Nagyon súlyos veszteségeket szenvedett el a hazai agrárium az állat-külkereskedelemben, sok szempontból leküzdöttük magunkat az évekkel ezelőtti szintre. A KSH legfrissebb adatai szerint az élő állatok exportértéke 10%-kal csökkent, az importérték viszont 26,4%-kal nőtt. Ez az egyenleg 46,5 millió eurós romlásához vezetett, ami csaknem 53 millió eurót tett ki az idei első félévben.
Magas import, csökkenő kivitel
A legsúlyosabb visszaesést az élősertés-export nagyságrendje szenvedte el. Noha a külker-forgalom e szegmensben csaknem 30%-ot emelkedett, a kivitel összességében 25,4%-kal csökkent, miközben a behozatal volumene majdnem 40%-ig(!) ugrott az idei első félévben a tavalyi első 6 hónaphoz mérten – közölte az adatokat az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI). Hat hónap alatt 15,3 ezer tonna élő sertés kivitele mellett közel 35,1 ezer tonnát hoztak be. Ez nemcsak azt jelzi, hogy továbbra is magas a sertéshús-import, de meg is közelítette a 2017. évi mennyiséget. Az élősertés-export egyébként szinte teljes egészében (99%, 15,2 ezer tonna) az EU belső piacára került. Idén is Románia volt a legnagyobb vásárló (68%), utána Ausztria áll a sorban – igaz, harmadával kevesebb átvett mennyiséggel, mint a tavalyi első félévben –, és csökkent a Hollandiába irányuló szállítás is 33%-kal.a Közben Az élősertés-import szintén csak az EU-ból érkezett: a legtöbbet a szlovákok és a horvátok hozták ide: 40, illetve 26%-ot, míg a németek 20, a csehek 10%-kal részesedtek a magyar importpiacon.
Fő piacunk marad az EU
Szintén csökkent – méghozzá csaknem 9%-kal – az idei első félévben az élő juh és kecske, illetve az élő marha külkereskedelmi forgalma. Az élőmarha-kivitel 4,5%-kal esett, míg a behozatal bő 24%-kal nőtt. Több mint kétszer annyit szállítottunk az EU piacaira (15,6 ezer tonna), mint az EU-n kívülre ((7,2 ezer tonna), legfőképpen Ausztriába, ahová csaknem 6 ezer tonnát vittünk – ez 4,4%-kal kevesebb, ráadásul az exportárbevétel is (12,8 ezer euró) a tavalyi időszakhoz képest bő 10%-kal esett. Főbb vevőink voltak még Horvátország (3,8 ezer t), Koszovó (3,2), Törökország (2,2) és Olaszország (2). A behozatalunk forrása e szegmensben is az EU volt: főleg Németország (1,3 ezer t) és Hollandia (1,1). A marhahús külkereskedelmi egyenlege egyébként 38,4%-kal javult, miután a kivitel 11, a behozatal pedig 20%-kal csökkent a tavalyi első félévhez képest.
Árnyaltabb ugyanakkor az élő juhok külkereskedelmi mérlege. A termékkör exportértéke bő 9%-kal esett, míg az importérték több mint 12%-kal nőtt, viszont a kivitel értéke jóval felülmúlja a behozatalét, így az egyenleg pozitív még akkor is, ha a tavalyi első félévhez képest 2,5 millió euróval kevesebbet, 23,6 millió eurót tett ki az egyenleg.
Erősített a sertéshús-piac
A húsfélék árucsoportjában szintén csökkent az exportértéke (-8,6%), az importértéke viszont 4,6%-kal nőtt a tavalyi időszakhoz mérten. A 230 millió eurós egyenleg értéke szűk harmadával volt kevesebb, mint tavaly nyárig. Az árucsoport forgalmának mintegy 90%-át ezúttal is a marha-, a sertés- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban a marhahús és a baromfihús exportértéke csökkent, a sertéshúsé 13,6%-kal nőtt. A behozatalban a sertés- és a baromfihús értéke nőtt, míg a marhahúsé 20,3%-kal mérséklődött. Sertéshústerméket 69 ezer tonnányit (-0,7%) exportáltunk 168 millió euró értékben (+13,6%). A behozott mennyiség (70 ezer tonna) 15%-kal maradt el az előző évitől, ám az értéke majdnem 10%-kal nőtt. A sertéshús külkereskedelmének passzívuma a 2019. első félévi 8,4 millió euróhoz képest 5 millió euróval kevesebbet, 3,3 millió eurót tett ki 2020 első hat hónapjában.
Nagy a piacvesztés Ázsiában
Döbbenetes arányt mutat ebben a szegmensben a húsfélék exportárbevételének alakulása. Ma a termékkör bő 80%-a az EU piacaira megy, a baromfihús 74%-ban, de nem volt ez mindig így. 2015 első fél évében a sertéshús exportértékének 38%-a, 2016-ban már majdnem a fele, 2017-ben 42%, 2018-ban 24,5%-a – viszont 2019 és 2020 első féléveiben már csak alig 1%-a(!) származott ázsiai piacokról. Az egyik korábbi legfontosabb partnerország, Japánba közel 50%-kal csökkent a kivitel értéke 2018-ban, és 2019 és 2020 első felében Magyarországról nem is került sertéshús erre a piacra. Ugyanakkor Románia felé bár 9,5%-kal 52,7 millió euróra nőtt az export, de a mennyisége 6,2%-kal 23,2 ezer tonnára csökkent. A második legnagyobb piac Olaszország volt, ahova 9 ezer tonna sertéshús került 20,6 millió euró értékben.
Baromfiból is nő az import
A baromfihús exportvolumene 96,3 ezer tonna, exportértéke 182 millió euró volt. A termékkör részaránya a húsfélék exportárbevételéből 44, a teljes agrárexport árbevételéből 3,8% volt, vagyis ez az ötödik legnagyobb árbevételt biztosító termék a kukorica, az állati takarmány, a búza és a napraforgómagolaj után. Érdemes itt is végignézni az AKI adatsorát. A baromfihús-behozatal 2015 és 2016 első fél évében még – messze elmaradva a kiviteltől – 18-19 ezer tonna volt, ám 2017-től kezdve 30 ezer tonna fölé emelkedett, és 2019 első fél évében már 33,5 ezer, 2020 első hat hónapjában pedig már bő 38 ezer tonnát tett ki.
Nem csoda ezek, illetve az ágazatot sújtó objektív körülmények miatt, hogy bár a baromfihús-külkereskedelem mérlege továbbra is pozitív – 124,2 millió euróval –, ez azonban az idei év első félévében 33%-kal volt kevesebb, mint a tavalyiban.
