Pálinka – mi a főzési szabadság eredménye?

Az itthon és külföldön is egyre népszerűbb pálinka első lehet a hungarikumok között, hiszen olyan érték, ami méltán képviseli hazánkat a világban. Ezért engedélyezik két éve a házi főzést is, a gyakorlat azonban nem biztos, hogy mindig az előre eltervezettek szerint alakul.

A kormány 2010.09.27-től törvénymódosítással tette lehetővé, hogy a házi kertekben keletkező gyümölcsből családonként 50 literig bárki jövedékiadó-mentesen otthon is főzhessen pálinkát.

Ez az eddig otthon titokban főzőknek biztonságot jelentett, és a közforgalomban is megjelentek a csinos kis szeszfőző készülékek.

Ugyanakkor az intézkedéstől sokan a magyar pálinka jó hírnevét féltették, mert attól tartottak, hogy a megnövekvő szeszmennyiség miatt a piacon csökken a hungarikum ára és egyben a minősége is hanyatlik.

A szabályozás kedvezően hathat a falusi turizmusra, mert bővítheti a vendégasztal-kínálatot is.

 

Pálinka: kizárólag a Magyarországon termett alapanyagból, finomszesz és aroma hozzáadása nélkül készült, legalább 37,5 fokos szeszes ital.

 

 

Múlt évi adatok

2011-ben a bérfőzőknél 5,8 millió hektoliterfok pálinka készült, a kereskedelmi főzdékben pedig 830 ezer hektoliterfoknyi.

Az adóhatóságtól származó adat szerint a bérfőzők jövedéki adó befizetése 16 millió Ft volt, ami a 970 Ft-os hektoliterfok jövedéki adó alapja szerint azt jelenti, hogy tevékenységük zömét a házi, adómentes pálinkák főzése adta.

Az otthoni főzők tíz- húszezren lehettek, ami két adagnyi legális pálinkafőzést feltételezve 2-5 millió liter pálinkát jelent, vagyis minden magyar polgárra jutott 1,5-1,7 liter pálinka.

Az unió visszavonná

Júniusban az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét, amely bizonyos feltételek mellett mentesíti a pálinkát a jövedéki adó alól.

A brüsszeli figyelmeztetés alapja, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja.

Az irányelv alapján Magyarország a bérfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket legfeljebb 50%-al csökkentheti évi 50 liter mennyiségig, vagyis fele adót be kellene fizetni, ami 50 fokos pálinkára számolva 590 forinttal növelné a kifőzetők költségeit.

Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását.

Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát.

Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint, ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is.

 

Amit csak kevesen tudnak

A szabályozás nem mondja ki egyértelműen, hogy ki számít gyümölcstulajdonosnak – mondta Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke.

A szakma csak a gyümölcstermelők számára liberalizálta volna a jogszabályt, és nem tette volna ezt állampolgári joggá.

Így azonban olyanok is főzhetnek, akiknek egyetlen gyümölcsfájuk sincs, vagyis nem a saját termésüket dolgozzák föl.

Ad abszurdum a „gyümölcstulajdonos” akár import alapanyagot is fölhasználhat.

Ausztriában vagy Bajorországban a törvény csak a termesztőkre érvényes, nem általános jogosultság.

Azonkívül ezek a házi készítmények a törvény értelmében többnyire nem pálinkák, hanem csak gyümölcspárlatok.

Pl. a cefre réz- és ciántartalmára az uniós szeszesital-szabályozás olyan alacsony határértéket állapított meg, hogy csak a kimagozott gyümölcsöt lehet cefrézni és pálinkának nevezni.

A párlatból is lehet pálinka, ha készítője egy terméktanúsító labortól erről igazolást kap és a gyümölcs hazai eredetét is bizonyítani tudja.

A pálinka név használatát az unió elismeri, de ha úgy találja, hogy a szigorú eredet- és minőségellenőrzés fellazul, akkor ezt a névhasználati kiváltságot el is lehet veszíteni!

Ugyanakkor vendégasztal keretében sem lehet ajándékozni a párlatot, bár a vendéglátó – ha kifizeti a jövedéki adót – a turistáknak értékesíthető a főzet és már a több millió Ft-os jövedéki biztosítékot sem kell letenni.

El kell oszlatnom egy közkeletű félreértést.

 

Az 50 liter jövedékiadó-mentes otthoni párlatkészítés nem felnőtt személyenként, hanem háztartásonként értendő.

Magyarán egy négytagú család nem készíthet 200 liter párlatot jövedékiadó-mentesen.” – figyelmeztetett a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője, Sipos Jenő ezredes.

Az új jogszabály a gyümölcstermesztő gazdáknak is ad egyfajta biztonságot, mert ezentúl a piacra el nem jutó, hibás gyümölcs sem vész kárba, mert pálinkaként értékké válik, bár az otthon főzött párlat is csak zárjeggyel ellátva, adózva értékesíthető.

Sokan úgy érvelnek, hogy – mivel nem értenek hozzá – továbbra sem főznek otthon, és mert a párlatkészítésnek továbbra is rengeteg a járulékos költsége, maradnak a bérfőzdék, amelyek közül sokan meg is vásárolják az előállított párlatot, legálisan csak úgy, ha kifizetik utána az 1380 Ft-os jövedéki adót.

A pálinkafőző berendezések gyártása vagy értékesítése csak hatósági engedéllyel lehetséges.

A berendezés megvásárlása vagy öröklése azonban nem bejelentés-köteles, legalábbis 100 liter űrtartalomig.

 

 

Az otthoni főzés befolyásolhatja a már bevált márkák életterét.

Ezzel kapcsolatban kérdeztük a Tiszaföldváron működő Spiritus Primus Kft. ügyvezetőjét, Borsos Botondot:

A 2010. szeptembere óta életben lévő főzési szabadság hozott szemléletváltást a hazai pálinkafőzési, illetve fogyasztási szokásokban?

Szemléletváltást nemigen hozott, illetve van a minőség irányába történő jelentős elmozdulás a szakmában, de ez független a főzési szabadságtól.

A főzési szokások terén mindenképpen megfigyelhető, hogy egyre többen szeretnének otthon főzni, és egyre többen is főznek otthon.

Ebből mi azt tapasztaljuk, hogy nagy mennyiségű pálinka kerül be a kereskedelembe ellenőrizetlenül, az adók megfizetése nélkül.

Fogyasztási szokások terén egyre többen keresik a minőségi pálinkát, de sajnos a gazdasági helyzet miatt kevesen tudják azt megfizetni.

Ez is a feketegazdaságnak kedvez.

Kimondható, hogy a főzési szabadság inkább az ellenőrizetlen pálinkák terjedésének kedvez, komoly károkat okozva ezzel a pálinka hírnevének, komoly gazdasági károkat eredményezve a kereskedelmi főzdéknek és az államnak.

Megfigyelhető, hogy a bérfőzetők egy része a megbízható jó minőség miatt választ minket az otthon főzés helyett.

 

Létezik olyan szakmai szerv vagy intézmény, ami ellenőrzi, hogy mi az, ami ma pálinka néven az üvegekbe kerül?

Elvileg igen, gyakorlatilag nem. Gyakorlatban az elismert pálinka versenyeken végeznek bizonyos minőségi ellenőrzéseket, de ott sem tudnak mindent elvégezni.

Ugyanakkor, aki ért a kémiához, az ezt is ki tudja játszani, ha akarja.

Létezik azonban a gázkromatográfus vizsgálat, ami minden vegyi elemet kimutat, ami csak a termékben van.

Ennek költsége igen magas, ami az alkalmazását igen visszaveti.

Sajnos nem ismerünk nagy publicitást kapott ügyeket, pedig a szakma tudni véli, kik azok a társaságok, akik az árak letörése érdekében nem a törvény szerinti termékeket forgalmaznak pálinka néven.

 

A pálinkatörvény tiltja a cefre és a késztermék mesterséges ízesítését. Ez ellenőrizhető?

Igen, az ellenőrzés nagyon könnyen lehetséges, pl. a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumaiban bármilyen termékben kimutatják a hozzáadott anyagokat.

De nem csak a bérfőzött pálinkánál tapasztalható, hogy különböző mézes vagy ágyas italokat (párlatokat) készítenek belőle.

Meg kell kockáztatnom, hogy a kereskedelmi főzésben kialakult szokások szerint a polcokon lévő termékek több mint 5%-a is tartalmaz egyéb anyagokat, mert azokon az árakon, amiken a polcokon vannak, egész egyszerűen nem lehet előállítani a gyümölcspálinkát.

Tehát biztos, hogy adnak hozzá ízfokozót, és nem gyümölcs eredetű alkoholt.

 

Megoldásként a másik lábukra, a bérfőzésekre nehezednek?

Sajnos a bérfőzés mértéke nem képes megtermelni mindazt a fejlesztést, amit a minőség érdekében ebbe a vállalkozásba belefektettünk.

Illetve a bérfőzést sem lehet egy bizonyos szinten túl űzni.

Van egy feldolgozó kapacitásunk, ami gyakorlatilag szept.1.-dec.31. közt non-stop működik.

Ebben van kereskedelmi és bérfőzés is, hiszen a kereskedelmi főzés mindenképp szükséges, hogy a piacon fejlődni tudjunk.

Ez a láb akkor lenne tovább terhelhető, ha új főzőüstöket építenénk be, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fejlesztünk.

 

Önöknél mi most az aktuális főzési ár?

10. Országos Pálinka Fórum

A tárca mindent megtesz, hogy a magyar pálinka hírneve minél magasabban szárnyaljon.

ezt szolgálja a házi főzés engedélyezése is, aminek eredményeként a külföldi megmérettetéseken is szép sikereket érnek el a hazai gyümölcsből készült párlatok, egy Tirolban rendezett versenyen 142 éremmel jutalmazták a magyar italokat.

mondta Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a jubileumi, X. Országos Pálinka Fórumon, májusban.

A vidékfejlesztési tárca nemrégiben programot indított az őshonos gyümölcsfajták elterjesztéséért, így az államtitkár a rendezvényen megjelenteket arra biztatta, hogy az őshonos gyümölcsökből szintén próbálják kihozni a legjobbakat.

Javasolta, hogy főzzenek pálinkát a tüskés körtéből, mert azt már eleink is használták, és mert az új íz segítheti a pálinkakultúra továbbfejlődését.

A magyaroknak a pálinka olyan, mint a görögöknek az ouzo, a franciáknak a konyak, az amerikaiaknak a whiskey.

Minden nemzetnek megvan a maga nemzeti kincse, nekünk a pálinka, amelyre méltán lehetünk büszkék – mondta Budai Gyula államtitkár.

 

PÁLINKA KISOKOS

Pálinka – párlat

A párlat valamilyen cukrot tartalmazó alapanyagból erjesztéssel és lepárlással készül, a pálinka alapanyaga a gyümölcs.

Párlat bárhol készülhet, a pálinka hungarikum.

A párlat ízesíthető, pálinka esetén nem engedélyezett az adalékanyagok használata.

Mennyi gyümölcsből lesz 1 liter pálinka?

Pálinkát többnyire sárgabarackból, szilvából, törkölyből főznek, ezekből 9-10 kg szükséges 1l pálinkához.

Legkevesebb pálinka kökényből, somból, berkenyéből készül, ezekből 40-45 kg-ra is kellhet 1l pálinka elkészítéséhez.

Mi a pálinka alkoholfoka?

Jelenleg min. 37,5 %, max. 86 %, jellemzően 40-50%. (Forgalomba csak 37,5% és 55% közötti pálinkák kerülhetnek.)

Miből készülhet?

Magánfőzés keretein belül csak gyümölcsből, ill. gyümölcsből származó alapanyagból lehet előállítani, egyéb alkoholtermék, ízfokozók, édesítőszerek hozzáadása nélkül.

Mennyit főzhetünk?

A házi pálinkafőzés szabályainak 2010. szeptember 27-én életbe lépő változásai szerint legfeljebb 50 liter 86 fokos házipálinka főzhető otthon.

Bejelentés és jövedéki adó mentesen akár körülbelül 100 liter 43 fokos pálinka otthoni előállítása is legális.

E mennyiség felett a jövedéki adót házi pálinkafőzés esetén is meg kell fizetni (hektoliterfokonként 2761 Ft a jövedéki adó, ez 1 literes, 50 százalékos alkoholtartalmú terméknél 1380,5 Ft-ot jelent.

Értékesítés

Akár a bérfőzött, akár a magánfőzés útján készült párlatot a regisztrációs számmal rendelkező kistermelőnek minősülő személy értékesítheti, adózva, legfeljebb 2 l-es kiszerelésben, párlatzárjeggyel ellátva.

Ez csak a saját gazdaság helyén vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében végző tevékenység esetén lehetséges.

Párlatzárjegyek a magánfőzető bejelentésével (adóbevallásával) egyidejűleg, míg a bérfőzető a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatvány benyújtásával rendelhető meg a hatósági felügyeletet ellátó megyeszékhelyi vám- és pénzügyőri hivatalnál.

A bérfőzetőknek a szeszfőzdei előállítás során már nyilatkozni kell arról, hogy az előállított pálinkából milyen mennyiséget kívánnak értékesíteni, mivel a befizetendő adót a szeszfőzde állapítja meg és szedi be.

A zárjegyek átvétele a jegyzék aláírása mellett, a zárjegyek előállítási költségének megfizetése után lehetséges.

 

Milyen hőmérsékleten igyuk a pálinkát?

A hideg „elrejti” az ízeket, illatokat, ezért az optimális fogyasztási hőmérséklet 18-20 °C.

(forrás: fogyasztok.hu)