Repcénk szükséges tápelemei

A mai kor követelményrendszerének csak okszerű tápanyag visszapótlással és pontos tápanyagmérleggel lehet megfelelni. A termesztést súlytó költségek nem engedik meg, hogy rosszul vagy pazarlóan termeljünk. Mindenki a lehető legoptimálisabb költségekkel szeretne igazságos, jól kiérdemelt hasznot produkálni. A repce esetében ez a „gazda szeme” odafigyelés fokozottan érvényesül, mert csak a jó ésoptimális időben ráfordított munka ad eredményt, a többi nem vagy csak részben. Ha valakinek szeretnénk jót tenni, akkor tudnunk kell annak az elképzelését, és annak a vágyait. Hát a repcének is vannak ilyenek, és ha azokat teljesítjük, a repce meghálálja azt.

Mi elvárjuk tőle a nagy hozamot, a magas olaj- és fehérjetartalmat. Ezért nekünk is kell tenni valamit a Nitrogén trágyázáson kívül. Mindannyian tudjuk a repce magas nitrogénigényét a kezdeti robbanáshoz, de elfelejtjük néha a járulékokat is pótolni. Véleményem szerint vonalakban érdemes végigszaladni a repce fejlődéséhez szükséges elemek nagy részén, és azok beépülési lehetőségein. Ugyanis nem mindig áll rendelkezésre minden tápanyag, ami épp kellene, nem annyi vagy nem olyan formában, mint amire a növénynek szüksége van. A növények fejlődéséhez energia, víz és tápanyag kell. Az eredményes termesztéshez ismernünk kell a növények igényeit, kémiai összetételét, az optimális fejlődési tápelemsort és mennyiséget. Ismernünk kell az adott terület tápanyag-szolgáltató képességét, a felhasznált műtrágyák, szerves trágyák és lombtrágyák tulajdonságait, kémiai formáit, és azok bejutási lehetősségeit a növénybe.

Liebig-féle minimumelv:

Tehát a növény számára tápelemek azok az elemek, amik a növekedéséhez és zavartalan fejlődéséhez szükségesek. Ezek a C, H, O, a N, P, K, a Ca, Mg, S és Fe, Mn, Cu, Mo, Zn, B. Mindegyikre szüksége van a növénynek.

Liebig szerint a növény tudja, hogy mennyi és miből kell neki az adott előállítandó produktumhoz, de csak annyit készít belőle, amennyi a rendelkezésre álló ennivalóból a legkevesebb. Azt, hogy ez melyik és mennyi van belőle, azt viszont mi határozzuk meg. Így a rossz termésért sem mindig a repce a felelős! A növények tápanyagtartalma a külső tényezőkkel és korukkal együtt változik, így annak időlegessége is, mit és mikor adunk ki. Mindenképp a természet jeleiből nekünk kell meghatározni az optimális időt, ezért a „gazda jó szeme a legfontosabb. Hát ilyen egyszerű?

A növények talajon és levélen keresztül vesznek fel táplálékot. A gyökéren keresztül nagy szerepe van a talajoldatnak, amihez víz kell, hogy ezek a folyamatok létrejöhessenek. A levél a szárazságban is adott, ezért fontos a lombtrágya, mikor nem tudunk öntözni a mezőnkön. A levelek elsődleges feladata a légzés és a párologtatás. A fotoszintézis alapja a növény életének. A növények levelükön keresztül ionok, és molekulák felvételére képesek, amik a sztómákon mint légzőnyílásokon és a kutikulával fedett epidermiszen keresztül jutnak a növény belsejébe. A felvételt befolyásolja gyökéren keresztüli tápelem áramlás és a növény belső egészségi erőnléte is. Ezért nem mindegy, hogy milyen kémiai formátumban használunk lombtrágyákat, mennyit kell még bajlódnia a növénynek az átalakítással. Ugye ez mind idő, és aki lemarad, az sokszor végleg lemarad.

Mivel a lombtrágyázás „lombon keresztül” történik, ezért érdemes egy kicsit áttekinteni, hogy vonalakban mit is csinálnak a növényben a kipermetezett elemek:

A növény életében betöltött szerepe óriási, egy elem sem tud olyan feltűnő hatást produkálni túlsúllyal vagy hiányával, mint a nitrogén. A nitrogén többlet is tud minőségromlást és terméscsökkenést okozni. A fehérje szintézis első köve, az őszi túladagolás kifagyást, a tavaszi túladagolás termésveszteséget okoz. Nitrogéntrágyák kijuttatásánál figyeljünk a talaj Ph-ra való hatására is, valamint körültekintően határozzuk meg a visszapótlás módját is. Nitrogénből egy tonna terméshez (a hozzávaló szár és egyéb részekkel)50-55 kilogramm hatóanyag kell, ennek megfelelő őszi és tavaszi, illetve tenyészidőszakban történő szétosztása szükséges a termőterület igényei szerint. A folyékony vagy/és, szilárd voltát az időjárás és a talaj határozza meg.

A foszfor a növényi működés minden részében megtalálható valamilyen formájában. A legfontosabb élettani folyamatok működését szabályozza az örökletes tulajdonságokat átvivő DNS-től a csirázástól, a gyökeresedéstől a fotoszintézisen keresztül a termésérésig.

Kálium:

Káliumból: a repcének egy tonna terméshez a hozzávaló szár és egyéb részekkel 45-65 kilógramm hatóanyag kell.

Évekkel ezelőtt a szuperfoszfáttal, és a csapadékkal többszörös kénmennyiséget pó toltunk vissza, mint amit termeléssel kivontunk. A koncentráltabb foszforműtrágyák használatával, valamint a magas kéntartalmú barnaszenek égetésének elmaradásával csökkent a műtrágyával illetve a csapadékkal visszajuttatott kén mennyisége a talajba. Ennek következményeképp nagyon sok talajban relatív, vagy teljes kénhiány lépett fel. A növények a ként SO4 2-formában veszik fel. A szulfátfelvétel nagyon aktív folyamat, felfelé szállítódik a növényben, így működéséhez minden elemnek a megfelelő mennyiségben kell lennie. A növények összes kéntartalma 0,25 és 0,7% között van. A kéntartalom a levelekben a legmagasabb, a keresztes virágúakban 0,7%! A diszulfid kötések felelősek az enzimfehérjék képződéséért. A kéntartalom növekedésével növekszik az aminósavak mennyisége. A kén alapvető eleme a zsírsavak szintézisének, így a magas kénigény a repceolaj előállításának fontos eleme. A repce harmonikus fejlődéséhez optimális esetben a nitrogénhez viszonyítva N/S arány 30:1 arányban van, kénhiány esetén ez az érték 80:1-re változik. A nagymennyiségű csapadék hatására a szulfátok kimosódnak. Külföldi kísérletekben megállapították, hektáronként egy év alatt 120-130 kilogramm kén is kimosódhat! Ebből eddig 50-70 kilogramm visszapótlásra került évente a vegyi üzemek kibocsátása által. Így érdemes lenne megfontolnunk a kén évenkénti visszapótlását a területre, és figyelembe venni az éves csapadékmennyiséget.

A repce terméstonnánként minimum 15-25 kilogramm ként igényel.

Molibdén:

Hiánya esetén csökken a cukortartalom, a fotoszintézis intenzitása, és ezzel minden életfolyamat lelassul. Visszapótlásra tökéletesen megfelelnek a mikroelemes kombinált lombtrágyák.

A mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A bór nagymértékben elősegíti az összes tápelem felvételét, a virág és termésképződést, a szénhidrátok beépülését (olaj), a pozitív vízmérleg fenntartását! A talajban bórsav, és borátok formájában van jelen, a borátionok a talajrészecskékhez savanyú közegben könnyen felvehető formában kötődnek(ellentétes a molibdénnel) így meszezéskor csökken az ott lévő bór felvehetősége is! A talaj felső rétege magasabb bórtartalmat mutat. A jó bórellátás fokozza a légzést, így a növény aktív fejlődéséért folyamatosan felelős. A jó bór ellátás elősegíti az aktív ionfelvételt, a gyökerek tökéletes szénhidrátellátását, a virágok kötődését. Vízhiányos időszakokban kiemelkedően elválik a mikroelemes bórtartalmú lombtrágyával permetezett növény. Jobb a vízgazdálkodása, szebb a színe, jobban gazdálkodik a vízzel, és a levegővel, rugalmasak a sejtfalak. A lombon keresztüli szinten tartás előnyös. Visszapótlására tökéletesen megfelel a citromsavas- és bórkősavas komplexképző mikro elemtartalmú lombtrágya kora tavaszi 2-4 liter hektáronkénti, és zöldbimbós állapotban 2-4 literes kijuttatásával. A jó termés érdekében minden tonna repce előállításához minimum 0,5-0,8 kilogramm bór szükséges.

Lévay László

+36-30/439-7657

levaylaszlo@corax-bioner.hu

repce tápelem