Rutin vagy előrejelzésre alapozott növényvédelem, avagy rutin-e az előrejelzésre alapozott növényvédelem?

A közelmúlt néhány fontos időpontjának felelevenítésével kezdeném.

2009. X. 21.

Megjelent „A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv”.

2010. IV. 23.

Megjelent a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, melynek 8. melléklete írja le az integrált növényvédelem általános elveit.

2012. XI. 26.

„A növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében minden tagállamnak nemzeti Cselekvési Tervet (NCST) kell kidolgoznia. Ebben konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédőszer-használat mezőgazdasági eredetű kockázata.”

A munkadokumentum előkészítése az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi Bizottságának keretei között történt. A Növényvédelmi Bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a tervezet áttekinthető, szakmai elvárásoknak megfelelő, igényes munka, ennek megfelelően a tervezetet elfogadásra javasolták. A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet a Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi Bizottsága 2012. november 26-i ülésén egyhangúlag elfogadja.” (Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv állásfoglalás).

2013. I. 31.

„A tagállamok nemzeti cselekvési tervükben leírást adnak arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa.” (Jordán László).

2013. X.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság munkatársai a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak szakembereivel közösen két remek kiadványban (Az integrált termesztés alapelvei a szántóföldi kultúrákban és Az integrált termesztés alapelvei az ültetvényekben), foglalták össze a termelésben dolgozók részére röviden, érthetően a 2014 januárjától kötelezően követendő termesztési feladatokat.

De nézzünk a múltba is.

1969

Mezőgazdasági károsítók előrejelzésének és szignalizációjának módszerei című könyv (Szerk.: Benedek Pál, MÉM Növényvédelmi Szolgálata Előrejelzési Központ, Budapest, 1969)

-Az előrejelzés területi formái:

1. Nemzetközi és kontinentális előrejelzés,

2. Országos előrejelzés,

3. Tájegységi előrejelzés,

4. Üzemi előrejelzés.

Az előrejelzés időbeli fokozatai:

1. Távelőrejelzés,

2. Rövid előrejelzés,

3. Szignalizáció (jelzés).

1974

Növényvédelmi előrejelzés (Szerk.: Dr. Benedek Pál, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974)

„A növényvédelmi eljárások alkalmazásának legfontosabb gyakorlati kérdései: a rendelkezésre álló védekezési módszereket mikor szükséges alkalmazni, és alkalmazásuk mikor a leghatásosabb. A védekezési technológiák megalapozott tervezésének és a végrehajtás szervezésének pedig alapvető feltétele, hogy a károsítók tömegszaporodásának várható alakulását előre ismerjük. Ezeknek az összetett kérdéseknek a megválaszolásához és e feladatok megoldásához a növényvédelmi előrejelzés adja az alapot.”

Természetesen nem ezek az első előrejelzéssel foglalkozó kiadványok, de – véleményem szerint az – e két könyvben leírtak alapozták meg a későbbi magyarországi előrejelzéssel foglalkozó kutatások alapjait. Az elmúlt évtizedekben az integrált termesztés elemei rendkívül sokat változtak, de még mindig csak a termesztett növényeinkben rejlő genetikai potenciál körülbelül 70%-át tudjuk realizálni. Ebben a „hiányzó” 30%-ban benne van az okszerűtlen növényvédelem is.

Az előrejelzési információk kiinduló, illetve végpontja minden esetben a termesztett kultúra táblája, függetlenül attól, hogy az előrejelzés területi formáiról vagy időbeli fokozatairól beszélünk.

A növényvédelemmel foglalkozó szakember számára – elsősorban az ültetvényekben dolgozókról beszélek – sok újonnan kifejlesztett feromon csapda, számítógépes program könnyíti meg a munkát. Alkalmazásuk esetén az általuk előállított termékek egészségesek, a gazdálkodó kisebb költséggel tud termelni, és ami a legfontosabb: a környezet növényvédőszer terhelése csökken. Természetesen elengedhetetlenül szükséges a fentieken kívül a meteorológiai adatok naprakész mérése, akár egyszerű fűháló beszerzése és alkalmazása.

Az utóbbi években a globális felmelegedés hazánkban is erőteljesen érezteti hatását. A „tudom, mikor kell védekezni, mert ismerem a károsítót” szemléletet e miatt is felül kell vizsgálnia a gyakorlatban dolgozó kollégáknak és használni kell a rendelkezésre álló előrejelzési eszközöket. Az „áruk szabad áramlásáról” a károsítók is olvastak, tehát az újoncokra is figyelni kell.

A szántóföldi kultúrákban is lehet(ne) alkalmazni (sokan igen hatékonyan alkalmazzák is) a kórokozók, kártevők előrejelzésére kifejlesztett módszereket, eszközöket. Bár kevesebb kártevő előrejelzési módszere kidolgozott, mint az ültetvények esetében, de ma már itt is folyamatosan bővülő választékkal találkozhatunk. Például egy egyszerű színcsapda, fűháló, sárgatál vagy pattanóbogár-csapda megkönnyíti a precíz munkát. Eredményes használat esetén a szántóföldeken is költségtakarékosabban, kevesebb peszticid kijuttatásával lehet növelni a termésátlagokat, azaz a bevételt.

Természetesen tudom, hogy a gyakorlatban dolgozó szakemberek nagyon leterheltek, de- a szerző közel 20 évig a „másik oldalon” állt. Egy 16.000 ha-os gazdaságban volt növényvédős. Később – még a „kockás füzetes időkben”- mint növénytermesztési ágazati igazgató dolgozott.

Kérek mindenkit, hogy mielőtt rávetné magát a billentyűzetre, gondolja végig, hány általa ismert kolléga autójában van egy egyszerű fűháló.

Kemény Péter