Takarmány: 5 gyártó uralja a piac harmadát

Még mindig a baromfiágazat vásárolja a legtöbb keveréktakarmányt, a szarvasmarha-szegmens 10%-ra csökkent – takarmánygyártási körkép.

 

Baromfi, sertés, marha a sorrend

A hazai keverőüzemekben tavaly nagyjából ugyanannyi – csaknem 3,8 millió tonna – haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, mint 2018-ban. A keveréktakarmányok 50%-át (1,913 millió tonnányit) a baromfitakarmányok adták 2019-ben. E szegmens 42%-át a brojlerek számára előállított keverékek, 17%-át a tojó-, 18,5%-át a pulykatápok, 15%-át a kacsa-, 7,6%-át a libatápok adták. Az előállított brojlertápok mennyisége 4,5, a libatápé 3,6, a kacsatápé 1,6%-kal több volt, mint 2018-ban, míg a tojó-, valamint a pulykatakarmány-gyártás 9, illetve 10,6%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva 2019-ben. A sertéstakarmányok 35,5%-kal (1,342 millió tonnával), a szarvasmarha-takarmányok 10%-kal (380,4 ezer tonna) részesedtek a tavalyi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze alig több mint 1%-át tették ki. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya nem éri el a 3%-ot sem (101,1 ezer tonna).

 

 

A top 5 cég évente erősödik

A takarmánygyártóknál hasonló koncentrálódás figyelhető meg, mint a gépforgalmazásban, ahol az első 10-3 cég viszi a forgalom 60-50%-át. A takarmányiparban ez a képlet azt mutatja, hogy az öt legnagyobb magyarországi előállító cég a gyártott keveréktakarmányok mennyiségének már több mint 31,3%-át vitte piacra. Ugyanez a mutató 2018-ban kicsivel, 2017-ben viszont csaknem 1,5%-kal volt kisebb. Mennyiségi értelemben ez azt jelenti, hogy a 3,8 millió tonnás össz volumenből 1,2 milliót a top 5 takarmánygyártó vállalat állít elő.

 

 

Ezt használták fel

A haszonállatoknak gyártott 3,8 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,3 millió tonna gabonafélét (61,3%), 568 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15%), illetve 303,5 ezer tonna olajmagvat és származékát (8%) használták fel a hazai gyártók tavaly. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 65,4 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 142,5 ezer tonnát, söripari, illetve cukoripari melléktermékekből 31,2, illetve 26,2 ezer tonnát használtak fel. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 37 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről nincs információja az adatokat közlő Agrárgazdasági Kutatóintézetnek (AKI). Zsírokból, olajokból 49,2 ezer tonnát (1,3%), koncentrált fehérjehordozókból 8,5 ezer tonnát (0,2%) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,6%-ot (98 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmány-kiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,6%-ot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 98,3 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2019-ben.

 

 

Olajnövényt a szarvasmarhának!

A baromfiágazatszámára előállított tápokhoz tavaly átlagosan 62%-ban gabonaféléket, 18,3%-ban fehérjenövényt és származékait, 7,2%-ban olajmagvat és származékait használtak fel. A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (5,6%). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 1,8%-ban kevertek takarmánykiegészítőket. A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 68,6% volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény és származékoké 10,6, a feldolgozóipari melléktermékeké 9,7%. Olajmagvat és származékait 5,3, takarmánykiegészítőket 3,1%-ban tartalmaztak a sertéstápok, míg zsírokat és olajokat 1%-ban. A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 39,4%-a volt gabonamag, 14,2%-a fehérjenövény és -származék. A sertés- és baromfitápokhoz képest rendkívül magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (20,5%), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (15,9). Itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (5%) aránya is. Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 51, a fehérjenövény és származékoké 9,7, míg az olajmagvak és származékainak aránya 13% volt. Takarmánykiegészítőket 1,6, ásványi eredetű anyagokat 3, feldolgozóipari melléktermékeket 21,6%-ban tartalmaztak ezek a tápok.

 

 

Az Alföldön gyártják a legtöbbet

Földrajzi értelemben a hazai keveréktakarmány-gyártás élvonalában bő 54%-os részesedéssel az Észak- és Dél-Alföld szerepel – különösen (16%) Hajdú-Bihar, majd Csongrád (10) és Bács-Kiskun megye (8,7). A legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység – megyénként 27 telep – Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében található, míg Nógrád, illetve Veszprém megyében volt a legkevesebb takarmánykeverő-üzem.

agrárium baromfi fehérje kacsa kérődző keverék kiegészítő liba marha mezőgazdaság olajnövény premix pulyka sertés takarmány