A termésért tavasszal is tenni kell!
Általában kedvezően alakult a repce őszi fejlődése, és magas felvásárlási árajánlatokkal kezdődött az új év, ezért érdemes olyan intenzív technológiát tervezni, majd alkalmazni, amellyel maximalizálni tudjuk a hozamot és a nyereséget.
Telelőhely közelébe kihelyezett sárgatál a kártevők betelepedésének előrejelzésére
A kártevők károsítási küszöbérték alatt tartása a szűkülő inszekticidkínálat ismeretében egyre nehezebb. A termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megkésett szárormányos elleni védekezés akár 30-40%-kal is csökkenheti a termést. A szárormányos és nagy repceormányos korán betelepülő és nehezen felderíthető kártevő. Napos időben már márciusban megjelennek a repcében, amit sárga színcsapdákkal vagy az érési táplálkozásról árulkodó hámozás nyomai alapján észlelhetünk. Napos, enyhe időjárás esetén hamar megerősödnek, és a párosodás után néhány napon belül a levélnyélbe vagy a szárba helyezik petéiket, amit feltétlenül meg kell előzni! Nem sokkal később követik őket a fénybogarak, melyek tényleges kártételt csak a sárgabimbós állapotban okoznak majd, de a piretroidrezisztencia kialakulása miatt egyre nehezebb ellenük védekezni. A virágzás elejétől nagy egyedszámban érkeznek meg a becőormányosok, és csapadékosabb körülmények között a repcebecő gubacsszúnyog több nemzedéke is kifejlődhet a hosszú virágzási időszak alatt. Az egymást követő károsítócsoportok ellen 3-4 rovarölő kezelés is szükséges, külön figyelemmel a virágzásban döngicsélő méhrajok épségére!
Tápanyaggal jól ellátott repce fővirágzáskor
Kora tavasszal gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repcében. Ennek oka, hogy a lassan felmelegedő talajok tápanyag-leadási dinamikája még nem követi a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Gyakori ilyenkor a nitrogén- és kénhiány. Előbbit az idősebb repcelevelek lilás elszíneződése, majd elsárgulása, utóbbit pedig a fiatalabb levelek klorotikus foltosodása, kisebb levélszél-deformálódása jelzi. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, mert mindkét tápelem felvehetőségéhez szükséges a mikrobiális talajélet beindulása, vagy az első fejtrágyázás kellő bemosódása. A repce kifejezetten magas nitrogén- és kénigénye folyamatosan emelkedik, egészen az érési időszakig, gyakorlatiasan szinte minden plusz hatóanyag termésnövelő, de a fejtrágyázásnak fizikai korlátot jelent a gyorsan fejlődő állomány, „gyorsan kinő a traktor hasa alól”. Ezt figyelembe véve használjuk ki a virágzás alatti permetezéseket is a N- és S-pótlásra, kiegészítő lombtrágyázással!
Tápanyaggal rosszul ellátott repce
A repcetermesztők által jól ismert tény, hogy a mikroelemek közül kiemelt fontosságú a bór. A növény hozzávetőleg tonnánként 100 g bórt igényel, amit elsősorban lombtrágyázással tudunk biztosítani, mert a kifejezetten vízoldékony borátionok könnyen lemosódnak a gyökérzónából. Kevésbé ismert, hogy bórra nemcsak a jó virágtermékenyüléshez, hanem a szénhidrátszállítás stimulálása miatt az egész intenzív növekedési időszakban szükség van! A sejtfalképződési és sejtosztódási folyamatokban is intenzíven részt vesz, így nem csoda, hogy akár 5-10% termésveszteséget is okozhat az elégtelen bórellátás. Súlyosabb hiányában a levelek halványzöld színűek lesznek, a levélszéleken vörös foltok jelennek meg, a szár megrepedhet, a gyökérnyak üregessé válhat. A bór lombtrágyát célszerű megosztva és más fontos tápelemekkel kombinálva kijuttatni, mivel így kedvezőbb élettani hatást tudunk elérni. A virágzási időszakban a N-P-B-tartalmú lombtrágyák ideálisak a jó kötődéshez.