fbpx

Szalmabálázás szögletes nagybálázó gépekkel

Írta: Szerkesztőség - 2014 június 11.

A különböző ipari felhasználású technológiák igényei is ebbe az irányba hatnak, azonban ezeken a területeken a logisztikai (rakodási, szállítóeszköz kihasználási, kazalozási és egyéb bálamanipulálási) igények is nagymértékben felmerülnek. Mindezek mellett a bálázógépeknek (paramétereiket tekintve), ezen belül a szögletes nagybálázóknak, a fentiektől nagyon eltérő igényeknek kell megfelelni a szálastakarmányok, gyepek, fűfélék és pillangósok bálázása vonatkozásában. A bálázógépet gyártó cégek is figyelemmel kísérik a felmerülő igények változását, és folyamatosan fejlesztik e célból gyártmányaikat. Ennek következtében újabb típusok, illetve újabb kiegészítőkkel felszerelt – a technológiai igényeknek megfelelő – gépek jelennek meg a piacon.

Takarmányszalma

Az állattenyésztésben a kalászos gabonák szalmája, mint a kérődzők emésztéséhez szükséges strukturális rost alapanyaga, a TMR monodiétás etetési technológiában a takarmánykeverékek fontos összetevője. Az erre a célra – az etetéstechnológiai igényekkel összhangban – a szögletes nagybálázógépek szeletelő berendezés nélküli, többnyire rotoros anyagtovábbítóval felszerelt változatai használhatók, a mai üzemi igényeket kielégítő teljesítménnyel, munkaminőségi paraméterekkel és alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználással, elfogadható költségekkel, vagyis gazdaságosan.

Szinte valamennyi szögletes nagybálázógép családelven készül, ami azt jelenti, hogy a gép konstrukciója azonos konstrukcióval – geometriai méreteket tekintve – egymásra épülő fődarabokból kerül kialakításra. A minél nagyobb tömegteljesítmény elérése érdekében széles, 2 m-t meghaladó munkaszélességű rendfelszedő berendezéssel vannak felszerelve. A rendfelszedő berendezések vezérelt kivitelűek, 4 vagy 6-sorban elhelyezett rugós ujjakkal. (1. ábra)

1. ábra: Rugós ujjas rendfelszedő leszorító hengerekkel munka közben

1. ábra: Rugós ujjas rendfelszedő leszorító hengerekkel munka közben

A KRONE rendfelszedő berendezésnél elhagyták a vezérlőgörgőket és vezérlőpályát, ezeknél a berendezéseknél az anyag visszahordásának megakadályozására különlegesen kialakított pályájú hosszú leválasztó lemezt alkalmaznak. (2. ábra)

2. ábra: Vezérlőpálya nélküli rendfelszedő konstrukció

2. ábra: Vezérlőpálya nélküli rendfelszedő konstrukció

Az egyenletes anyagáramot pedig leszorító hengerek szabályozzák. A rendfelszedő által felvett anyagot – szinte kivétel nélkül a gépek alapkivitelű változatainál – csillag alakú lemezből csigavonal mentén felfűzött, különös anyagtovábbító szerkezet juttatja a vezérelt közös mechanizmushoz az előtömörítő csatornába. Az elérhető nagyobb bálatömörség aprításra, valamint nagyobb bálatömeg elérésére a szögletes nagybálázógépeken szeletelő berendezéseket használnak, melyeknél a kések állnak és a rotor forog. Ahogy a rotor forog magával viszi az anyagot és átkényszeríti az állókéseken. (3. ábra)

3. ábra: Késes aprító berendezés munka közben

3. ábra: Késes aprító berendezés munka közben

Az állókések részben, vagy teljes egészében könnyen kiiktathatók az aprítási folyamatból. Az aprító, vagy szeletelő berendezés hatékonyságának növelése céljából – egyes típusokon – a rendfelszedő berendezésre előaprító berendezést építenek. Az előaprító berendezésnél az aprítást vele szemben elhelyezett állókések végzik. A vezérelt karos, villás mechanizmus pedig az előtömörítés után a tömörítő dugattyú elé emeli az anyagot. A mai korszerű szögletes nagybálázógépek – kivétel nélkül – forgattyús hajtóművel működtetett dugattyúval végzik az anyag bálába tömörítését. A bálakamrába történik meg a tömörítés. A bálák tömörségét a bálakamra oldalfalait működtető mechanizmus szorítóereje határozza meg.

Az elkészült bálát kötözőfejből, kötözőtűből álló kötözőszerkezet köti be – konstrukciótól függően – egyszeres, vagy kétszeres csomózással. Szögletes nagybálázók esetében a bálahosszúsága 1-2,5 vagy 1-3,0 m között állítható be, a leggyakoribb bálahosszúság a 2,4 m méret, igazodván a közúti szállítás szélességi űrméretéhez. A bálák, illetve bálakamra szélessége, ebből adódóan, célszerűen ennek a 2,4 m-nek egészszámmal osztható mérete, 1,2 vagy 0,8 m. A bálák, illetve a bálacsatorna magassága 0,7-0,8-0,9-1,0-1,2, illetve 1,3 m lehet a használatos szállítóeszköz platóméretével, és a közúti szállításban megengedett 4 m magasságú űrszelvénnyel összehangolva. (4. ábra)

4. ábra: Szögletes nagybálázó gépek műszaki vázlata

4. ábra: Szögletes nagybálázó gépek műszaki vázlata

A rövid, és nem minden részletre kiterjedő műszaki ismertetőből tehát látható, hogy az anyag elején vázolt blokkséma szerint a felhasználási igényeknek megfelelő technológiai felszereltségű szögletes nagybálázógépek széles típusválasztékban rendelkezésre állnak. (5. ábra)

5. ábra: A szalmabálázásra a gépek széles típusválasztékban állnak rendelkezésre

5. ábra: A szalmabálázásra a gépek széles típusválasztékban állnak rendelkezésre

Alomszalma

Az előzőekben a kalászos gabonafélék takarmányozásában felhasznált szalmabálák készítéséhez rotoros anyagtovábbítású szögletes nagybálakészítő gépeknek, mint alapkivitelű gépeknek az előnyeit ismertettük. Ezek a gépek – az ott ismertetett előnyökkel – az almozás céljára felhasználandó szalma bebálázására is alkalmasak, abban az esetben, ha a mélyalmos technológiában keletkezett anyagot szervestrágyaként trágyaszóró pótkocsikkal kiszórva szeretnék hasznosítani. Az almozás céljából a bálázott szalma utóaprításának mértéke a telepen alkalmazott egyéb aprítógéppel, vagy az almozásra egyébként is alkalmazott bálabontó szecskázó-fúvóval a kívánalmaknak megfelelően beállítható.

Ha az állattartó telepen szalmatakarékos hígtrágya technológiát alkalmaznak, akkor a bálázott alomszalma aprítása szükséges. Ebben az esetben a technológiai igények kielégítésére rotoros aprítóval felszerelt szögletes nagybálázógépek használhatók. A rotoros forgórészből és állókésekből álló szeletelő berendezéssel 22-43 mm szeletelési hosszúság érhető el. Egyes típusokon a 22 mm aprítási hossz elérésére és az apríték homogén eloszlásának további növelésére az előzőekben ismertetett előaprító, illetve előszecskázó berendezéseket alkalmaznak. (6. ábra)

6. ábra: Előszecskázóval felszerelt szögletes nagybálázó

6. ábra: Előszecskázóval felszerelt szögletes nagybálázó

Ezen berendezések az aprítás homogenitásának javítása mellett, a szalmafélék szárát hosszirányban is sértik. A szalmaszárak hosszirányú felhasításával, a sértett keresztmetszet növelésével jelentős mértékben javulhat az alom nedvszívó képessége, ami az állomány komfortérzetét is javítja. A hígtrágyás technológiában ez a 22-43 mm aprítási méret a hígtrágya további manipulálásában, anyagmozgatásában tartálykocsis kijuttatással, akár felszíni kiszórással, akár közvetlen talajba injektálással történik, a hasznosítás nem okoz eldugulásokat, technológiai zavarokat. Az így keletkezett hígtrágya – az előzőekhez hasonlóan – szintén technológiai zavarok nélkül használható a biogáztermelés anyagmozgatási folyamatában alapanyagként.

Áruszalma

A szalma bálázása során, ha a bálázott alapanyag áruként kerül felhasználásra (mint pl. papíripar, vagy cellulózipar) elsősorban a logisztikai szempontok határozzák meg az alkalmazott bálázó megválasztását. Ebből a szempontból az adott szállítóeszköz-teherbírást, valamint a megengedett szállítási űrszelvény alapján adódó raktérfogat kihasználását célszerű figyelembe venni. A raktérfogat kihasználása szempontjából az előzőekben ismertetett, a bálázógépekre jellemző (bálaszélességi, magassági és beállítható hosszúsági) méretek ismeretében (7. ábra) a megfelelő bálázógép gyártmány- és típus szerint kiválasztható, figyelembe véve a szállítóeszköz platóméreteit, elsősorban a plató magasságát a talajtól számítva.

Néhány, a hazai gyakorlatban használt szögletes nagybálázógép családtagjainak e szempontból fontosabb műszaki adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.

1. táblázat : Szögletes nagybálakészítő gépek műszaki adatai

Sor- Bálázógép Rendfelszedő Dugattyú Kötöző Bálaméretek Szükséges A gép
szám gyártója típusa munka- löket fejek szélesség magasság hosszúság traktor tömege
szélesség száma motortelj.
(m) (1/min) (db) (m) (m) (m) (kW) (kg)
1 CLAAS QUADRANT 3400 RF/RC 2,35 46 6 1,2 1,0 0,5-3,0 100-170
2 CLAAS QUADRANT 3300 RF/FC 2,35 46 6 1,2 0,9 0,5-3,0 100-150
3 CLAAS QUADRANT 3200 RC/FC/SC/RF 2,35 51 6 1,2 0,7 0,5-3,0 100-140
4 CLAAS QUADRANT 2200 RF/RC ADVANTAGE/SC 2,35 51 6 1,2 0,7 0,5-3 90-100
5 CLAAS QUADRANT 1150 2,00 65 4 0,8 0,5 0,7-2,4 90-100
6 KRONE BIG PACK 890/XC 1,95 50 4 0,8 0,9 2,7 90-130 6580
7 KRONE BIG PACK 1270/XC 2,35 38/32 6 1,2 0,7 1,0-2,7 93-140 7240
8 KRONE BIG PACK 1290/HDP/XC 2,35 32 6 1,2 0,9 1,0-2,7/3,2 112-200 7860
9 KRONE BIG PACK 12130 2,35 32 6 1,2 1,3 1,0-3,2 135-200 11150
10 NEW HOLLAND BB 9020 S/RC 1,98 42 4 0,8 0,47 max. 2,0 55-90 3400
11 NEW HOLLAND BB 9030 S/RC 1,98 42 4 0,8 0,7 max. 2,5 75-100
12 NEW HOLLAND BB 9040 S/RC 1,98 42 4 0,8 0,9 max. 2,5 95-120 6820/7800
13 NEW HOLLAND BB 9060 S/RC 2,40 42 6 1,2 0,9 max. 2,5 150-160 7720/8320
14 NEW HOLLAND BB9080 S/RC 2,40 42 6 1,2 1,3 max. 2,7 160-200
15 KUHN LSB 870 S/RC 2,10 46 4 0,8 0,8 3,0 75-100
16 KUHN LSB 890 S/RC 2,10 46 4 0,8 0,9 3,0 95-120
17 KUHN LSB 1270 S/RC 2,30 46 6 1,2 0,7 0,6-3,0 100-140
18 KUHN LSB 1290 S/RC 2,30 46 6 1,2 0,9 0,6-3,0 100-150
19 KUHN LSB 1290i D/RC 2,30 46 6 1,2 0,9 0,6-3,0 120-170

Mivel a bálázott szalma térfogattömege szögletes nagybálázók használatával, vagy az általuk készített bálák esetében, szeletelő nélküli változatoknál 160-180 kg/m3, míg szeletelős változatok esetében 200-220 kg/m3, elég nehéz a szállítóeszközök, különösen az ipari célra készített bálák közúti szállítására használatos, akár nagytérfogatú pótkocsis, tehergépkocsis szerelvények, vagy nyerges pótkocsis kamionok hasznos teherbírását kihasználni. Éppen ez az egyik probléma, ami a szögletes nagybálázógépek gyártóit a bálatömörség, illetve az elérhető legnagyobb bálatömeg előállítása céljából történő fejlesztésére készteti, elsősorban a szeletelő berendezések vonatkozásában. A szeletelővel felszerelt, illetve azonos geometriai bálaméretekkel dolgozó, azonos típusú- és konstrukciójú bálázók esetében a szeletelő használatával a bálatömörség és bálatömeg értéke mindig magasabb. Ezt szemléltetik a 2. táblázatban a NAIK MGI, Gödöllő mérései alapján összefoglalt adatok.

2. táblázat : Különböző felszereltségű gépekkel készített búzaszalma bálák geometriai méretei és tömegadatai

Típus felszerelt- Sor-szám Készített bálák
ség Hossza Szélessége Magassága Tömege Tömörsége
bar (m) (m) (m) (kg) (kg/m3)
CLAAS QUADRANT 3300 RF rotoros anyag-továbbító 1. 2,55 1,20 0,90 450,10 163,66
2. 2,52 1,20 0,90 449,50 164,90
3. 2,53 1,20 0,90 449,50 164,30
4. 2,51 1,20 0,90 471,67 174,22
CLAAS QUADRANT 3300 RC 25 késes szeletelővel, aprítóval 5. 2,50 1,20 0,90 536,60 200,40
6. 2,50 1,20 0,90 560,20 207,50
7. 2,50 1,20 0,90 553,10 203,40
8. 2,50 1,20 0,90 584,50 216,10

Megjegyzés: a szalma nedvességtartalma: 8-10 % között volt

A táblázat adataiból látható, hogy 25 késes szeletelő-aprító berendezés használata mellett a bálatömörség, illetve a készített bálák tömege 20-25%-kal magasabb értékűre alakulhat, ez egyben azt is jelenti, hogy a közúti szállítóeszközök teherbírás kihasználása is ilyen mértékben nőhet. Az aprítási munka következtében a bálakészítési teljesítmény (t/h) és az óránként készített bálák darabszámát tekintve közel azonos, az óránként felhasznált hajtóanyag, valamint az üzemeltetéshez szükséges motorteljesítmény mintegy 20%-kal növekedhet. Természetesen, ha előaprító szecskázót alkalmaznak elsősorban az aprítás homogenitása javul, de az aprítás mértéke is nőhet.

Használat közben

A szögletes nagybálázók nagyteljesítményű gépek, ennek megfelelően bálamérettől- és a várható tömegteljesítménytől függően üzemeltetésükhöz 90-170 kW motorteljesítményű, univerzális traktorok szükségesek. A nagy tömeg- és az üzemeltető traktor motorteljesítményének kihasználását csak megfelelő geometriai méretekkel rendelkező szalmarendek felszedésében tudjuk elérni az üzemeltetés szempontjából elfogadható munkasebességek mellett. Megfelelő üzemeltetés mellett óránként akár 80-100 db szögletes nagybála is elkészíthető.

A búzaszalma rendek geometriai méretei a termés, vagyis a szalmahozamtól, és az arató-cséplőgép vágóasztalának szélességétől, vagyis a munkaszélességtől függ. A 9,1 m és 7,1 m munkaszélességű vágóasztalok után visszamaradt rendjellemzőket a 3. táblázatban foglaltuk össze. (7. ábra)

Őszi búzaszalma rendek jellemzői

Őszi búza rend jellemzők
Vágóasztal munkaszélesség 9,1 m Vágóasztal munkaszélesség 7,1 m
Termés-hozam (t/ha) 8 6 4 3,5 8 6 4 3,5
Magasság (cm) 79 59 44 33 61 49 37 28
Szélesség (cm) 192 144 108 81 180 174 130 98
Folyóméter-tömeg (kg) 7,21 5,41 4,05 3,04 5,5 4,40 3,30 2.48

7. ábra: A bálázók leterhelése a szalmahozamtól, a munkasebességtől függ, 5,5 kg/m tömegű szalmarend bálázása

7. ábra: A bálázók leterhelése a szalmahozamtól, a munkasebességtől függ, 5,5 kg/m tömegű szalmarend bálázása

A bálázás során a munkasebességet 7-8 km/h körül célszerű megválasztani, mert nagyobb munkasebesség a traktor önvontatására, és a bálázó vontatására fordítandó magasabb üzemanyag-felhasználással jár. Ezért 3,5-4,0 kg/m rendfolyóméternél már célszerű két rendet rendrakóval összerakni. Szalmafélék bálázásában akár szeletelős, akár szeletelő nélküli bálázóval dolgozunk célszerű a legnagyobb bálatömörséggel dolgozni, ezt a kötözőanyag szorítószilárdsága korlátozza.

Szögletes nagybálázók szalmabálákban száraz, poros körülmények között dolgoznak, a bálázó szerkezeti részein felgyülemlő törek, valamint a tengelyekre, tengelycsonkokra feltekeredő kötözőzsineg-maradvány, vagy maga a szalma, könnyen tüzet okozhat, tehát különös gondot kell ezen veszélyforrások elhárítására fordítani, vagyis gyakran kell tisztítani a gépet, és az egyéb tűzvédelmi előírásokat is gondosan be kell tartani. (8. ábra)

8. ábra: A szalmabálázáskor a felrakodott szalmatörek keveréket tűzvédelmi okokból gyakran el kell távolítani

8. ábra: A szalmabálázáskor a felrakodott szalmatörek keveréket tűzvédelmi okokból gyakran el kell távolítani

A szalmabálázásra használható szögletes nagybálázógépek komputervezérlésű automatikával rendelkeznek, és ISOBUS csatlakozással kompatibilisek az üzemeltető traktorral, a beállítások digitálisan elvégezhetők, és automataüzemben tudnak dolgozni. Az ISOBUS traktor munkagép kompatibilitás, jelentősen megkönnyíti a gépkezelő munkáját.

Kocsis László, Dr. Kelemen Zsolt

NAIK MGI – Gödöllő