Ne Júdás pénzére hajtsunk, ha más eszköz is van

Szántóföldi Szemlekörök néven tartamkísérleti parcelláit és DEMO farmjait mutatta be az AGRO.bio Hungary Kft., 9 helyszínen, más-más talajviszonyokon demonstrálva a talajoltás és a tápanyagfelvétel összefüggéseit.

Szántóföldi Szemlekör a dunapataji repcetáblán

A Pro-Feed Kft.-vel és a Csernozjom Kft.-vel közös bemutató gyakorlatilag egy tél végi szántóföldi szemle volt, a kísérleti parcellákon mért eredmények 3 éves kiértékelését részleteiben a febr. 18-ai online konferencián fogják a kísérletben résztvevők részletesen bemutatni. A mostani szemle kilenc állomása közül az Agrárágazat stábja a Martonvásár-Lászlópuszta határában lévő őszi-búza tartamkísérlet bejárásában és egy dunapataji demo-farm repcetáblájának szemléjén csatlakozott a rendezvényhez.

Tartamkísérletek számokkal és tapasztalatokkal

A martonvásári tartamkísérleteket házigazdaként természetesen Dr. Árendás Tamás mutatta be a résztvevőknek. Az Agrártudományi Központ (korábban MTA Kutató) intézetéhez 15 tartamkísérlet tartozik, a legidősebb már 1958 óta szolgáltat termesztési, kísérleti adatokat a kutatóknak. Az AGRO.bio Hungary Kft.-vel közösen indított – immár a 16. – tartamkísérletet 2017. őszén indították, a kontroll mellett 4 különböző kezelés hatását demonstrálva, 4 ismétlésben. A korábban kukorica, tavaszi árpa, majd olajretek után most az okt. 14-i vetésű őszi búza, jövőre pedig napraforgó lesz a kísérletben.

A martonvásári tartamkísérletben barna erdőtalajon bizonyíthattak az AGRO.bio termékei, de a talajtípusokat leszámítva más érdemi különbség nem volt a kísérleteink feltételeiben – hangsúlyozta Daoda Zoltán szakmai igazgató. Mindenhol ugyanaz a vetőmag, ugyanaz a tápanyagkijuttatást, és egy-egy helyi anomáliát leszámítva ugyanazt a növényvédelmi kezelést kapták a parcellák. A kísérlet célja tehát minden esetben a BactoFil, a Bactofil Kalászos + Algater, valamint az Algater + Cell kezelések rövid- és hosszútávú értékelése volt.

Daoda Zoltán szakmai igazgató szántóföldi szemlére invitálta a termelőket

Visszahozható a biológiai termelés?

A termékenységet több szempont befolyásolja – ez a termelőknek sem újdonság. De vajon tudjuk-e, hogy a talaj pufferelő képessége is kezd kimerülni? Vagy tisztában vagyunk-e azzal, hogy amíg a gépeink amortizációját automatikusan levonjuk az értékéből, addig a legfőbb termelési értékünk, a termőtalaj, nem amortizálódhat. Sőt! Értékmérő tulajdonságait csak növelnünk lehetne/kellene mind a remélt árbevételünk, mind a talajunk érdekében. Minden jónál lehet jobbant csinálni – hangzott el a rendezvényen. A talajélet iránt fogékony (és számoló) gazdák már megtapasztalták az ősszel kijuttatott szárbontók, valamint a tavaszi talajoltók hatását, így növelve a talaj szervesanyag-tartalmát, segítve a N-megkötést, a foszformobilizációt, lényegében csökkentve akár a kijuttatandó műtrágya mennyiségét.

Ha már műtrágya…

A műtrágyázás nem ellensége a talajoltást folytató termelőnek, sőt. A tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen, csak okszerűen kell végezni. Megfelelő talajbiológia mellett sem elhagyható a pótlás, még akkor sem, ha a Green Deal alapján majd 50%-os műtrágya- és növényvédőszer-csökkenést várnának el a döntéshozók. A megoldás sokkal inkább az ésszerűségben fog rejleni, és ennek egyik eszköze a talajaink megismerése, méghozzá mérési adatokkal alátámasztott, pontos megismerése lesz. A kötelezően előírt (olykor kiskapukkal kijátszható) talajmintavétel sem reprezentatív, sem hasznos nem volt az adott területre nézve. Már egyértelműen látszik (precíziósan gazdálkodók adatai alapján), hogy az 5 évente, 5 hektáronként, a talaj felső 30 cm-éből vett talajmintavétel eredményei alapján táblaszintű jó döntés nem hozható. Ma már egyértelműen látszik, hogy a szélsőséges klimatikus hatások okán a hozamok növelésének lehetőségét nem a genetikában kell tovább keresni, amíg a szűk keresztmetszet a talajaink állapota. Ennek vizsgálatához Dr. Vona Márton, a Csernozjom Kft. által forgalmazott talajszkennert mutatta be működés közben. A holland gyártású szkenner 5 ismétlésben, rövid (8-10 perces) validálási idővel méri a talaj agyag%-át, szervesanyagtartalmát, pH-ját, kationcsere-kapacitását és N-P-K tartalmát. Információ és kontroll nélkül lehetetlen befolyásolni a talajaink értékét, majd a növényeik életfeltételeit, gépeink pedig hiába tudnak cm-pontosan közlekedni a földjeinket, ha mi azokat nem ismerjük foltszinten.

A talajaink paramétereinek ismerete már elengedhetetlen

Ha már a felvásárlási árat nem befolyásolhatjuk

A dunapataji repcetáblában Szabó István, a Pro-Feed Kft. vezetője hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hideghatáson már túlesett repcénk leendő hozama már hányszor eldőlni látszik a szezon végéig. A csapadékot ugyan nem tudjuk befolyásolni, de a jól megválasztott vetőmag után a talaj nedvességmegtartó képességét igen, a növény elágazóképességét, a levelek számát, a virágok majd a becők számát is.  Tehát valójában minden termelési fázisban hozhatunk a talajunk és a leendő repceterméshozamunk érdekében jó döntést, pl. BactoFil Repce, valamint Cell kezeléssel.

A rendezvénysorozat még zajlik, utolsó állomásként Nyíregyházán savanyú talajon bizonyítanak a tartamkísérleti parcellák február 11-én délelőtt.