Szalmabálázás szögletes nagybálázó gépekkel

A különböző ipari felhasználású technológiák igényei is ebbe az irányba hatnak, azonban ezeken a területeken a logisztikai (rakodási, szállítóeszköz kihasználási, kazalozási és egyéb bálamanipulálási) igények is nagymértékben felmerülnek. Mindezek mellett a bálázógépeknek (paramétereiket tekintve), ezen belül a szögletes nagybálázóknak, a fentiektől nagyon eltérő igényeknek kell megfelelni a szálastakarmányok, gyepek, fűfélék és pillangósok bálázása vonatkozásában. A bálázógépet gyártó cégek is figyelemmel kísérik a felmerülő igények változását, és folyamatosan fejlesztik e célból gyártmányaikat. Ennek következtében újabb típusok, illetve újabb kiegészítőkkel felszerelt – a technológiai igényeknek megfelelő – gépek jelennek meg a piacon.

Takarmányszalma

Az állattenyésztésben a kalászos gabonák szalmája, mint a kérődzők emésztéséhez szükséges strukturális rost alapanyaga, a TMR monodiétás etetési technológiában a takarmánykeverékek fontos összetevője. Az erre a célra – az etetéstechnológiai igényekkel összhangban – a szögletes nagybálázógépek szeletelő berendezés nélküli, többnyire rotoros anyagtovábbítóval felszerelt változatai használhatók, a mai üzemi igényeket kielégítő teljesítménnyel, munkaminőségi paraméterekkel és alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználással, elfogadható költségekkel, vagyis gazdaságosan.

Szinte valamennyi szögletes nagybálázógép családelven készül, ami azt jelenti, hogy a gép konstrukciója azonos konstrukcióval – geometriai méreteket tekintve – egymásra épülő fődarabokból kerül kialakításra. A minél nagyobb tömegteljesítmény elérése érdekében széles, 2 m-t meghaladó munkaszélességű rendfelszedő berendezéssel vannak felszerelve. A rendfelszedő berendezések vezérelt kivitelűek, 4 vagy 6-sorban elhelyezett rugós ujjakkal. (1. ábra)

1. ábra: Rugós ujjas rendfelszedő leszorító hengerekkel munka közben

A KRONE rendfelszedő berendezésnél elhagyták a vezérlőgörgőket és vezérlőpályát, ezeknél a berendezéseknél az anyag visszahordásának megakadályozására különlegesen kialakított pályájú hosszú leválasztó lemezt alkalmaznak. (2. ábra)

2. ábra: Vezérlőpálya nélküli rendfelszedő konstrukció

Az egyenletes anyagáramot pedig leszorító hengerek szabályozzák. A rendfelszedő által felvett anyagot – szinte kivétel nélkül a gépek alapkivitelű változatainál – csillag alakú lemezből csigavonal mentén felfűzött, különös anyagtovábbító szerkezet juttatja a vezérelt közös mechanizmushoz az előtömörítő csatornába. Az elérhető nagyobb bálatömörség aprításra, valamint nagyobb bálatömeg elérésére a szögletes nagybálázógépeken szeletelő berendezéseket használnak, melyeknél a kések állnak és a rotor forog. Ahogy a rotor forog magával viszi az anyagot és átkényszeríti az állókéseken. (3. ábra)

3. ábra: Késes aprító berendezés munka közben

Az állókések részben, vagy teljes egészében könnyen kiiktathatók az aprítási folyamatból. Az aprító, vagy szeletelő berendezés hatékonyságának növelése céljából – egyes típusokon – a rendfelszedő berendezésre előaprító berendezést építenek. Az előaprító berendezésnél az aprítást vele szemben elhelyezett állókések végzik. A vezérelt karos, villás mechanizmus pedig az előtömörítés után a tömörítő dugattyú elé emeli az anyagot. A mai korszerű szögletes nagybálázógépek – kivétel nélkül – forgattyús hajtóművel működtetett dugattyúval végzik az anyag bálába tömörítését. A bálakamrába történik meg a tömörítés. A bálák tömörségét a bálakamra oldalfalait működtető mechanizmus szorítóereje határozza meg.

Az elkészült bálát kötözőfejből, kötözőtűből álló kötözőszerkezet köti be – konstrukciótól függően – egyszeres, vagy kétszeres csomózással. Szögletes nagybálázók esetében a bálahosszúsága 1-2,5 vagy 1-3,0 m között állítható be, a leggyakoribb bálahosszúság a 2,4 m méret, igazodván a közúti szállítás szélességi űrméretéhez. A bálák, illetve bálakamra szélessége, ebből adódóan, célszerűen ennek a 2,4 m-nek egészszámmal osztható mérete, 1,2 vagy 0,8 m. A bálák, illetve a bálacsatorna magassága 0,7-0,8-0,9-1,0-1,2, illetve 1,3 m lehet a használatos szállítóeszköz platóméretével, és a közúti szállításban megengedett 4 m magasságú űrszelvénnyel összehangolva. (4. ábra)

4. ábra: Szögletes nagybálázó gépek műszaki vázlata

A rövid, és nem minden részletre kiterjedő műszaki ismertetőből tehát látható, hogy az anyag elején vázolt blokkséma szerint a felhasználási igényeknek megfelelő technológiai felszereltségű szögletes nagybálázógépek széles típusválasztékban rendelkezésre állnak. (5. ábra)

5. ábra: A szalmabálázásra a gépek széles típusválasztékban állnak rendelkezésre

Alomszalma

Az előzőekben a kalászos gabonafélék takarmányozásában felhasznált szalmabálák készítéséhez rotoros anyagtovábbítású szögletes nagybálakészítő gépeknek, mint alapkivitelű gépeknek az előnyeit ismertettük. Ezek a gépek – az ott ismertetett előnyökkel – az almozás céljára felhasználandó szalma bebálázására is alkalmasak, abban az esetben, ha a mélyalmos technológiában keletkezett anyagot szervestrágyaként trágyaszóró pótkocsikkal kiszórva szeretnék hasznosítani. Az almozás céljából a bálázott szalma utóaprításának mértéke a telepen alkalmazott egyéb aprítógéppel, vagy az almozásra egyébként is alkalmazott bálabontó szecskázó-fúvóval a kívánalmaknak megfelelően beállítható.

Ha az állattartó telepen szalmatakarékos hígtrágya technológiát alkalmaznak, akkor a bálázott alomszalma aprítása szükséges. Ebben az esetben a technológiai igények kielégítésére rotoros aprítóval felszerelt szögletes nagybálázógépek használhatók. A rotoros forgórészből és állókésekből álló szeletelő berendezéssel 22-43 mm szeletelési hosszúság érhető el. Egyes típusokon a 22 mm aprítási hossz elérésére és az apríték homogén eloszlásának további növelésére az előzőekben ismertetett előaprító, illetve előszecskázó berendezéseket alkalmaznak. (6. ábra)

6. ábra: Előszecskázóval felszerelt szögletes nagybálázó

Ezen berendezések az aprítás homogenitásának javítása mellett, a szalmafélék szárát hosszirányban is sértik. A szalmaszárak hosszirányú felhasításával, a sértett keresztmetszet növelésével jelentős mértékben javulhat az alom nedvszívó képessége, ami az állomány komfortérzetét is javítja. A hígtrágyás technológiában ez a 22-43 mm aprítási méret a hígtrágya további manipulálásában, anyagmozgatásában tartálykocsis kijuttatással, akár felszíni kiszórással, akár közvetlen talajba injektálással történik, a hasznosítás nem okoz eldugulásokat, technológiai zavarokat. Az így keletkezett hígtrágya – az előzőekhez hasonlóan – szintén technológiai zavarok nélkül használható a biogáztermelés anyagmozgatási folyamatában alapanyagként.

Áruszalma

A szalma bálázása során, ha a bálázott alapanyag áruként kerül felhasználásra (mint pl. papíripar, vagy cellulózipar) elsősorban a logisztikai szempontok határozzák meg az alkalmazott bálázó megválasztását. Ebből a szempontból az adott szállítóeszköz-teherbírást, valamint a megengedett szállítási űrszelvény alapján adódó raktérfogat kihasználását célszerű figyelembe venni. A raktérfogat kihasználása szempontjából az előzőekben ismertetett, a bálázógépekre jellemző (bálaszélességi, magassági és beállítható hosszúsági) méretek ismeretében (7. ábra) a megfelelő bálázógép gyártmány- és típus szerint kiválasztható, figyelembe véve a szállítóeszköz platóméreteit, elsősorban a plató magasságát a talajtól számítva.

Néhány, a hazai gyakorlatban használt szögletes nagybálázógép családtagjainak e szempontból fontosabb műszaki adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.

Mivel a bálázott szalma térfogattömege szögletes nagybálázók használatával, vagy az általuk készített bálák esetében, szeletelő nélküli változatoknál 160-180 kg/m3, míg szeletelős változatok esetében 200-220 kg/m3, elég nehéz a szállítóeszközök, különösen az ipari célra készített bálák közúti szállítására használatos, akár nagytérfogatú pótkocsis, tehergépkocsis szerelvények, vagy nyerges pótkocsis kamionok hasznos teherbírását kihasználni. Éppen ez az egyik probléma, ami a szögletes nagybálázógépek gyártóit a bálatömörség, illetve az elérhető legnagyobb bálatömeg előállítása céljából történő fejlesztésére készteti, elsősorban a szeletelő berendezések vonatkozásában. A szeletelővel felszerelt, illetve azonos geometriai bálaméretekkel dolgozó, azonos típusú- és konstrukciójú bálázók esetében a szeletelő használatával a bálatömörség és bálatömeg értéke mindig magasabb. Ezt szemléltetik a 2. táblázatban a NAIK MGI, Gödöllő mérései alapján összefoglalt adatok.

A táblázat adataiból látható, hogy 25 késes szeletelő-aprító berendezés használata mellett a bálatömörség, illetve a készített bálák tömege 20-25%-kal magasabb értékűre alakulhat, ez egyben azt is jelenti, hogy a közúti szállítóeszközök teherbírás kihasználása is ilyen mértékben nőhet. Az aprítási munka következtében a bálakészítési teljesítmény (t/h) és az óránként készített bálák darabszámát tekintve közel azonos, az óránként felhasznált hajtóanyag, valamint az üzemeltetéshez szükséges motorteljesítmény mintegy 20%-kal növekedhet. Természetesen, ha előaprító szecskázót alkalmaznak elsősorban az aprítás homogenitása javul, de az aprítás mértéke is nőhet.

Használat közben

A szögletes nagybálázók nagyteljesítményű gépek, ennek megfelelően bálamérettől- és a várható tömegteljesítménytől függően üzemeltetésükhöz 90-170 kW motorteljesítményű, univerzális traktorok szükségesek. A nagy tömeg- és az üzemeltető traktor motorteljesítményének kihasználását csak megfelelő geometriai méretekkel rendelkező szalmarendek felszedésében tudjuk elérni az üzemeltetés szempontjából elfogadható munkasebességek mellett. Megfelelő üzemeltetés mellett óránként akár 80-100 db szögletes nagybála is elkészíthető.

A búzaszalma rendek geometriai méretei a termés, vagyis a szalmahozamtól, és az arató-cséplőgép vágóasztalának szélességétől, vagyis a munkaszélességtől függ. A 9,1 m és 7,1 m munkaszélességű vágóasztalok után visszamaradt rendjellemzőket a 3. táblázatban foglaltuk össze. (7. ábra)

7. ábra: A bálázók leterhelése a szalmahozamtól, a munkasebességtől függ, 5,5 kg/m tömegű szalmarend bálázása

A bálázás során a munkasebességet 7-8 km/h körül célszerű megválasztani, mert nagyobb munkasebesség a traktor önvontatására, és a bálázó vontatására fordítandó magasabb üzemanyag-felhasználással jár. Ezért 3,5-4,0 kg/m rendfolyóméternél már célszerű két rendet rendrakóval összerakni. Szalmafélék bálázásában akár szeletelős, akár szeletelő nélküli bálázóval dolgozunk célszerű a legnagyobb bálatömörséggel dolgozni, ezt a kötözőanyag szorítószilárdsága korlátozza.

Szögletes nagybálázók szalmabálákban száraz, poros körülmények között dolgoznak, a bálázó szerkezeti részein felgyülemlő törek, valamint a tengelyekre, tengelycsonkokra feltekeredő kötözőzsineg-maradvány, vagy maga a szalma, könnyen tüzet okozhat, tehát különös gondot kell ezen veszélyforrások elhárítására fordítani, vagyis gyakran kell tisztítani a gépet, és az egyéb tűzvédelmi előírásokat is gondosan be kell tartani. (8. ábra)

8. ábra: A szalmabálázáskor a felrakodott szalmatörek keveréket tűzvédelmi okokból gyakran el kell távolítani

A szalmabálázásra használható szögletes nagybálázógépek komputervezérlésű automatikával rendelkeznek, és ISOBUS csatlakozással kompatibilisek az üzemeltető traktorral, a beállítások digitálisan elvégezhetők, és automataüzemben tudnak dolgozni. Az ISOBUS traktor munkagép kompatibilitás, jelentősen megkönnyíti a gépkezelő munkáját.

Kocsis László, Dr. Kelemen Zsolt

NAIK MGI – Gödöllő