Törődjön többet a talaj egészségével!

A közelmúltban készült talajtérképek és napjaink talajvizsgálati eredményei egyértelműen jelzik a hazai művelésbe vont területek elsavanyodását. A közel 5.5 millió hektár területből kb. 1,5 millió hektár erősen savanyú, további kb. 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, azaz összességében kb. 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást.

Nemzetgazdaság-szintű veszteség!

Kémiailag a talajok savanyodását a kalcium eltűnése kimosódás, kémiai reakciók, növények élettevékenysége és kalcium felvétele –, és az ennek következtében az agyag–humusz-komplexekhez kötődő nagy mennyiségű hidrogénion (proton) okozza. Az ilyen talaj jellemzője a leromlott, tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő felszín, nehéz művelhetőség, rossz vízgazdálkodás miatt gyakori belvíz és aszály idején viszont deficit, rossz levegőgazdálkodás. Mind- ezek miatt a talajélet és a gyökérfejlődés jelentősen korlátozódik (1. kép), röviden mind a fizikai, mind a kémiai, mind a biológiai tulajdonságai romlanak, a talaj gyakorlatilag sérült.

A talaj pH-értékének csökkenésével jelentősen romlik a talajban lévő és a gazdálkodók által kijuttatott táp- elemek felvehetősége (1. ábra), fokozódik egyes nem kívánatos elemek felvétele, illetve alapvetően változhat az ásványi anyagok forgalmának egyensúlya.

1. kép Gyökérfejlődési példa eltérő talaj pH értékeknél

Mindezek több szempontból hátrányosan befolyásolják a magyar agrárium teljesítőképességét. Egyrészt azért, mert a talaj nemzeti kincs, stratégiai erőforrás, amely jelentős mértékben veszít potenciális teljesítő képességéből (élelmiszer alapanyag termelés, gazdaságok jövedelmezősége). Másfelől azért, mert a nehezebb művelhetőség, rossz vízgazdálkodás és a romló tápanyag hasznosulás miatti teljesítőképesség-vesztést a gazdálkodók esetenként – érthető módon – többlet-kijuttatásokkal és -ráfordításokkal próbálják ellensúlyozni – pl. több talajművelési menet, több anyag, stb. Mindezek környezetterhelő hatása nem kérdés (talaj degradáció, többlet nitrát nitrogén a talajvizekben, stb.).

Megválaszolandó kérdések

A gazdálkodók körében gyakran felmerül az a kérdés, hogy mely kultúra előtt érdemes a meszezést elvégezni. Erre a kérdésre a jó válasz az, hogy mindegy milyen növényről van szó, mindegyik a talajba kerül… A savanyú talaj hátrányaitól valamennyi kultúra teljesítőképessége korlátozódik. Gondoljunk a kukorica nagy tápanyag- és vízigényére, nagy gyökértömegé re! Ha ezek az alapvető feltételek nem megfelelően teljesülnek a savanyú talaj korlátozó hatása miatt, a növény nem tudja a maximumot adni. Napraforgónál kifejezetten komoly probléma a savanyú talajokban a kórokozószervezetek elszaporodása, dominanciája a hasznos szervezetek felett, és az ebből eredő megnövekedett fertőzési nyomás.

1. ábra Műtrágya hasznosulás változása

2. ábra Kukorica tápanyag reakció

A talajsavanyodás megállítása és a talajok helyreállítása – semlegeshez közeli pH-érték elérése – széles körben, a modern mezőgazdasági technológiákba rugalmasan beilleszthető és kijuttatható, megbízható, hatékony megoldást. Az ilyen megoldást hosszú távon, megbízható gyártói kapacitással, erőforrással, minőségbiztosítással, lehetőség szerint minősített védjegyű termékek fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására alkalmas, mezőgazdasági szaktudással rendelkező, innovatív piaci szereplőkre van szükség. Ismerve az elmúlt évtizedekben a  mezőgazdaság gyakorlatban bekövetkezett változásokat, a korábban használt meszező anyagok – a talaj hatékony és teljes körű meszezésére és javítására – a mai technológiákkal, kijuttatóberendezésekkel és a mai elvárások szerint nehezebben és körülményesebben alkalmazhatóak. A nagy tömegű, porszerű mészanyagok kijuttatása vagy nagy mennyiségű szálló por képződésével jár (röpítőtárcsás szórás), vagy a talaj még több taposásával (pl. csigás adapterek, szórók, melyek művelési szélessége is limitált).

Melyek a ma gazdálkodója számára ideális, kalcium pótlására használható anyaggal szembeni elvárások?

1. Szórható legyen – könnyen, gyorsan, kívánt szélességben (akár 30 méter), egyenletes szórásképpel, lehetőség szerint differenciáltan is.
2. Gyorsan és maradéktalanul hasznosuljon – ehhez megfelelő vízoldhatóságú hatóanyag szükséges.
3. Kezelhető hektárdózissal alkalmazható legyen – ehhez magas kalcium koncentrációjú hatóanyag szükséges

3. ábra Repcetermesztés 2016

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalcium-tartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, bigbages kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid hatóanyagú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad.

Milyen tapasztalatokat hozott egy szemcsés, kalcium-oxid hatóanyagú termék alkalmazása?

Wágner József interjúja dr. Szabó Balázs meliorációs szakmérnökkel, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetőjével

WJ: Évek óta végeznek szántóföldi teszteket a szemcsés talajmeszező anyaggal. Milyen eredménnyel?

SzB: Ha röviden akarnék válaszolni, akkor jó. Ha hosszabban, akkor nagyon jó…!

WJ: Milyen kultúrákban vizsgálták a termék hatásosságát, és milyen módszerrel?

SzB: Cégünk kifejezetten kedvezőtlen adottságú területen működik. A talajok aranykorona-értéke 20 alatti, homokos, kavicsos és erősen erodált területekről van szó, kivéve a Zala völgyét, ahol a réti agyag talajokat, homok és kavics foltok tarkítják. Olyan tápanyag-után- pótlási rendszerre volt szükségünk, amely olcsón, de hatékonyan tudja kezelni ezeket a problémákat. Ezért hoztuk létre a Jó Gazda Programot. Ebbe a rendszer- be illesztettük be a szemcsés talajmeszező-anyagot, amely természetesen önállóan is hatásos, de fokozott mikroelem-ellátás mellett különösen az. Hatását az összes főbb szántóföldi kultúrában vizsgáltuk, kukoricában, búzában, repcében, szójában. Kukoricában, repcében és szójában kiemelkedő hatása volt, de a gabonafélékben és a napraforgóban is jó eredményeket hozott.

Cégünk mikroelemes lombtrágyákat és szilárd műtrágyákat is gyárt, és ezek hatását vizsgálva a pH javítása érdekében használjuk a meszezőanyagot. Ahhoz, hogy egy technológiai elem jövedelmezőségét meg lehessen ítélni, precíz vizsgálatokra van szükség, és mi ennek megfelelően igyekeztünk eljárni. A kísérleteket három ismétlésben állítjuk be évek óta. Ezzel objektív képet kaphatunk a hatás mértékéről.

2017-ben jó vízellátású területen, kukoricában 16t/ha termésátlagot produkált a mésztermék és a Sileno kukoricastarter együttes alkalmazása 300 kg/ha dózisban. A kontrollként használt 300 kg 3*16-os és a cinkes starter kezelés „csak” 13,8 t/ha-t (2. ábra).

Bár jelenlegi beszélgetésünk fókuszában a kukorica áll, a kukorica mellett azért meg kell említenünk, hogy a 2016 év kifejezetten kedvező volt a repce számára. Országosan is kiemelkedő eredmények születtek, de még ilyen körülmények között is komoly hatása volt

a mészterméknek. Őszi kijuttatással, Sileno N-micro, mikroelemes nitrogénnel kiegészítve 200-200 kg/ha dózissal 5,61 t/ha repcetermést értünk el, ami 26%-al múlta felül a kezeletlen kontrollt. A többlet költség összesen 14.000 Ft/ha volt, de ezt bőven fedezte a többlettermés 128.700 Ft/ha-os bevétele (3. ábra).

WJ: Tudna olyan gyakorlati szempontokat említeni, amelyek a kalcium-oxid hatóanyagú szemcsés talajjavító anyag használata mellett szólnak?

SzB: A növénytermelés sorba kapcsolt folyamat. A legkisebb hiba is kijavíthatatlanul terméscsökkenéshez vezet. A cél az, hogy minél kevesebb hibát kövessünk el. A mészutánpótlás savanyú talajokon 2-5 t/ha dolomitot alkalmazva nehezen illeszthető bele a technológiába. Sokszor látni dolomithalmokat a kikelt repce, vagy búzaföldek mellett, mert nem jött meg a szolgáltató, aki rendelkezik a speciális gépekkel a kiszóráshoz, vagy egyszerűen kicsúszott az időből a termelő. Én az alábbi előnyöket látom.

1. Nem igényel plusz vagy más szórógépet. Normál műtrágya szóróval szórható akár pH-térkép alapján is precíziós gazdálkodásban megelőzve a részleges túlmeszezést.
2. A legkoncentráltabb talajmeszező a piacon: 95%- os a garantált CaO-tartalom.
3. Kis mennyiségben is egyenletesen szórható. Akár 100 kg/ha-nál kisebb dózisban is, és akár 30 méter szélességben, egyenletes szórásképpel.
4. Kijuttatásakor nem kell sűrűn taposni a területet, mint a por szórásakor.
5. Évente kis mennyiségben kijuttatva 100-500 kg/ha dózisnál, a növény rövid időn belül felveszi, szemben a nagy adagban kiadott dolomittal, ahol nagyok a veszteségek.
6. A talajnedvességgel érintkezve rövid idő alatt kalcium-hidroxid képződik belőle, mivel a kalcium-oxid jól vízoldható vegyület, szemben a dolomittal, ami csak mérsékelten, és igen lassan.
7. Télen vagy tavasszal is kiszórható, állományban is.
8. Nem tartalmaz magnéziumot, ami a dolomittal nagy adagokban kezelt talajoknál úgynevezett magnéziumtalajokat eredményez, és komoly tápanyag-fel- vételi zavarokat okoz.

A megoldás tehát a ma gazdálkodója számára elérhető. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talaj- savanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.

Fontos leszögeznünk: a cél a talaj rendbetétele kell, hogy legyen! Ne érjük be félmegoldásokkal, mert messze nem érik el a kívánt hatást, és mivel a savanyítótényezők ma már egyre intenzívebbek, hosszú távú és tartós hatást így nem fogunk elérni, csak az időnket és az erőforrásainkat vesztegetjük. Érjen el Ön is többet (m)ésszel!

Wágner József
üzletfejlesztő

www.talajmeszezes.hu