Repce rovarkártevők elleni védelem aktualitásai
A csávázószerek kivonásával nemcsak a növényvédelmi lehetőségeink szűkültek be, hanem feladataink is felszaporodnak. Hiszen repcében (és más kultúrákban is) számolnunk kell a drótférgek, a földi bolhák és a káposztalégy fiatalkori kártételével úgy, hogy csávázás helyett csak állománykezelésben gondolkodhatunk. A rovarkártevők elleni védekezés feladatait és fennmaradó lehetőségeit Szántóné Veszelka Mária (Nógrád Megyei KH NTI) foglalta össze előadásában.
Van más megoldás?
A gyakoribb vetésváltás és az azokban alkalmazott talajfertőtlenítés némi segítséget jelenthet, a gazdálkodók (és forgalmazók) mégis abban bíznak, hogy 2 év múlva visszakapják engedélyeiket a most derogáció alá eső neonikotinoidok, addig pedig más hatóanyagok is sikeres védelmet biztosíthatnak. A probléma megoldásáig marad az állománykezelés.
Tanulság a szezon végén (is)
A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos előfordulása nem volt erős ebben a szezonban, csak kevés táblán volt súlyos a kártételük, az enyhe tél után nagyon korán betelepedtek. A fénybogárnál is hasonló volt a helyzet, sőt vele egy időben betelepedő bundásbogárnál is. Az ellenük való első védekezést még zöldbimbós állapotban kell megejteni. A virágzáskori rovarölő szeres védekezés pedig a repcebecő-ormányos és a repcebecő-szúnyog miatt nem hagyható ki a technológiából.
A lényeg: nincs biztos recept a kártevők ellen, a megfigyelés nélkülözhetetlen volt ezúttal is, tehát a rovarháló, a sárgatál vagy a lapcsapda az idén is jól tükrözte a betolakodókat.
Növényvédelmi ajánlat a Sumi Agro-tól
A rovarkártétel ellen is van természetesen Sumi ajánlat. Így a méhekre teljesen veszélytelen MOSPILAN 20 SG, amely engedélyokirata és így felhasználása is változatlan, továbbá a zöldbimbós állapotig felhasználható két hatóanyagú INAZUMA, ami egy felszívódó és egy kontakt, taglózó hatású összetevőt is tartalmaz. Persze nemcsak kártevők szerepelnek a repce ellenségei között, a technológia részét képezi többek között a regulátor hatású TOLEDO és a DON-Q gombaölő szer, valamint a FOSFONIN FLOW lombtrágya is.
Lapunk megjelenésekor már minden repcetermesztőt a becőragasztás kérdése fog foglalkoztatni. A becőragasztó alkalmazásával egy polimer térháló képződik a becő körül, ami csökkenti a becőfelnyílás lehetőségét, azaz a szemek kiszóródását. Miután a szemveszteség csökken, egyértelmű, hogy terméstöbbletet eredményez, következő kultúránkban pedig nem „díszlik” majd a repce árvakelés.
Ezek a technológiák a Mezőhegyesen beállított 6 kísérleti parcellában is bizonyítottak, amit a saját szemünkkel láthattunk a gyakorlati bemutatón.
A Sumi ajánlatában szereplő FLEXI becőragasztót a becősárgulás idején, a várható betakarítás előtt 10-14 nappal kell kijuttatni, amikor a becők 30%-a már érett. Kijuttatása földi géppel 400-500 l/ha permetlével, vagy légi úton 60-80 l/ha permetlével, 0,5-1,0 l/ha dózisban ajánlott. Ennek illusztrálása természetesen még korai lett volna Mezőhegyesen is.
Nemcsak repcét „mustráltunk”
Bár a rendezvény neve Repcemustra, a kalászos fajtasor és növényvédelmi kísérleti parcellák megtekintése is érdekelte a gazdákat. Annál is inkább, mert az elmúlt 25 év alatt sem volt olyan mértékű sárgarozsda járvány, mint ami az idén végigsöpör(t) hazánkon. Így elsősorban ez alapján értékelte a Sumi Agro a látottakat. Így már szemmel látható volt mind a YAMATO, mind pedig az idei újdonság, a SOLEIL gombaölő szer hatása. Mindkettő védekezésre már az első tünetek megjelenése után került sor, így blokkoló hatásuk eredményes volt, különösen a kezeletlen parcellákkal összehasonlítva. A kalászvédelemre ajánlott DON-Q és YAMATO készítmények fuzárium, illetve fuzárium-toxin elleni hatását természetesen még nem lehet értékelni, erről a későbbiekben tájékoztatjuk majd Olvasóinkat.
Bár a bemutató utolsó perceit az idei szezon visszatérő vendége, egy hirtelen jött felhőszakadás felgyorsította, a 11 fajtatulajdonos 53 fajtája és a Sumi Agro kínálata az idei mustrán is bizonyított.
A rendezvényen készült fotók a www.agraragazat.hu galériájában megtekinthetőek.