Sümeg után szabadon: szőlő-telepítés a Budai Várhoz

90 millió éves aromák adják az újabb és újabb ötletet a híres történelmi és turistalátványosságok lábához ültetett szőlő- és gyümölcskertekhez.

 

Ma így néz ki a felújítás alatt álló terület (Forrás: google-maps)

 

A filoxéráig országos hírű volt

A Budai Várban folyó átfogó rekonstrukciós és építési munkák egyik célja, hogy az odalátogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet. A terv egyik érdekes színfoltja, hogy a nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, felidézve a budai borvidék egykor méltán híres szőlőtermelési kultúráját.

A telex.hu ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy hasonló terv már 2010-ben is megfogant Bojár Iván András építész ötlete alapján. Az 1800-as évekbeli filoxéra-járványig ugyanis az ország egyik legjelentősebb bortermelő vidéke volt megtalálható a budai hegyekben. Az innen származó Budai Óvörös kapós exporttermék volt. A 14 millió forintból telepített szőlős azonban néhány év alatt tönkrement.

 

A megújuló rondellát körülvevő kertek a hajdani budai borvidéket mutatják majd be szőlőkkel és gyümölcsfákkal (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

 

Pezsgő élet a várdombon

Hasonló – illetve ott már hosszú évek óta működő – példa van a történelmi várak alatti dombok ültetvénycélú hasznosítására Sümegen. Ott Egly Márk, a híres lokálpatrióta és borász nem kis erőfeszítéssel és historikus hűséggel felelevenítette az 1800-as évek legelejétől élő pezsgőkészítései hagyományokat. Az ahhoz szükséges szőlő ugyanis a várdomb oldalára telepített gyümölcsből szüretelték. – Finoman szólva is lehetetlennek tűnt először. De a kutatásaim során pedig világossá vált, hogy ha már 1576-ban említették a „De numero vinorum”-ban a dűlőt, akkor lehetséges – mondta az Agrárágazatnak 2018 tavaszán Egly Márk.

 

Egly Márk és a sümegi szőlősdomb (Forrás: Horizont Média/archív)

 

Felhordták a földet, lehozták az aromát

A borász vállalkozása számára a fizikai megvalósítás volt a legnehezebb. A domb meredek oldalában kellett az erdős-bozótos környéket megtisztítani, vödörrel hordták fel a termőföldet és a tápanyagot a 400 m3-nyi ültetvényre, és közben drukkoltak, hogy a drága, génbankból származó, több évig nemesített tőkék egyáltalán megerednek-e. A végül sikeres eredés óta a ma már bő tízéves ültetvény kiváló minőségű bor- meg pezsgőalapanyagot produkál. Ennek egyik eredője az ottani talaj, ami 90 millió év adottságait őrzi. Akik már kóstolták, azt mondják, a domboldal fehérborában gyönyörűen kiérezhető a kőzetek ásványossága, a mészkő sóssága és a táj gyümölcsös aromái. Persze a terület szűk volta mennyiségi korlátokat szab: a 2100 tőke durván 1000 palack bort és pezsgőt jelent, ami inkább egyfajta kuriózum, veretes marketingeszköz a sümegi borvidéken, mintsem gazdasági potenciál.