Szakmai rendezvénysorozat a granulált szerves trágya használatának előnyeiről

Az elmúlt évszázad derekától kezdődően egyre több kutatás és tanulmány foglalkozott a szintetizált műtrágyák talajromboló és környezetterhelő hatásával.

 

Napjainkban a zöldségtermesztésben az ésszerűség azt diktálja, hogy a termesztő pontosan kiszámítsa a betakarított termésmennyiség maximalizálásához szükséges műtrágya-mennyiséget.

Azonban még ezzel a módszerrel is – főként az intenzív termesztési rendszerekben – olyan műtrágya-mennyiségeket juttatunk a talajba, mely azok elsavanyodásához és szerkezetromlásához vezet.

Az korábbi évtizedek már bizonyították, hogy azokon a területeken, ahol istállótrágya alkalmazására lehetőség volt, nem romlott olyan mértékben a talaj szerkezete, és nem is kellett számolni oly mértékben a szikesedéssel és a talaj elsavanyodásával.

Azonban számos jogos kritika éri a hazánkban amúgy is alacsony mennyiségben meglévő istállótrágyák minőségét.

Az új generációs – részben istállótrágya alapú – szerves trágyáknál már szempont a könnyű kijuttathatóság (pl. szárított granulált, peletált forma), illetve a koncentrált és garantált hatóanyag-mennyiség.

Ilyen módon talajaink védettebbé válnak a szerkezetromlást elősegítő hatások ellen, termesztésünk a fenntartható rendszerekbe illeszkedik.

Ez utóbbinak gyakorlati jelentősége is van, hiszen a termesztő megélhetését adó földterület egészsége a növény egészségét is megalapozza.

 

A fennálló termesztési technológiák lehetővé teszik a szerves trágya – műtrágya ésszerű kombinálását, mely adott esetben költségcsökkentő is lehet.

Ennek témakörében két napos előadás sorozatot tartott hazánkban Európa legnagyobb szerves trágya előállítójának olaszországi képviselője Cristian Argenta (Italpollina SRL), 2011 február 21-22-én.

Hozzá csatlakozott a Hortiservice Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének közös munkacsoportja, akik a technikai segítséget nyújtották.

A termesztőket Békés megyében kereste fel a külföldi vendég-előadó, aki legelőször Újkígyóson, a Kígyós Fruit Kft. ügyvezetőinél, Bánfi Gábornál és Bánfi Péternél járt.

Itt a korábbi pelletált szerves trágyahasználat tapasztalatait osztották meg a magyar termesztők, akik már több mint egy éve a műtrágyával kombináltan használják e trágyaféleségeket, és igen pozitív hatásról (szemmel látható minőségi és mérhető hozamnövekedésről) számoltak be.

Ezután Szabadkígyóson főként dinnye és paradicsomtermesztők előtt tartottak előadást a csoport tagjai. Itt főként a trágyakijuttatás és a hatóanyag-mennyiség, árérték arány témakörében folyt parázs vita.

Másnap – február 22-én – előbb Szegeden, majd Balástyán folytatódott az előadás-sorozat.

A legfontosabb témák között szerepelt a szerves anyagok alkalmazásának lehetősége hagymában, görögdinnyében, káposztafélékben, ipari paradicsomban, csemegekukoricában, szántóföldi növényekben.

Jelentőséget kapott a szerves anyagok adagolásának, kijuttatásának módja is.

Ilyen módon, a rövid körúton elsősorban a Dél-kelet Magyarországon tevékenykedő kertészek találkozhattak ezen új technológiai ismeretekkel.

Argenta előadásaiban kiemelten fontos szerepet szánt a szerves trágya új alkalmazási lehetőségeinek, és azon élő mikroszervezetek bemutatásának, melyek a kötöttebb formában meglévő tápanyagokat könnyen felvehetővé teszik.

Kiemelte, hogy ily módon táplálékot adunk a növénynek a trágyaszerekkel, de emellett baktériumok és mikorrhiza gombák kijuttatásával nagymértékben segíthetjük a kötött formában jelenlévő tápanyagok felvételét.

Mindez a növény egészségéhez, a jó minőséghez, de a megnövekedett hozamhoz is hozzájárulhat.

 

Az új generációs szerves-trágyák ma már könnyedén kijuttathatóak a műtrágyákkal kombinálva.

Emellett a Glomus sp. mikorrhiza nemzetség hasznát kiemelve Argenta említést tett olyan újdonságokról, melyek egy készítményben tartalmazzák a nitrogén-feltáró baktériumokat az antagonista életmódú Trichoderma gombafajokkal és a tápanyagfelvételt elősegítő Glomus mikorrhoza gombákkal.

Cristian Argenta minden előadásában kihangsúlyozta, hogy az általuk előállított termékek nem csírátlanítottak.

Így az élő anyagokat magukban foglalják, de folyamatosan ellenőrzött gyártási folyamataik során nem engedhetik meg, hogy idegen mérgező anyagok (klór, szerves és szervetlen szennyezők), vagy emberre veszélyes mikroszervezetek (pl. Escherichia coli – kóli baktérium) bekerüljenek a trágyaszerekbe.

A folyamatosan ellenőrzött, zárt előállítás olyan hatóanyag-mennyiségek meglétét garantálják, melyek némely istállótrágyához viszonyítva mintegy tízszer nagyobb hatóanyag tartalmat jelentenek ezekben a termékekben.

A felhasznált szervestrágya-mennyiség így már beleszámítható a kiadagolt műtrágya-mennyiségekbe, és ezáltal akár költségcsökkentő szerepe is lehet.

Cristian Argenta leszögezte, hogy alapvetően a termesztő gondolkodásmódjának kell megváltoznia a szerves trágyák alkalmazásakor, mivel a korábbi elméletek szerint a kemizált rendszerek akár kizárhatják a szerves eredetű anyagok használatát.

A granulált, illetve peletált trágyaszerek esetében azonban be kell látni – akár a korábbiakban tapasztalt talajt romboló negatív következmények miatt is – a szerves eredetű anyagok használatának sokrétű előnyét, ami nem csupán bizalmi kérdés, de immár sok-tízéves tapasztalat eredménye is.

 

Pap Zoltán

Corvinus Egyetem