Szervestrágya pellet és talajbaktériumok együttes hatása

Széles körben ismert, hogy nem csak a kezeletlen, vagy komposztált istállótrágya, de az új technológiai fejlesztéseknek köszönhető pelletált és hőkezelt szervestrágya-granulátumok is nagy szerepet játszanak a fáradt talajok újraélesztésében, a talajélet serkentésében és a talaj szerkezetének feljavításában.

Nyilvánvaló, hogy a növények táplálkozási mechanizmusa, vízháztartása és a műtrágya hatóanyagok hasznosulása is sokkal jobb egy megfelelően karbantartott talaj esetében.

A szerves trágyák zömmel a talajfelszín alatt mennek át azokon az átalakulási folyamatokon, melyek többek között a humuszképződéshez és a tápanyagok feltáródásához vezetnek.

Ennek értelmében a szerves trágya pelletet érdemes szántáskor a forgatással kijuttatni.

Ily módon nem csak a tápanyag utánpótlásában, hanem a talaj szerkezetének feljavításában, a talajélet újraindításában is segítünk.

Ennek legmegfelelőbb időszaka az őszi és tavaszi talajmunkák idején van.

További kutatási eredmények alapján az is elmondható, hogy nem csupán a trágya pellet hoz megoldást a talajszerkezet javítására, hanem egyes baktériumtörzseknek.

Illetve talajlakó gombafajoknak is igen nagy a szerepük abban, hogy a talaj tápanyag ellátottsága és szerkezete kiváló legyen.

Ezek a lebontó, átalakító, tápanyagfeltáró tevékenységet folytató baktériumok (lignocellulózokat bontó baktériumtörzsek) a legtöbb hazai talajon nagy mennyiségben felszaporíthatók.

Tevékenységükkel akár lerövidíthető a szármaradványok humifikálódása, de biztosan felgyorsítható a szerves trágyákban fellelhető, nehezebben elérhető tápanyagok feltáródása is.

Ennek következtében a növények hamarabb juthatnak megfelelő tápanyagokhoz.

Nem csupán a számtalanszor emlegetett makroelemekhez, hanem egyéb mikro- és nyomelemekhez is, melyek a termés minőségét és a növény egészségi állapotát alapvetően befolyásolják.

Termesztői tapasztalat és korábbi irodalmi adatok a friss szerves trágya lebomlását 2-3 évre teszi.

Emellett a lassabban feltáródó tápanyagok a növények kezdeti növekedési fázisában lassabb fejlődést eredményeznek.

Az előbbi megállapítás a frissen kiadagolt istállótrágyákra mindenképpen érvényes, újabb kísérletsorozat eredményeként a pelletált formában kijuttatott trágyák esetében viszont különlegesen gyors hatást tapasztaltak.

Példának okáért az ammónium nitráthoz viszonyítva a hazánkban is elérhető Guanito pelletált formájú szerves trágya az első 10 leggyorsabb tápanyagleadással bíró trágyaféle közt szerepelt.

E trágya nitrogéntartalmának 33%-a hideg (8 °C-os) talajhőmérséklet mellett gyakorlatilag 14 nap alatt feltáródott, az Italpollinából ugyanennyi idő alatt 20% nitrogéntartalom-feltáródás történt.

A nitrogéntartalom feltáródása azért is fontos, mert a növényi szárakat lebontó baktériumok éppen nitrogént használnak fel a lebontáshoz.

Nyilván ez a tápanyag nem megy veszendőbe, mivel a növényi maradványok (pl napraforgó, vagy kukoricaszár) lebontása után az elhullott baktériumokkal a nitrogén is visszakerül a körforgásba.

A szervestrágya granulátumok és a baktériumok kiválóan kiegészítik egymást, és a lebontást segítő baktériumok kijuttatása az őszi időszakban további talajmunkáktól kíméli meg a termesztőt.

A pelletált szervestrágya típusokat tehát ősszel érdemes kijuttatni, alkalmazásukkor előnyös szempont, hogy a tápanyag-kimosódás gyakorlatilag elhanyagolható mértékű a műtrágyákhoz képest.

Emellett könnyen kezelhetők (jól szállítható, raktározható és kijuttatható), szennyező anyagoktól és gyommagvaktól mentesek, tápanyagszintjük garantált.

Nyilván a termesztő a helyi adottságokhoz, pénztárcájához és a lehetőségeihez mérten kell, hogy döntsön.

Manapság a 20-30 t/ha-os istállótrágya felhasználás is komolynak számít a korábbi és általánosan oktatott 40-60 t/ha-os mennyiséghez képest.

Ha figyelembe vesszük, hogy a granulált szerves trágyák tápanyagra vetített kijuttatandó mennyisége egyáltalán nem drágább (sőt a legtöbb esetben jelentősen olcsóbb).

További költségcsökkentést jelent a szervestrágya pellet és a talajbaktériumok együttes alkalmazása.

Csupán számolás kérdése, hogy milyen anyag révén juttatjuk ki a tápelemeinket.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerves anyagokat, ha azok a gazda pénztárcáját kímélik.

Számos előnye miatt a szántáskor nem szabad elfelejtkezni a szerves anyag utánpótlásáról, mivel ez a műtrágyák hasznosulásának is előnyére válhat.

Összességében pedig a termesztett növény minőségére és hozamára is jelentős pozitív hatással bír.

Dr. Pap Zoltán

Budapesti Corvinus Egyetem

Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék