Ráközelítés és adatnyerés

Borítókép
Ráközelítés és adatnyerés

Egy növényre, egy állatpéldányra fókuszál a jövő precíziós gazdálkodású mezőgazdasága – állítja Milics Gábor egyetemi docens

A precíziós gazdálkodás lényege végső soron az, hogy minél több és sokfélébb adatot szerezzen, ebből információt állítson elő és ezzel a lehető legideálisabb körülményeket teremtse a lehető legkisebb felbontási aránnyal a termőföldön vagy egy állatállományban – így összegzi a mezőgazdaság vezető innovációs ágazatának célkitűzését a téma egyik legelismertebb hazai kutatója és oktatója. Milics Gábor egyetemi docens szerint hazánk jól áll a digitális agrártechnológiák alkalmazásában, de sokat kell még tennie az állami és privát szférának azért, hogy a szükséges tanulási és beruházási folyamatok révén ezek még inkább elterjedjenek.

Lemenni a pontosságért

A mosonmagyaróvári (Széchenyi István Egyetem) agrár-felsőoktatásban dolgozó kutató emlékeztet, a precízebb gazdálkodás gondolata és szemlélete már csaknem egyévszázados: észak-amerikai és nyugat-európai gazdálkodók már a 20. század elején igyekeztek a hatékonyságot táblaadatok alapján növelni. – Szembesültek a táblák eltérő adottságaival, igyekeztek megérteni, miből adódhatnak ezek és alkalmazkodni ehhez. A 70-es évektől, a műholdfelvételek, majd a 90-es évektől a mind pontosabb GPS-eszközök, illetve a hozammérésre alkalmas kombájnok megjelenésével már régen nemcsak tábla-, hanem hektárszinten kaptak adatokat, s ma már a kutatás akár az egyes növények szintjéig „le tud menni” az adatgyűjtésben és ezzel a hatékonyság fokozásában – vetít átfogó ívet a precíziós szegmens történetéről és távlatairól Milics Gábor. A technikai fejlődéssel vált lehetővé az is, hogy a talaj tápanyag-szolgáltató képessége alapján tervezzék mind a talajművelési, mind a vetési munkálatokat, illetve az inputanyag-kijuttatást. – Minél kisebb zónákra bontva ismerjük a talaj állapotát, a mai gépi apparátusokkal annál pontosabban végezhető akár a műtrágyázás, a növényvédelem, vagy az öntözés, így nemcsak komoly költségeket takarítunk meg, de a kevesebb menetszám, a kisebb terhelés révén a talajok jobb állapotát is óvni tudjuk.

Növénytermesztés vagy állattartás: még több adatot az ideális körülmények megteremtéséért!

Megtérülő lépések

Az egyetemi docens szerint mindebből fakadóan a precíziós technológiák esetében nem lehet kérdés, hogy megtérülő beruházásról van-e szó. – Arról lehet szakmai vitát folytatni, hogy egy konkrét gazdaságban mérettől, adottságoktól, gépi felszereltségtől, szakember-utánpótlástól és egyéb tényezőktől függően milyen irányban lehet és érdemes elindulni a precíziós technológiák bevezetésével. Lehet, hogy valahol elég az automata kormányzás, másutt a nagy permetezőgép-keretek fúvókáinak szakaszos irányítása is megtérülő... Az viszont kétségtelen, hogy az említett költségmegtakarítás, a nagyobb terméshozamot előmozdító hatékonyságnövelés révén egy alkalmas szaktanácsadó pontosan meg tudja tervezni a megfelelő lépések sorrendjét, és le kell tudnia vezetni, hogy a beruházás mikor, hogyan térül meg – szögezi le Milics Gábor. Szerinte a félelmek érthetőek, de alaptalanok. – Van, aki egyszerűen csak az újtól fél, mint az, aki nem szereti megszokni egy új telefon menüjét vagy egy új kávéfőzőgépet. Lehet az is például, hogy egy gépkezelő attól fél, hogy eztán ellenőrizhető lesz, merre haladt, milyen alapossággal dolgozott a géppel... De nem lehet megúszni: haladni kell a műszaki fejlődéssel, tanulni kell, és nyitottnak kell lenni, mert ez az ágazat érdeke.

A támogatási rendszer is követi?

Kedvező, hogy az állami agrárirányítás előremutató lépéseket tett az ágazatban. – Ma már 7 felsőfokú intézményben, így itt, Mosonmagyaróváron is hozzáérhető a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés, de egyébként a hazai digitális agrárstratégiának része, hogy az oktatás minden szintjén megjelenjen ez a fajta szaktudás. A stratégia egy másik fontos eleme az, hogy olyan minta- és bemutató gazdaságok elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait is hozzáférhetővé tegye, amik már országszerte több ponton működnek. Ennek a hálózatnak a kibontakoztatása még előttünk áll.

Nem kell, de nem is lehet megúszni az új szemlélet befogadását

Fontos ez, mert a leginkább meggyőző és használható tudás ezeken a helyeken található meg azok számára, akik belevágnának vagy továbbfejlesztenék a gazdaságuk precíziós alkalmazásait – mutat rá a szakember. Ebben a folyamatban egyébként szerinte mind az állami szakmai hálózatok (agrárminisztérium és -kamara, falugazdászok), mind a privátszféra (gép- és szolgáltatásforgalmazók, tanácsadók) részt vesznek. – A kezdeti időszakon túl vagyunk, ma már a legtöbb nagyobb eszközvásárlás abban a tudatban történik, hogy az hogyan illeszthető a digitális rendszerekbe – teszi hozzá Milics Gábor, aki ugyanakkor úgy látja: nem kell feltétlenül a támogatási rendszerre várni ezeknél a fejlesztéseknél. – Például szerb, ukrán, vagyis EU-n kívüli gazdaságok is képesek úgy korszerűsíteni, hogy nincs mögöttük támogatás, hiszen a precíziós beruházások megtérülnek. Más kérdés, hogy a támogatási rendszer szemlélete is előbb-utóbb össze kell kapcsolódjon majd azzal, hogy a digitális hatékonyság szempontjából is megtérül-e?

Nem vitás, előre meg lehet mondani, hogyan éri meg a precíziós célú beruházás

Darabspecifikus adatnyerés a cél

A szakember szerint persze a precíziós mezőgazdaság nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is ugyanazokra az alapelvekre mutat. – A legfontosabb cél mindkét főágazatban az, hogy minél több és többféle adatot nyerjünk, ezekkel pedig minél pontosabban elő tudjuk állítani azokat a körülményeket, amelyek egy növény vagy állat számára a legkedvezőbbek a legnagyobb teljesítmény elérése érdekében. Nemcsak a mezőgazdasági táblán fontos, hogy minél kisebb zónákból nyerjünk adatokat a talajállapotról, s nemcsak az lesz elérhető hamarosan, hogy szinte már egyegy növényről is tudjuk, milyen állapotban van, mire van szüksége. Az állattartásban is egyre inkább terjed az állatspecifikus adatnyerés, már egy-egy példányra is szabható az elhelyezési, takarmányozási szükséglet megtervezése, az állapotáról kapott adatok kinyerése. Mindezekkel a jobb termelékenység mellett az állatjóléti, a növénytermesztésben a tágabban vett fenntarthatósági célok is közelebb kerülnek – foglalja össze Milics Gábor egyetemi docens.

Hagyomány és modernitás: 200 év az agrároktatásban

Európa első, lényegében folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézete a mosonmagyaróvári egyetem, amit 1818-ban alapított Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász. A magánintézet az iskola létére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt, sőt, már a kiegyezés előtt állami működtetésű, majd utána magyar tannyelvű is lett, és nemcsak a Habsburg Birodalom, hanem az egész közép-európai nagyrégió legfontosabb agrár-felsőoktatási intézménye lett, ahová Nyugat-Európán kívül még például Törökországból is érkeztek hallgatók. Az iskola Trianon után és a háborúk idején is képes volt fenntartani integritását és hírnevét (egyedül a kommunista diktatúra első éveiben volt kénytelen pár évig szünetelni), majd a 20. század 50-es éveinek derekától folyamatosan működött és erősödött. Ma a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként folytatja tevékenységét. Több szakos, az élelmiszergazdaságot átfogó képzési rendszerében az elméleti képzés mellett fontos szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, amit segít a nemzetközi kapcsolatokra épülő farmgyakorlat-rendszer is, melynek keretében a hallgatók Európa számos országába utazhatnak 3-6 hónapos farmgyakorlatra.

 

 

 

 

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no