Országos rendszer a jégkár-mérséklésre

Az agrárium a természeti hatásoknak leginkább kitett ágazat, a gazdák állandó harcban vannak az időjárás erőivel. Ebben a harcban, a jégkárok megelőzése tekintetében hathatós segítséget kaptak az idei év májusától a gazdálkodók – ám a jégkár-mérséklés nemcsak a mezőgazdaságban hozhat 50 milliárdos értékvédelmet, hanem az ipari, állami és polgári létesítményekben is. Interjú Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével.

Tekinthetjük mérföldkőnek a magyar mezőgazdaság történetében a most létrehozott jégkármérséklő-rendszert?

– A jégkárok elleni védekezés évek óta húzódó, a jégverések alkalmával vissza-visszatérő téma volt. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint 25 éve működik eredményesen jégkármérséklő-rendszer. Ennek a tapasztalatait kihasználva, valamint a gazdasági szempontok figyelembevételével – mely szerint a megmentett áruérték jóval meghaladja a működtetési költségeket – célszerűnek látták a kormányzati és szakmaközi szervezetek, hogy megvalósuljon a teljes, országos lefedettséget biztosító hálózati rendszer.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, így valósult meg egy az agrárium életében mérföldkőnek is tekinthető, Európában egyedülálló módon a teljes országot lefedő, egységes jégkármérséklő-rendszer.

Milyen elven működik, és milyen berendezéseket foglal magába a rendszer?

– Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy, és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani, és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.

A rendszer működtetése során a talajfelszínen működő manuális és automata talajgenerátorokkal ezüst-jodidot párologtatunk. Az ezüst-jodid kristályok mesterséges jégképző magként funkcionálnak. Az ezüst-jodid-részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.

A zivatarfelhők kialakulása előtti, a talajról hirtelen feláramló meleg levegőt használjuk ki az elpárologtatott reagens anyag szállítására. A felszálló nedvesség ezzel telítve jut el a jégképződés helyére, így a kialakuló viharfelhőben már elegendő mennyiségű mesterséges jégmag lesz jelen a csapadékképzéshez. A reagens anyag segítségével, a mesterséges jégmagok képzése során a megnövelt darabszámú, azonban csökkentett méretű jégszemek kevesebb kárt okoznak, mint a beavatkozás nélkül kialakuló nagyobb jégszemek.

Mi alapján határozták meg a berendezések elhelyezési pontjai?

– A talajgenerátorokat légvonalban számított 10×10 kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítettük. Összesen 986 talajgenerátor szükséges a megfelelő országos fedés biztosítása érdekében. Ebből 141 manuális generátor már rendelkezésre állt a NEFELA területén. Ezért az országos hálózathoz 845 db új talajgenerátort kellett telepíteni. A 845 új talajgenerátorból 222 automatikus működésű.

Ezeknek az eszközöknek az automatizálása a projekt saját fejlesztése, használatban lévő teljesen automatizált működésű talajgenerátorokra más országban nincs példa. Az automata talajgenerátorokat olyan helyekre telepítettük, ahol vagy nem lehetett talajgenerátor-kezelőt találni – például településektől messze eső és/vagy nehezen megközelíthető helyekre, nagyvárosi környezetbe –, vagy oda, ahol a talajgenerátor-kezelők szerződtetése nem lenne gazdaságos.

Milyen forrásból épült az országos rendszer?

– A beruházás költségének javarésze a Vidékfejlesztési Program „Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás” című, VP 3-5.1.1.2-17 kódszámú pályázati felhívásból elnyerhető támogatásból valósult meg, melynek keretén belül a 2014-2020 időszakban agrár-kockázatmegelőző beruházásokra elkülönített EMVA alapból 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrást biztosított.

Milyen eredményeket várhatunk a rendszer működtetésétől?

– Számítások szerint az országos rendszerrel minden esztendőben az éves kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, 50 milliárd forint termelési értéket fogunk megóvni, csak a mezőgazdaságban.

Az országos jégkármérséklő-rendszer kiépítésével a teljes mezőgazdasági terület mellett a polgári, önkormányzati és ipari létesítmények számára is biztosítható a védekezés, amivel a Kamara egy közösségi célú kockázat-megelőző intézkedést valósíthat meg tagjai és az egész társadalom számára.

A rendszer használata ellenére az ország néhány pontján hullott jégeső. Amint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A szupercellák, illetve a határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem tudunk védekezni – ezért is szorgalmazzuk a jégkármérséklő rendszer kiterjesztését a teljes Kárpát-medencére.

A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival. Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli, az elmúlt 30 év legzivatarosabb május-júniusi időjárása ellenére az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya. Így vélhetően már az első néhány hétben jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani.

Más európai országok hasonló rendszereiről, külföldi tapasztalatokról milyen információk állnak rendelkezésre?

– A jégeső kialakulását, illetve az azzal szemben történő védekezést már az 1800-as évek végén is vizsgálták, de a hatékony beavatkozás felé vezető kísérletek az 1940-es évek közepétől kezdődtek. Alapvetően a jégmag- és jégszemképződés folyamatát megértve a hatékony védekezés alapja a reagens anyagnak a jégképző felhőzetbe történő juttatása lett.

Európában jelentősebb jégesőkár-mérséklő rendszerekkel hazánkon kívül Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria és Horvátország rendelkezik, de a világ számos más területén, például Brazíliában, Argentínában és Kínában is foglalkoznak a jégeső okozta károk csökkentésével.

Hazai rendszerünk 986 darab talajgenerátorból áll, ezek közül 222 darab teljesen automatikus működésű. A többi mechanikus, így élőmunkaigénye van. Az utóbbiak működtetését hogyan sikerült megoldani?

– Minden talajgenerátornak van egy megbízott kezelője, aki vállalja, hogy a saját területén helyet biztosít az eszköz kihelyezésére. Manuális talajgenerátor esetében riasztás szerinti üzemeltetést is vállalt a kezelő. Az eszközök kihelyezéséért és működtetéséért megbízási díjat kapnak a kezelők.

Czékus Mihály