Támogatási és kedvezményes hitellehetőségek az agráriumban

Írta: Szerkesztőség - 2011 február 08.

Az agrárium támogatásának a története az ipari forradalom és a városiasodás idejére vezethető vissza, amikor a növekvő lakosság ellátását már csak fejlett mezőgazdasági módszerek elterjesztésével lehetett megoldani. Hazánkban a támogatások már a XVIII. század első felében megjelentek, majd az önálló Földművelési Minisztérium XIX. század végi megjelenésével teljesedett ki. A trianoni béke után a területvesztés az ipar mellett a mezőgazdaság létét is veszélybe sodorta, de a célzott támogatásokkal egy évtizeden belül sikerült a megváltozott körülmények ellenére is sikeressé tenni az ágazatot.

A második világégést követően a „vasfüggöny” két oldalán két eltérő módon élesztették újra a mezőgazdaságot. A nyugati félteken a jelentős élelmiszer-import által inspirált Marshall-segély, majd az Európai Közösséget (EU) létrehozó Római Szerződésben foglaltak alapján a közös mezőgazdasági politika létrejötte, míg a keleti félteken a kolhozosítás révén látták a felemelkedés útját. A rövid távú célját, vagyis a lakosság ellátásának biztosítását mindkét módszer elérte, de hosszabb távon egyik sem volt tökéletesnek nevezhető. Az uniós csatlakozásunk óta – mint más közösségbeli országokban – egymás mellett futnak a közösségi és a nemzeti támogatások. Támogatás alatt nem csak a gazdálkodóknak kifizetett pénzösszegeket, hanem az őket segítő, előnyösebb helyzetbe hozó adminisztratív intézkedéseket is értjük. Ilyenek többek közt az egységes belső piac védelmét hivatott u.n. védővámot, melyek bizonyos termékek esetében az olcsó import elleni harcot, így a gazdák védelmét szolgálják.

Az uniós támogatások

Kevesen tudják, de a közösségi agrárpolitika az EU kiadásainak a 44%-át teszi ki, éves szinten kb. 40-45 milliárd eurót, amely csökkentett összegnek számít az 1992 előtt történt agrártámogatási rendszerhez képest. Ez az összeg több mint az afrikai kontinens teljes GDP-je.

A közösségi agrártámogatást sokan, sokféle irányból kritizálják. Sokan fejlesztés ellenesnek, és a harmadik világ országai számára hátrányosnak tartják, ugyanis az EU a túltermelést a szegényebb országoknak adja el nyomott áron, ellehetetlenítve azok mezőgazdaságának fejlesztését.

Kritizálják a mesterségesen magasan tartott agrárárak miatt is, tekintve, hogy az intervenciós árak, és az exporttámogatás lehetővé teszi, hogy a világpiaci árak felett alakuljanak az árszintek. Egyes felmérések szerint az EU-ban átlagosan 25%-kal magasabbak az élelmiszerárak a világpiaci átlagnál.

Sokan közgazdasági érvekkel támadják a rendszert. Szerintük az állami beavatkozás gátolja a piaci folyamatokat, amely révén nem versenyképes gazdaságok is életben maradnak, ellentmondva Adam Smith (1923-1790, angol közgazdász, filozófus) „láthatatlan kéz” elvének, amely szerint a piacot a kereslet és kínált mindig egy optimális szint felé tolja.

Az EU agrártámogatásainak három fő csapásiránya különböztethető meg. Az első a fentebb már említett védővámok rendszere, amely garantálja, az unióba bekerülő termékek a világpiaci ár helyett az elvárt uniós minimumszintre kerüljenek, védve ezzel a közösségi termelőket. Ez alól persze egyes országok bizonyos termékei – kétoldalú megállapodások alapján – egy előre meghatározott kontingens erejéig kedvezményt vagy mentességet élveznek.

A legfontosabb támogatási rendszer a belsőpiaci intervenció, más néven árvédő felvásárlás.

Ennek két fő típusa az előre meghatározott felvásárlási ár vagy támogatás, amelyet az agrárpiaci rendtartásban előre meghatároznak, így a gazdálkodók azzal kalkulálva tudják üzleti tervüket elkészíteni, míg a másik esetben a piaci folyamatok monitorozása során észlelt kedvezőtlen elváltozások esetén avatkoznak be. Bár az utóbbi eset nem kalkulálható előre, azért elmondható, hogy egyfajta védettséget ad a termelők részére a hirtelen árzuhanással szemben.

A közösségi termékek világpiaci megjelenésének elősegítésére hivatott az exporttámogatási rendszer. Ez egy szigorúan szabályozott, területenként és termékenként változó összeg, amely célja az EU-ban keletkező termékfölösleg levezetése belső feszültségektől mentesen. Ennek révén érhető el, hogy a magasabb termelési ár ellenére a termékek versenyképes áron jelenhessenek meg a világpiacon, háttérbe szorítva a fejlődő országok gazdáinak érdekeit, az ő megélhetésüket.

A fenti, a piac zavartalan működését biztosító intézkedések mellett lehetőség van beruházásra, üzem korszerűsítésre, innovációra, valamint fiatal gazdák indulását segítő támogatásokra pályázni. A hazai gazdálkodók számára fontos lehet a környezetvédelmi támogatások rendszere. Ez a természeti környezet megóvását ösztönözni hivatott forma lehetőséget biztosít a rendeletekben meghatározott területen gazdálkodók részére, hogy a kibocsátásuk csökkentésével hozzájáruljanak a természet védelméhez, akár bevételkiesés nélkül.

Az uniós támogatásokról összességében elmondható, hogy egy bonyolult rendszer részeként különféle termékekre, területekre és gazdálkodási formákra lebontva érhető el. Célja a szektor megélhetésének biztosítása, a gazdálkodók védelme és az ellátás folytonosságának biztosítása.

Az aktuális támogatási lehetőségek elérhetőségéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetve weboldaluk, a www.mvh.gov.hu ad naprakész felvilágosítást.

Nemzeti agrártámogatás

A Közösségi Agrárpolitika alapján lehetősége van a tagállamoknak saját nemzeti támogatási rendszert fenntartani, melynek azonban összhangban kell lennie a közösségi rendszer elveivel. A hazai támogatási rendszer 2007 óta a közösségivel teljes összhangban működik, azt kiegészítve sok területen viszont azt pótolva.

A nemzeti támogatásunk jelentős része hivatott az agrárkárok enyhítésére, az így kieső jövedelmek pótlására. Ennek fontosságát az elmúlt években történt káresetek tükrében nehéz megkérdőjelezni. Sajnos 2009. december 31-én hatályon kívül helyezték -az illetékes hivatal tájékoztatása alapján- a jégeső-elhárítási rendszer működésének támogatására szolgáló nemzeti támogatást, amely megfelelő lefedettség esetén jelentős mértékben képes csökkenteni a jégverésből származó károkat.

A nemzeti támogatások az uniós programokhoz hasonlóan rendszeresen változó, és nehezen nyomon követhető az aktuális kiírások, ezért naprakész információkkal a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tud szolgálni a weboldalukon található támogatás-kereső segítségével. Itt mindenki megkeresheti az aktuális és személyre szabott lehetőségeket.

Támogatott finanszírozási lehetőségek

A Magyar Fejlesztési Bank – a gazdaság más területeihez hasonlóan- az agrárium részére is biztosít államilag támogatott, és hitelgarancia által védett finanszírozási lehetőséget, amely könnyebben elérhető a közösségi támogatásoknál.

Forgóeszköz hitelek

A forgóeszköz hitelprogramok általános célja a tevékenység végzéséhez szükséges készletek beszerzésének, tárolásának finanszírozása. Így az átmeneti likviditási problémák kiküszöbölhetőek, a hatékonyság és a jövedelmezőség növelhetőek.

Az igénybe vevők köre:

– őstermelők

– egyéni vállalkozók

– kis- és középvállalkozások

– szövetkezetek

– részvénytársaságok

Feltétel a mezőgazdasági tevékenység folytatása. A felvehető hitelösszeg minimum 1 millió forint, maximum 200 millió forint. Ez saját erő igénybevétele nélkül, forint alapon vehető fel kedvezményes kamatozással. A folyósítás az MFB szerződött partnereinél történik. Jelenlég két fajtája fut, az egyik az MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram, melynek célja a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállakózások gabona készleteinek finanszírozása. A másik, az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram a mezőgazdasági termelés, és elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, minőségének emeléséhez nyújt forrást.

Beruházási hitelprogram

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram célja a mezőgazdaság versenyképességeinek és piacainak megőrzése, az innovációk elősegítése, energia- és költséghatékonyság növelése. A maximum 15 év futamidejű hitel forint alapon igényelhető, kedvezményes kamatozással. A Beruházásokhoz önerőt kérnek, de ezekbe állami támogatás beleszámítható.

A finanszírozást igénylők köre:

– őstermelők

– egyéni vállalkozók

– kis- és középvállalkozások

– szövetkezetek

– részvénytársaságok

Az aktuális hitelcélok a www.mfb.hu oldalon találhatóak meg, én csak érdekességként emelném ki a „Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységéhez szükséges beruházások” finanszírozásához nyújtott finanszírozást, amely lehetővé teszi a szakma fiatalítását, az új ismeretek gyakorlatba történő átültetését.

Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram

A mai világban fontos kiemelni a ezt a lehetőséget, melynek célja, „kedvezményes kamatozású forgóeszközt biztosítson az elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások folyamatos termelésének biztosításához, versenyképességük fenntartásához, minőségi termékek előállításához.” Kedvezményes kamatozású, forint alapú finanszírozási termék, mely kezdő vállalkozások részére is igénybe vehető akár önerő nélkül. A finanszírozás maximuma termőterület illetve állategység alapján kerül meghatározásra. Fontos kiemelni a feltételek közül a agrárkár-enyhítés bejelentésének megtételét, illetőleg a MgSzH szakhatósági állásfoglalását.

Széchenyi Kártya

A Széchenyi kártya a mikor-, kis-, és középvállalkozások részére kialakított kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelkonstrukció. A kártya töretlen népszerűsége is bizonyítja a konstrukció működőképességét és hasznosságát. A hagyományos Széchenyi Kártya mellé bevezetésre került a Széchenyi Forgóeszköz Hitel és a Széchenyi Beruházási Hitel, amelyek segítséget nyújtanak gazdálkodóknak jövedelmezőségük javítására. A kedvezményes kamatozás és a Garantiqa hitel-garancia szolgáltatása segíti az ügyfeleket. A konstrukció a KaVOSz Zrt, illetve szerződött partnereinél igényelhető. Hátránya a regisztrációs díj, mely sikertelen igénylés esetén is felszámolásra kerül. (Egyetlen módszer a kockázat csökkentésére az előminősítés, amely néhány szolgáltatónál ingyenesen elérhető.)

A fentiekből látható, hogy az agráriumban dolgozó, vállalkozó gazdák sokféle módon juthatnak forráshoz, akár támogatások, akár hitellehetőségek formájában. A támogatásokról összességben elmondható – függetlenül annak közösségi vagy nemzeti jellegétől- az adminisztráció bonyolultsága, az elérhetőségük időigényessége valamint a felhasználás részletes feltételeinek számonkérése. A támogatott hitellehetőségek lényegesen egyszerűbb módon érhetőek el, igénybe vehetőek akár őstermelők, akár vállalkozások részére.

Mind az EU, mind hazánk részére fontos, sőt mondhatni egyre fontosabb a gazdálkodó jövedelmezőségének javítása, ezen keresztül a vidék megélhetőségének biztosítása.

Farkas Előd