Velünk ez nem történhet meg – gondoltuk a súlyos járványról

Nagy szerencse, hogy a marhánál is vészesebben fertőző sertésállományokat nem érte utol a száj- és körömfájás-járvány. Bár megnyugtató, hogy a jelek szerint sikerült megfékezni a további fertőzéseket, nyugtalanító, hogy még nem tudjuk, honnan eredt a vírus… Tanulságok és teendők az állattartók számára.

Ötven év után ismét felütötte fejét a rettegett ragadós száj- és körömfájás. Egy rég elfeledettnek hitt állatbetegség tért vissza Magyarországra 2024 tavaszán: a ragadós száj- és körömfájás (RSKF) ötven év után ismét megjelent, meglepve nemcsak a hatóságokat, hanem az egész állattartó ágazatot is. A fertőzést március 5-én igazolták Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbarcs településen. Azóta kilenc telep vált érintetté, és több mint 9000 állatot kellett leölni a járvány megfékezése érdekében. Noha a jövő hónap elején várhatóan kihirdetik a mentességet, továbbra sem tudjuk biztosan, honnan eredt, tört be hazánkba a vírus – hangzott el a Portfolio Agrofuture 2025 konferencián.

A „tankönyvi” betegség hirtelen visszatérése

A RSKF olyan vírusos megbetegedés, amelyet korábban csak tankönyvekből, archív képekből ismertek a szakemberek – legutóbb öt évtizeddel ezelőtt volt jelen Magyarországon. A 2024-es év elején először Németországból érkeztek hírek kitörésről, majd a magyar esetek is megjelentek. A tünetek (hólyagos elváltozások a szájban, tőgyön, csülkön) klasszikusak voltak, a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen megerősítették a diagnózist.

Gyors védekezés, szigorú intézkedések

A hatóságok gyorsan reagáltak: védő- és megfigyelési zónák kijelölése, szállítási tilalom, fertőzött állományok felszámolása lépett életbe. A Nébih és az Agrárminisztérium összehangolt munkájának köszönhetően sikerült lokalizálni a járványt, és május elején a fertőtlenítések is lezárultak. Június elején Magyarország újra visszanyerheti mentes státuszát – amennyiben nem észlelnek újabb eseteket.

Sokakban felmerült a kérdés, miért nem előzte meg a bajt egy országos vakcinázási program. A válasz a nemzetközi szabályozásban keresendő: mentes státuszú országban, mint Magyarország is volt, elsődlegesen a fertőzött állatok felszámolása a megengedett védekezési módszer. A vakcinát kizárólag a már tüneteket mutató állományokban lehetett alkalmazni – ott is csak a vírus terjedésének lassítására.

Súlyos tanulságok: hiányzó dokumentációk, járványügyi fegyelem

A járvány komoly tanulságokat hagyott maga után. Sok szarvasmarhatartó telepen nem volt érvényes, részletes járványvédelmi terv, vagy hiányzott a kötelező látogatási napló vezetése. Az 50 éves fertőzésmentes időszak túlzott biztonságérzetet keltett, csökkentve a védekezési tudatosságot. Emellett a szlovákiai esethalmozódás is megmutatta, hogy a határokon átnyúló járványok esetében elengedhetetlen a regionális együttműködés. Egy másik ország védekezési stratégiája és felkészültsége közvetlen hatással lehet a hazai állattartók biztonságára is.

Gazdasági következmények és támogatások

A fertőzés nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos gazdasági károkat is okozott: mintegy 9000 leölt állat; leállított értékesítések, kieső jövedelmek; felborult gazdasági tervek. Az állam több támogatási formával segíti az érintetteket: bér- és hitelkompenzációs programokkal, vis maior könnyítésekkel, 70%-os támogatási intenzitású beruházási pályázatokkal, Széchenyi Kártya Program újraindítási hitellehetőséggel.

A jövő záloga: megelőzés és készültség

A jövőben minden állattartónak alapvető kötelessége a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása. Gyanús tünetek észlelésekor azonnali bejelentés a Nébih-nek vagy az állatorvosnak. Fontos naprakész járványvédelmi terv és dokumentáció készítése, a folyamatos oktatás, felkészítés, kockázatelemzés. A ragadós száj- és körömfájás 2024-es megjelenése figyelmeztetés volt. Egy világos üzenet: a járványok korában a felkészületlenség a legnagyobb kockázat. Az állattartók és hatóságok közös felelőssége, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg ez az eset – sem Magyarországon, sem máshol Európában.