Szőlőgyökér, hajtáskezdemény és tápanyag-gazdálkodás: a Lucza Szőlész Praktikum tavaszi sorozata a termelői gyakorlatban mutatta be a szőlő és a talaj kapcsolatát.
A Lucza Szőlész Praktikum 2025 tavaszi sorozata olyan gyakorlati tudásátadó esemény, amelyet az AGRO.bio Hungary Kft. a Magyar Talajtani Társaság és a Pro-Feed Kft. szervezett azzal a céllal, hogy a szőlőtermesztésben érintett szakemberek és gazdák közvetlen terepi körülmények között frissíthessék ismereteiket a szőlő–talaj rendszer működéséről. A sorozat különlegessége, hogy minden helyszínen más-más szőlőbirtokon, más-más talajtípusban és éghajlati viszonyok között vizsgálták a gyökérzónát, a talajbiológiát és a növényélettani folyamatokat.
Milyen talajban terem a legjobb szőlő? – 7 helyszín, 7 tapasztalat
Az idei Lucza Szőlész Praktikum helyszínei: Disznókő Zrt., Belward Pincészet, Csanádi Szőlőbirtok, Gál Szőlőbirtok és Pincészet, Podmaniczky Szőlőbirtok és Pince, Babarczi Szőlőbirtok és Pince, és a Vesztergombi Pince voltak.
A császártöltési helyszínen, a Csanádi Szőlőbirtokon, egy 2011-ben telepített cserszegi fűszeres ültetvény adott otthont a továbbképzésnek, ahol a fókusz a szőlő fejlődési szakaszaira és a gyökér–talaj kölcsönhatásra helyeződött. A résztvevők megtudhatták, hogyan reagál a szőlő a talajszerkezetre és a környezeti stresszhatásokra, valamint mikor történik a rügydifferenciálódás, mi a fűrtmegnyúlás időszaka jelentősége, és hogyan hat mindez a következő évi terméshozamra.
Tavaszi stressz a szőlőben: hogyan regenerálódik a növény?
„Jelen pillanatban nagyon szerencsés ez a szőlő, lehet látni, hogy jó adottságai vannak az itteni talajnak, a szőlőnk talál vizet, és talál megfelelő ásványi anyagokat is.” A szakértők – köztük Dr. Hupuczi Júlia (Szegedi Tudományegyetem) és Szabó István (Pro-Feed) – hangsúlyozták a tartalékanyagok őszi visszapótlásának fontosságát is, hiszen ezek nélkül a növény nem képes sem megfelelő hajtást nevelni, sem a fagyos időszakokat átvészelni. A gyakorlati képzés során rávilágítottak arra is, hogy a növény regenerációja (pl. fagykár után) szintén a gyökérrendszer és a szőlő „tartalékháztartásának” függvénye. „Nagyon fontos, hogy figyeljünk a szőlő esetében arra, hogy az ősz időszakban, augusztus-szeptember-október során megfelelő mértékben tudja feltölteni a raktárait, hogy az áttelelést, a fiatal hajtás nevelést, illetve erre az időszakra jellemző stressz hatásokat ki tudja heverni. Sajnos ezt a császártöltési szőlőt is érte tavaszi fagy, és látszik, hogy a regeneráció tartalékigényes” – hallhattuk Szabó Istvántól.
