Program az egészséges sertések védelmére

A sertések reprodukciós és légzőszervi szindrómája (PRRS) ma már nem egy rejtélyes vírus okozta betegség. Nevét onnan kapta, hogy a kocákban reprodukciós zavarokat, fiatal állatokban pedig légzőszervi tüneteket idéz elő leggyakrabban. A vírust az USA-ban ismerték fel 1987-ben. Európában németországi és hollandiai telepeken 1990-ben szembesültek a kórokozóval, de a betegség gyors terjedésére jellemző, hogy hamarosan már Délkelet-Ázsiában is megjelent. Hazánkban a vírus európai változatát először 1999-ben izolálták. A szakirodalom leírása alapján az egyik legváltozékonyabb vírus, elsődleges előfordulási helye a sertés tüdeje, ahol ezerszer gyakoribb, mint az állat mandulájában.

A kórt okozó vírus, ahova bekerül, ott állományon belül gyorsan terjed és akár minden állatot megbetegíthet. Elhullást csak ritkán okoz, de a tüdőgyulladásos tünetektől beteg állat akár két héten át étvágytalan. Ez visszaveti a súlygyarapodását, kocák esetén korai elléshez, vetéléshez, visszaivarzáshoz vezethet. A PRSS mentesítési munka nemcsak összetett és sokszereplős, de jelentős állategészségügyi és tartási kihívás is, ugyanis nagyon könnyű a visszafertőződés, hiszen a vírus akár széllel is elterjedhet.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese

– Miért fontos Magyarország számára a mentesség elérése?

– A PRRS ellenni mentesítés előzménye, hogy a betegséget Magyarországon az 1995. évi XCI. számú állategészségügyi törvényben bejelentési kötelezettség alá sorolták, vagyis ha észlelték a gazdák vagy az állatorvos, jelentenie kellett a hatóságnak. Ez a szabályozás 2001-ig tartott, ám uniós nyomásra visszavonták. A fertőzöttség az európai uniós országokban, különösen a nagy sertéstartó országokban, Hollandiában, Dániában és Németországban 60-70 százalék. A betegség 2006 óta Magyarországon ismét bejelentés alá tartozik. Hazánk tavaly elkészítette a PRSS-rendelet tervezetet, amely uniós kifogások miatt nem léphetett érvénybe. E jogszabály pontosan meghatározza mind az állattartó, mind az állatorvos, valamint a hatóság feladatait a betegség a kezelésében, a mentesség elérésének a követelményeit.

– Hazánk törekvését kik támogatták, s az ellenzők mivel nem értettek egyet?

– Az agrárvezetés megvizsgálta 2010-ben a különböző lehetőséget, hogy mivel lehetne érdemben segíteni a sertéságazat versenyképességét, a hazai sertéstartókat. A PRRS mentesség elérésében látott egy ilyen kiemelkedő lehetőséget. Egy mentes telepen sokkal kisebb a betegség okozta gazdasági veszteség, hiszen jó étvággyal gyarapodnak a hízók, jobbak a szaporodás biológiai mutatók stb. A mentesség fenntartásának egyik sarokpontja, hogy a gazdaságokba ne vigyenek be fertőzött állatokat, vagyis korlátozzuk a telephelyek közötti szállítást mind a hazai, mind az európai unióból érkező állatok esetén, csak ellenőrzött állományból származó sertéseket fogadhassanak be egy telepen. Elkészült egy PRRS tervezet, majd a rendelet tervezet is, amelyet 2012 augusztusában megküldtük az uniónak. Több állam tett észrevételt, illetve emelt kifogást. Az országok egy része szakmai pontosítást, illetve kiegészítést kért, míg mások szerint Magyarország e rendelettel akadályozná a szabad kereskedelmet, például korlátot állítana a dán, holland és német állatok elé. Ez annyiban igaz, hogy a rendelet valóban korlátozná a fertőzött állatok mozgatását.

– A tudomány tisztázatlan kérdéseire, a diagnózisok pontos felállítására három kutatónk is utalt a közelmúltban légzésszervi okok miatt elpusztult állatokon végzett tanulmányukban. Szeredi Levente, Deim Zoltán és Jánosi Szilárd úgy fogalmaznak, hogy pontos kórtörténetet csak egy teljes körű patológiai vizsgálattal lehet leírni. Jelzik, a tudományban még vannak nyitott kérdések. Annyi azonban kijelenthető, hogy ez egy elkerülhetetlen állatbetegség?

– A PRRS vírus a sertésfajhoz adaptálódott, csak sertés betegség, ugyanakkor az egyes fajták közti különbségekről nem tudunk. Bármelyik fajta megbetegedhet. Megbetegíti a mangalicát ugyanúgy, mint a lapályt, a durocot stb. A kórokozót ma is folyamatosan kutatják. Tény, fejlődnek a vizsgálati tesztek, amelyek egyre pontosabb, megbízhatóbb diagnózist tesznek lehetővé. Emellett a vakcina gyártók is egyre fejlettebb készítményeket kínálnak.

– Számunkra miért fontos a mentesség elérése? Mekkora gazdasági kárt képes okozni egy fertőzés?

– Több tanulmány készült a világban, közte egy holland gazdaságban. Ez utóbbinál kimutatták, hogy egy fertőzött telephelyen kocánként évente 130-150 euró veszteséget okoz a vírus jelenléte. Úgy gondolom, ez jelentős kár. Nagyon komoly előny azon gazdáknak, akik e betegségtől mentes, egészséges állatokat nevelnek, főleg ha ez egy ország esetében is megvalósul.

– Amikor elkészült a magyar jogszabály, feltételezem, felmérték az akkori állapotokat. Milyen volt akkor, s milyen jelenleg az állategészségi helyzetünk?

– Az országos adatgyűjtés 2010-ben kezdődött el. Folyamatosan felmértük mind a kicsi, mind a nagy állományok állapotát. A kisebb süldő és hízó állományok esetén mintegy 10 százalékos a fertőzöttség aránya, a nagy telepek esetén 20 százalékos. A kocák körülbelül 25 százalékánál találtunk PRRS vírust.

– Miért éppen a PRRS vírus ellen kívánnak fellépni, amikor a szakirodalom szerint ez csupán a harmadik-negyedik legsúlyosabb sertésbetegség?

– Hogy a harmadik vagy negyedik – ezt valóban nehéz rangsorolni. A bejelentési kötelezettség alá tartozó legsúlyosabb fertőző sertésbetegségektől mentesek vagyunk, így a sertéspestitől és a brucellózistól is. Egy 14 éves programnak köszönhetően hazánkban megszűnt az álveszettség, az Aujeszky-betegség. Magyarország mentes e sertésbetegségtől is. A hivatalos Eu-s döntésre várunk, jelentésünk ott van az asztalukon. Az állategészségügyben szeretnénk tovább lépni, ezen a listán a PRRS mentesség elérése a következő kihívás.

– Hol tartunk?

– Mindenképpen fontos a jogszabály megjelenése. Amíg a PRRS-mentesítés rendelete nem jelenik meg, addig lényegében csak tájékoztatást kérhetünk az állattartóktól, illetve közreműködésükben bízhatunk. Működik egy nemzeti mentesítési bizottság, illetve szakemberek folyamatosan járják a nagy telepeket, egyeztetnek a gazdákkal, s előkészítjük a teendőket. Amikor pedig életbe lép a rendelet, viszonylag gyorsan cselekedhetünk az ügyben. A programnak a legfontosabb része, hogy menetes telepre csak mentes telepről lehet sertést szállítani, akár külföldi, akár hazai állományról van szó. De legalább ilyen fontos, hogy a fertőzéssel érintett telepeken megfelelő vakcinázással megakadályozzák a vírus terjedését. A mentességi program kezdetben 4-5 megyét fog át, a többi megyében az itt szerzett tapasztalatok alapján egy következő lépésben fokozatosan terjesztjük ki az ország egészére.

– Hogyan védekeznek a PRRS ellen a világban?

– A vakcinázás az általános. A különböző országokban megkezdett átfogó programok helyi, telephelyi, esetenként régiós kiterjesztésűek. Az intézkedések Hollandiában például egy-egy telepre korlátozódnak, a csehek regionális, ellenben Magyarországon egy országos programban gondolkodunk.

– Az áru szabad mozgása alatt értendő-e, hogy a vásárokon, piacokon mindenféle kupecek kínálják a sertéseket, amelyeket előszeretettel főleg a kisgazdaságok, ház körül állatot nevelők vásárolják. Ez milyen veszélyt hordoz magában?

– Ez nem csak a PRRS szempontjából, de az egyéb fertőző betegségek terjesztése miatt is veszélyes magatartás. Nagyon fontos tanács, ellenőrzés nélküli telepről, papírok nélkül semmiképpen ne vásároljanak állatot akkor sem, ha az ára jóval kedvezőbb az igazolt sertéshez képest.

– Mint ismert, a hollandok szakosodott sertéságazatot működtetnek, vagyis egyesek a szaporulat előállítására koncentrálnak, mások e szaporulat felnevelésére. Idehaza a gazdaságok jellemzően saját állományukat szaporítják, maguk nevelik fel a süldőket, sőt kant is tartanak. Ez milyen egyedi feladatot okoz a védekezés szempontjából?

– Egy szeparált, elkülönített telephelyen kissé könnyebb a védekezés, szemben az olyan ólakkal, ahol a koca, süldő és a hízó is egymás közelében fekszik. Ilyen telephelyen nehezebb a fertőzési lánc megszakítása. Egy telephely kiürítése, vagyis kivonása a tenyésztésből jelentős összegbe kerül.

– Ezzel szemben áll annak az előnye, amelyet a mentesség ígér egy gazdálkodónak. Kérdés, a mentesség címet többletárral elismeri-e a piac?

– A gazdasági előny nem csak abból adódik, hogy egy egészséges állományban kisebb költséggel nevelhetőek az állatok. Reméljük, hogy az értékesebb sertéseket sokkal drágábban lehet eladni. Oroszországba csak PRRS mentes állatot szabad kivinni. Ha Magyarország garantálni tudná a teljes menetességet, az jelentős gazdasági erőt nyújtana a magyar állattartók számára. Ha a menetességben elsők lehetnék, azzal komoly előnybe kerülhetnénk más országok kínálatával szemben.

– A program milyen feladatokat ró az állatorvosokra? Fölkészítésük, bevonásuk miként történik?

– Az állatorvosok felkészítése, a gazdák felvilágosítása és megnyerése a program számára kiemelt cél. Minden nagyobb konferencián szó esik a mentességről, folyamatosan tájékoztatjuk a kollégákat.

– Amíg nem hatályos a PRRS rendelet, milyen eszközök állnak a gazdák és az állatorvosok rendelkezésre? Milyen részintézkedéssel lehet kordában tartani, netán csökkenteni a vírus jelenlétét?

– Mint említettem, a telephelyekre ellenőrzött helyekről és megfelelő papírokkal vásároljanak és fogadjanak állatokat. A PRRS esetében a szabályok abban változnak, hogy a sertéseket nem 30 napig kell karanténozni, hanem 42 napig. Azokon a telepeken, ahol fertőzött az állomány, ott vakcinációs programot kell készíteni a telephely állatorvosát bevonva, hogy csökkentsék a vírus jelenlétét, s megnyugodjon a telep.

állattenyésztés élelmiszer prrs sertés vírus