Precízió? Óvatos kíváncsiskodás

Sok gazda érdeklődik, de kérdés: megfizeti-e a piac a prega-beruházásokat…

Miközben a magyar gazdaságok többsége már érdemben bír információ a precíziós gazdálkodásról (prg), még mindig inkább az óvatos előrelépések jellemzik az ilyen technológiák bevezetését. A prg-ben óriási üzleti lehetőségek rejlenek mind az azt forgalmazók, mind a felhasználók oldalán, de a körültekintés különösen indokolt.

A 100 hektárnál kisebb területen gazdálkodók harmadának, a 100-500 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók kétharmadának

vannak kompetens értesülései

a precíziós gazdálkodásról. Mind ismertebbek e téren (is) a drónok, a GPS-vezérlést biztosító, a különféle termelési, raktározási és feldolgozási folyamatokat korszerű eszközökön nyomonkövető információs technikák, a talajelemzések, inputanyag-felhasználási optimalizációk és sok egyéb hasonló technológia. Ugyanakkor a jellemzően költséges korszerűsítések – bár kétségtelenül nagyobb jövedelmezőséget eredményezhetnek – komoly tehertételt jelentenek a beruházó gazdaságnak, és kérdéses a beruházás megtérülésének időhatára.

Minderről nemcsak a szakmai konferenciákon, hanem a szaksajtóban is mind több szó esik. Nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője intett:

a prega terhei és korlátai

miatt nem minden gazdaságnak éri meg az átállás. Gór Arnold szerint bár a technológia alkalmas a költségcsökkentésre, a prevencióra, és javíthatja a termés mennyiségi és minőségi mutatóit, a precíziós gépi apparátus fenntartása, működtetése jelentős költségekkel járhat, és kérdéses: e ráfordításokat a (fel)vásárlók kifizetik-e majd a piacokon.

A felmérések, statisztikák, prognózisok mégis a precíziós gazdálkodás térnyerésével számolnak, különösen úgy, hogy az annak alapjául szolgáló technikák-technológiák és a működtetési folyamatosan csökkennek. Világszerte legalább 12%-os bővüléssel kalkulálnak e szegmensben rövid távon is.

A Figyelő minapi jelentése szerint precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket már alkalmazók

100%-ban hasznosnak ítélik

az effajta fejlesztéseket, ezért is érthető, hogy bő harmaduk a versenyképességük fenntartásában és növelésében új technológiai megoldások alkalmazását, míg szintén ugyanekkora arányban a munkálatokkal járó költségek optimális szinten tartását kulcsfontosságú tényezőknek látja. Az e témában megkérdezett gazdálkodók 35%-a a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené a legszívesebben – mondta a lapnak Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója. Úgy tapasztalta: a gazdák 50%-a lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, igaz, többségük akkor, ha ez nem járna komolyabb költségekkel.

(Kép, szöveg: Agrárágazat-összeállítás)