Az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben támogatott pályázatok gépvásárlásra irányultak, így jogosan áll helyt az a felvetés, hogy a magyar gazdák megtanultak termelni, de tárolni még nem. A magas összegű munkaképek és kiegészítői nagy mértékben szűkítették a terményszárítás és tárolás megvalósítására illetve bővítésére ráfordítható pénzügyi kereteket. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési pályázatok keretein belül a megnyerhető támogatási alapok is kézzelfoghatóan szűkülnek.
A jövőbben mind a kis és középvállalkozásoknak mind a termelő szövetkezeteknek számítani kell, hogy a támogatási arány drasztikusan csökkenni fog, ez már jól érzékelhető volt a fiatal gazdák támogatására irányult pályázatoknál. 2011-es esztendőben a szárítós pályázati lehetőségek, melyek magukban foglalják a tárolás lehetőségének bővítését is, nagy valószínűséggel megnyitásra kerülnek.
Ezen előzmények alapján kiemelten kívánok foglalkozni a tárolás lehetőségeinek bővítéséről. Jelenleg hazánkban a növénytermesztés azon szegmensébe tartozik a tárolás technológia, melyre legkevesebb az anyagi ráfordítás. Sajnos ez azt vonja maga után, hogy a termény értékesítése folyamán jelentős mennyiségi és minőségi veszteségen megy át a leraktározott áru.
A piac nyitott az új és nyugaton már bevált technológiák bevezetésére, de pályázati lehetőség nélkül egyenlőre lehetetlen a megvalósításuk. Számos gabonatechnikával foglalkozó cég napi szinten találkozik a síktárolóban illetve fémsilóban történő tárolás kérdésével. Raktárbővítés illetve új tároló építésekor kulcsfontosságú lehet a siló illetve a síktároló kiválasztása.
Ezen két tároló technológiát mutatnám be nem anyagi oldalról, ugyanis a jövőbeni uniós elvárásoknak megfelelően a síktároló beruházási költsége közel azonos lesz a fémsilóéval. A döntéshozatalban nagyobb szerepet fog betölteni a minőségi jellemző. Így külön elemezném az előnyöket és hátrányokat egymástól függetlenül. Raktározás síktárolókban.
Jelenleg Magyarországon a legelterjedtebb szemestermény raktározás síktárolókban valósul meg, hajdani alacsony bekerülési értékének köszönhetően. Előnyei között lehet sorolni, hogy egyidejűleg több termény fajtát is lehet benne tárolni. A termények elkülönítése hagyományos módszerrel zsákolással is történhet vagy ma már erre a célra legyártott támfalakkal.
Az üres tároló pedig alkalmas a mezőgazdasági gépek tárolására ezért a kis és középvállalkozók tudják legpraktikusabban kihasználni. Másik nagy előnye, hogy a betárolt áru jól átlátható. A minőségromlásra utaló jelek (penészesedés, kérgesedés, melegedés) hamar észrevehető.
Rovar elleni védekezés szempontjából az erre specializálódott vállalkozások kellő tapasztalattal rendelkeznek. Hátrányok közé sorolnám az automatizáltság hiányát. Az áru kezelése, ki- és betárolása több létszámú munkaerőt és magas üzemanyag fogyasztású munkagépet igényel. A rakodógép használata több szemsérülést okozhat, mint maga a szárítás folyamata.
A közeljövőben számítani kell arra, hogy az Európai Unió nem fogja engedélyezni az élelmiszeripari célra felhasznált szemestermények tárolását síktárolókban. A rakodógépek által előidézett környezetszennyezés miatt. A felsőpályás betároló rendszerek elterjedése várható, melyek költséghatékonyak, elősegítik az automatizáltságot és a törtszemarány jelentős csökkenését.
Síktároló építésénél ajánlott figyelembe venni a tűzvédelmi előírásokat. A tároló szellőztetését megoldani (mind kereszt mind hosszanti irányban). A piacon kapható előregyártott könnyű acélszerkezeteknek és minőségi munkát végző szerelőcsapatoknak köszönhetően az alapozási és a tartó falak építésre nagyobb figyelmet kell áldozni.
Hosszabb távon semmi kép sem kifizetődő azon általános magyar hozzáállás, hogy a tárolókba 20-30%-kal több árut raktároznak mint amit a tartószerkezet elbír. Amellett, hogy az épületben funkcionális károkat okoz, az áru minőségének romlásával is jár. Fémsilók választása A síktárolók mellett második legelterjedtebb forma a fémsilókban történő tárolás.
Előnyei a teljes automatizáltságát, mely magába foglalja, hogy egy kezelő végzi az áru forgatását, be- és kitárolását, a termény mozgatása gyors ütemben történik, a törtszemarányt kellő technológia kiválasztásával minimalizálni lehet, nincs környezetterhelő hatás. A silók általában beépített többpontos hőmérő rendszerrel rendelkezek, mert az áru nem átlátható.
Legígéretesebb előnye, hogy a beton alapba beépített légcsatornákon vagy teljen felületen perforált padozaton keresztül a tárolt áru egésze szellőztethető. Hátrányait nézve meg kell említeni a magas bekerülési értéket. A siló csak terménytárolásra alkalmas és az áru elkülönítése fémsilón belül nem megoldható. Építési engedélyeztetés szempontjából az eljárási idő hosszadalmas.
Fémsilók építése esetén ajánlott a kellő nagyság és darabszám kiválasztása a betárolandó áruk mennyiségéhez viszonyítva. Érdemes több referencia üzem megnézése a beruházó számára az ideális be- és kitároló technológia kiválasztásához. Fontos az előre elkészített talajmechanika figyelembe vétele, ugyanis az 1 cm2-re eső súlyterhelés magas a silók esetében.
Egy esetleges rossz minőségű talaj az alapozási költségeket lényegesen megdrágíthatják. Az összehasonlításokat elkerülve nem lehet kijelenteni egyhangúan, hogy az egyik tárolási forma hatékonyabb a másiknál. A beruházónak Önmagával kell tisztában lenni, hogy a jövőben merre kíván orientálódni – minőségi tárolás, mennyiségi, bértárolás, önellátás, alkalmazott vállalás-csökkentés és még sorolhatnám, viszont ezen felvetések segíthetnek a tároló típus kiválasztásában.
Szalai Gergely
