoznak is
A regeneratív rendszerben az állatoknak is fontos szerep jut. Szabó Zoltán jelenleg 30 anyajuhot tart, de hosszabb távon 160 egyedre szeretné fejleszteni az állományt. Úgy látja, területeinek ez lenne az eltartóképessége, és ekkora állománnyal már hatékonyan működhetne a rövid szakaszos, intenzív legeltetés.
A juhok nemcsak haszonállatok: legelésükkel, taposásukkal és trágyázásukkal hozzájárulhatnak a gyepterületek megújulásához. A leromlott, kaszálással már nehezen hasznosítható gyepek így ismét értéket képviselhetnek.
Baromfik a rovarok ellen
A gazdaságban a baromfik is a rendszer részei lehetnek. Szabó Zoltán szerint nem az a cél, hogy az állatok négy fal és beton közé legyenek szorítva, hanem hogy a szabadban dolgozzanak: trágyázzák a területet, összeszedjék a rovarokat, és közben hasznot is hozzanak. Erre különösen nagy szükség lehet ott, ahol a sáskák komoly károkat okoznak. A gazdálkodó szerint a rovarok először a gyepeken jelennek meg nagy tömegben, majd a szántóföldi kultúrákban is kárt tehetnek.
Kísérletek a homoktalajon
Szabó Zoltán gazdasága egyben kísérleti terület is. Különböző rozsokat és hüvelyeseket hasonlít össze, hogy kiderüljön, melyik társítás működik jobban a helyi adottságok között, és melyik illeszthető legjobban az állattartáshoz.
A cél nem feltétlenül a maximális termés, hanem a működőképes, gazdaságos és a talajt építő rendszer megtalálása. A szélsőséges időjárás miatt kisebb vetőmagnormákkal dolgozik: ha van csapadék, így is gazdaságos lehet a termelés, ha viszont szárazság jön, kevesebb növény verseng ugyanazért a kevés nedvességért.
„Csak a no-tillé a jövő”
Szabó Zoltán meggyőződése, hogy a talajforgatás a homokhátsági területeken tovább rontja a talaj állapotát. Szerinte a szántással szerves anyagot égetünk el, és a fedetlen, felhevülő homoktalajban a mikrobiológiai élet is sérül. A no-till rendszerben ezzel szemben folyamatosan takarják a talajt, állandó élő gyökér van jelen, és a biodiverzitás növelésével építhető vissza a talajélet. A gazdálkodó szerint így nem leromló, hanem épülő tendencia indulhat el.
Gratulációk, támogató hozzászólások
Szabó Zoltánnal nemrég készített videónk kiemelkedően nagyszámú nézettsége és a támogató visszajelzések azt mutatják, hogy egyre többen szimpatizálnak a regeneratív talajművelés eszméivel. Sokan keresik azokat a gyakorlati példákat, amelyek nem csak elméletben, hanem működő gazdaságban mutatják meg a regeneratív gazdálkodás lehetőségeit. Nézzék meg Szabó Zoltánnal készített videónkat is:
Agrárágazat Tudástár: no-till technológia – Talajforgatás nélküli művelési rendszer, amelyben a vetés a talaj bolygatása nélkül vagy minimális bolygatással történik. Célja a talajszerkezet, a talajélet és a nedvesség megőrzése, miközben a takarónövények, az élő gyökérzet és a szervesanyag-visszapótlás segíthetik a termőföld regenerálódását.
