Nem biztos, hogy kifizetődő látványosság a rózsaszín tó

A dél-argentínai Chubut tartomány mezőgazdaságból, halászatból és turizmusból él, most Trewlew város közelében a természetes vizek rózsaszínben „tündökölnek”.

A rózsaszín vizek a környezetszennyezés eredménye (Fotó: euronews)

A lakosok régóta panaszkodnak a szagokra és más környezeti problémákra a térségben

A környezetvédők szerint a lerakott vegyi hulladék nátrium–szulfit tartalma okolható a sajátos színért, amelyet a halgyárak ürítenek a sekély tavakba.

Az elmúlt hetekben a térség lakói elzárták az utakat, amelyeket a feldolgozott halhulladékot szállító teherautók használtak, megelégelve a környezetszennyezést.

A tiltakozás miatt a halfeldolgozók engedélyt kaptak a hatóságoktól, hogy a hulladékukat a Corfo-lagúnába dobják.

Mennyibe kerülne a megoldás?

Federico Restrepo környezetvédelmi mérnök és virológus felhívta a figyelmet, hogy az ilyen halhulladékot a lerakás előtt kezelni kell, nem lehet közvetlen a természetes vizekbe ereszteni.

Több tucat külföldi élelmiszeripari üzem működik a területen, elsősorban garnélarákokat és szürke tőkehalat dolgoznak fel.

A vállalatok nem akarnak fuvardíjat fizetni azért, hogy a hulladékot a 35 mérföldre lévő tisztítótelepre vigyék, hamarabb megszabadulnak attól, a természetet szennyezve.

A szennyezett felszíni vizek, szép látvány, de káros anyagokat tartalmaz (Videó: euronews)

Hosszú távon mit okoz ez a helyi mezőgazdaságban és a turizmusban

Az aktivisták és a helyi lakosok aggódnak, hogy a halgyári melléktermékből, amennyiben továbbra is a természetes vizekbe ürítik, kemikáliák szivárognak be a talajvízbe, ezzel szennyezve az ivóvízhálózatot, illetve a mezőgazdasági kultúrákat.

Ebből következik a kérdés: mennyire lesznek eladhatók a térségben termelt agrártermékek, illetve a „katasztrófa-turizmus” után lesz-e még élet a vendéglátásban?

Nem véletlen, hogy több fórumon megkérdőjelezik az Európa és Dél-Amerika között készülődő szabadkereskedelmi megállapodást.

Forrás: euronews