Az élelmiszerellátást, az állattenyésztést fenyegető legsúlyosabb problémaként, a klímaváltozással azonos súlyú fenyegetésként értékelik az antimikrobiális rezisztenciát. Európában sem könnyű a megoldás, hiszen minden ország és gazdaság helyzete más. A teszt-eszközök elterjedése enyhítheti a bajt.
A 10 legnagyobb baj között
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) a 10 legnagyobb globális fenyegetés közé sorolja. A különféle jelentések tapasztalatai szerint ugyanakkor, míg az időjárás-változás szembeötlő következményekkel jár, az AMR sokkal kevésbé áll a mezőgazdasági közbeszéd homlokterében. Az EU kiemelt élelmiszerpolitikája célul tűzte ki, hogy 2030-ig felére(!) csökkentsék a haszonállatok és az akvakultúra antimikrobiális szereinek teljes uniós értékesítését. Az Euractive szerint a baromfiágazat már 90 százalékkal csökkentette az antibiotikumok használatát. Ezzel az ágazat más szegmensekhez mérten is referenciaponttá vált – például még a humán kórházi viszonyoknál is nagyobb a tisztaság a keltetőkben.
Teszt segíthet tisztázni
A közös európai fellépést nehezíti például, hogy közismerten nagy különbségek vannak nemcsak a haszonállatfajok és a gazdaságok, de az országok természeti viszonyai közt is. Egész más a fenyegetés egy hideg klímájú skandináv vagy egy mediterrán államban, továbbá egyelőre pontos adatok sincsenek az európai felhasználás mennyiségéről. A felhasználás további csökkentésének egyik gátja az, hogy gyakran azonnali beavatkozásra van szükség egy fertőzés idején. Ilyenkor nincs idő laboratóriumi ellenőrzésre – ám ha a gazdaságok rendelkeznek egy gyors tesztelést segítő eszközzel, meggyőződhetnek róla, hogy az állatoknak szükségük van-e antimikrobiális szerekre.
Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
