Traktorok fékberendezései

A traktor felépítésében a fékberendezés legfontosabb szerkezeti részek közé tartozik. A fékberendezés olyan alkatrészek összessége, amelyek feladata a mozgó traktor sebességének csökkentése, vagy a traktor megállítása, illetve álló helyzetben tartása. A traktort üzemi és rögzítő fékrendszerrel kell ellátni. Ezek a fékszerkezetek mechanikus elven működnek. Az üzemi fékrendszer a traktort a rendeletekben előírt hatásossággal képes lassítani, illetve megállítani. A rögzítő fékrendszer pedig a traktort álló helyzetben megtartja az előírt meredekségű lejtőn vagy emelkedőn.
 
A traktorok forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza. A traktorok fékberendezéseire vonatkozó előírásokat a 12/2000. (V.24.) KHVM rendelet (a 6/1990.-es rendelet módosítása) alapján a következőkben foglalható össze:
 
Az üzemi féknek ki kell elégítenie a 0-típusú vizsgálat (rendes fékhatásvizsgálat, hideg fékekkel) feltételei szerint meghatározott, az alábbi képlettel számított féktávolságot:
ahol: V a haladási sebesség km/órában (Magyarországon jelenleg ez maximum 40 km/óra!), és Smax  a maximális féktávolság m-ben mérve.
• Az előírás szerint, ha a traktor haladási sebessége 40 km/óra, akkor 19,8 m féktávolságon belül az üzemi fékberendezéssel meg kell tudni állítani. Nagyobb féktávolság esetén az üzemi fékberendezés nem megfelelő, vagy nem megfelelően működik.
• A rögzítőféknek a traktort mind hegynek fel, mind hegyről le – 18%-os lejtőn – álló helyzetben kell tartania. Az egy vagy több pótkocsit vontató traktoroknak olyan rögzítőfékkel kell rendelkezniük, amely a pótkocsiból álló szerelvényt hegynek fel és hegyről le – 12%-os lejtőn – álló helyzetben képes tartani.
A fenti követelményeket nem teljesítő traktor, illetve traktoros pótkocsi szerelvény rendszámtáblát nem kaphat, és a közúti forgalomban nem vehet részt.
Fékszerkezetek elhelyezésére több lehetőség kínálkozik a traktor erőátviteli rendszerében és a futóművében (1. ábra).
1. ábra. Traktoron a fékszerkezetek lehetséges elhelyezései (1. motorfék; 2. kerékfék; 3. hátsó tengelyfék; 4. sebességváltófék; 5. kerékagyfék )
1. ábra. Traktoron a fékszerkezetek lehetséges elhelyezései (1. motorfék; 2. kerékfék; 3. hátsó tengelyfék; 4. sebességváltófék; 5. kerékagyfék )
 
Motorfék minden traktoron megtalálható, mert a motor kis gáz adáskor (alacsony gázkar állás, vagy felengedett gázpedál esetén), zárt tengelykapcsoló mellett tartósan fékezi a jármű haladását. A traktorok motorféke önmagában nem teljesíti az üzemi fék feladatát.
Üzemi féknek az autótechnika általánosságban az úgynevezett kerékfékeket alkalmazza. A kerékfékek két változata a dob és a tárcsafék (2. ábra), melyek különféle kialakításban kerülnek beépítésre.
2. ábra. Hidraulikusan működtetett kerékfékek két változata: a) dobfék, b) tárcsafék
2. ábra. Hidraulikusan működtetett kerékfékek két változata: a) dobfék, b) tárcsafék
 
A traktortechnika csak a belső pofás dobfékeket használta régebben, elsősorban a kétkerékhajtású traktorok hátsó kerekeinél. A kerékfék alkalmazása a traktortechnikában azért szorult vissza, mert a működtető szerelvények a felverődő sár miatt gyakran megrongálódtak.
Hátsó tengelyféket alkalmaznak általában a mai modern traktorokon üzemi- és rögzítőfékként is. A traktorokon a teljes körgyűrű felü¬letén fékező, mechanikus vagy hidraulikus működtetésű száraz, illetve „nedves” tárcsás fék használata terjedt el. Egy lehetséges mechanikus működtetésű kialakítás a 3. ábrán látható. Fékezéskor a középen elhelyezett tárcsa elfordításával a működtető golyók a fékbe¬tétet hordó tárcsákat az álló tárcsákhoz, vagy dob oldalfalaihoz szorítják.
3. ábra. Kéttárcsás, mechanikus működtetésű tárcsás fék
3. ábra. Kéttárcsás, mechanikus működtetésű tárcsás fék
 
A korszerű traktorokon a tengelyfék szerkezete több tárcsás hidraulikus működtetésű „nedves” fék, amelyet a sebességváltó szerkezet házában alakítanak ki a differenciálmű kétoldalán, a féltengelyen. Az igen elterjedt megoldásra jó példa a Valtra taktorok N- és T-szériájánál alkalmazott tengelyfék rendszer.
A Valtra N-szériás könnyű univerzális traktor fékrendszerének vázlatát a 4. ábra szemlélteti. A jobb és bal oldali fékpedál (1), ha nincs összekapcsolva, a fékszerkezet kormányfékként működtethető. Az egyik pedál lenyomásával, a hidraulikus főfékhengerrel (2) előállított nyomó folyadék az egyik többtárcsás tengelyféket (3) hozza működésbe, fékezéskor a traktor fordul. Ha országúton közlekedik a traktor, akkor a fékpedálokat össze kell zárni mechanikusan, ekkor minkét tárcsás fék (3) együttműködik, fékezéskor a traktor egyenesen halad. A rögzítőfék feladatát is a tárcsás fékek látják el. Az Nc verziónál a kézi fékkarral (4) Bowden-huzallal lehet a tárcsás fékeket bezárni. A Nh verziónál a kormányoszlopon levő kapcsoló kar (5) lefelé mozgatásával lehet vezérelni hidraulika folyadék nyomásának mérséklését, amelynek hatására a (6) rugó befeszíti Bowden-huzallal a tárcsás fékeket.
4. ábra. Valtra N-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata (1. jobb-bal fékpedál; 2. hidraulikus főfékhenger; 3. tárcsás fék; 4. Nc verziónál a rögzítőfék karja; 5. Nh verziónál a rögzítőfék kapcsolója; 6. Nh verziónál a rögzítőféket működtető rúgó)
4. ábra. Valtra N-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata (1. jobb-bal fékpedál; 2. hidraulikus főfékhenger; 3. tárcsás fék; 4. Nc verziónál a rögzítőfék karja; 5. Nh verziónál a rögzítőfék kapcsolója; 6. Nh verziónál a rögzítőféket működtető rúgó)
 
A Valtra T-szériás középnehéz univerzális traktor fékrendszerének vázlatát az 5. ábra mutatja. Ennél a kialakításnál a traktor hidraulikus rendszeréből (2) nyert, hidroakkumulátorral (3) fenntartott folyadéknyomás energiával tudja a vezető a fékpedálok (1) és a hidraulikus nyomásirányítók (4) segítségével a tárcsás fékeket (5) működtetni. A rögzítőfék a kormányoszlopon levő kapcsoló kar (6) lefelé mozgatásával elektromos úton vezérli a hidraulika folyadék nyomásának megszüntetését, amelynek hatására a (7) rugó ereje Bowden-huzalon keresztül zárja a tárcsás fékeket. Az elektro-hidraulikus fékvezérlés lehetőséget biztosít a hidraulikus pótkocsi fékrendszer működtetésére is a (8) csatlakozó szelepen keresztül. A négykerékhajtású nehéz univerzális traktor országúton való vészfékezése esetén az elektro-hidraulikus fékvezérlés bekapcsolja az első kerekek hajtását, abból a célból, hogy az összes kerék tapadása hasznosítható legyen a fékhatás növelése céljából.
5. ábra. Valtra T-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata (1. jobb-bal fékpedál; 2. hidraulika rendszer; 3. hidroakkumulátor; 4. hidraulikus nyomásirányító; 5. tárcsás fék; 6. rögzítőfék kapcsolója; 7. rögzítőféket működtető rúgó; 8. pótkocsifék csatlakozója)
5. ábra. Valtra T-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata (1. jobb-bal fékpedál; 2. hidraulika rendszer; 3. hidroakkumulátor; 4. hidraulikus nyomásirányító; 5. tárcsás fék; 6. rögzítőfék kapcsolója; 7. rögzítőféket működtető rúgó; 8. pótkocsifék csatlakozója)
 
Pótkocsi fékezésére szolgáló légfékrendszerrel a legtöbb traktorgyár – így a Valtra is – külön megrendelésre ellátja traktorát (6. ábra). A pótkocsik légfékrendszere lehet egyvezetékes és kétvezetékes. Az egyvezetékes pótkocsi légfékrendszer csak egyes mezőgazdasági pótkocsiknál alkalmazható. A teherautóhoz csak kétvezetékes pótkocsi-fékrendszer csatlakoztatható! Az univerzális traktorok pótkocsit kiszolgáló légfékrendszere olyan kialakítású, hogy mind az egyvezetékes, mind a kétvezetékes pótkocsi-fékrendszert ki tudja szolgálni.
6. ábra. Valtra traktor pótkocsi légfékrendszerének vázlata (1. kompresszor; 2. fagymentesítő szivattyú; 3. nyomásszabályozó; 4. nyomásmérő; 5. légtartály; 6. víztelenítő szelep; 7. kétvezetékes 	pótkocsi fékszelepe; 8. egyvezetékes pótkocsi fékszelepe; 9. fékpedál; 10. kétvezetékes pótkocsi kapcsolófej, tartálytöltő, vörös színű; 11. egyvezetékes pótkocsi kapcsolófej, fekete színű; 12. kétvezetékes 	pótkocsi kapcsolófej, fékvezérlő, sárga színű; 13. áteresztő szelep; 14. levegővétel gyors kapcsoló)
6. ábra. Valtra traktor pótkocsi légfékrendszerének vázlata (1. kompresszor; 2. fagymentesítő szivattyú; 3. nyomásszabályozó; 4. nyomásmérő; 5. légtartály; 6. víztelenítő szelep; 7. kétvezetékes pótkocsi fékszelepe; 8. egyvezetékes pótkocsi fékszelepe; 9. fékpedál; 10. kétvezetékes pótkocsi kapcsolófej, tartálytöltő, vörös színű; 11. egyvezetékes pótkocsi kapcsolófej, fekete színű; 12. kétvezetékes pótkocsi kapcsolófej, fékvezérlő, sárga színű; 13. áteresztő szelep; 14. levegővétel gyors kapcsoló)
 
Sebességváltóféket építenek be a traktor erőátviteli rendszerébe nehéz univerzális négykerékhajtású traktorok esetében. Ennél a megoldásnál egy többtárcsás lamellás központi fékberendezést alkalmaznak. A sebességváltófék működtetését hidraulikusan vezérlik. A fékezéskor létrejövő féknyomatékot az erőátviteli rendszer jutatja a hajtó kerekekhez. Országúti vészfékezéskor ezek a fékberendezések automatikusan bekapcsolják az első kerekek hajtását, hogy a fékhatás az összes kerekekre hasson. Természetesen a sebességváltófék esetén nincs lehetőség kormányfék berendezés kialakítására.
Kerékagyfékkel látják el az igen nehéz négykerékhajtású traktorokat a biztonságosabb fékezés megvalósítása érdekében. A kerékagyfék olajban futó többlamellás fékegységből áll (7. ábra) és kerekenként a futóművel egybeépítik. A lamellás fékegységet elektro-hidraulikusan vezérelt olajnyomással működtetik.
7. ábra. Rába gyártmányú olajban futó többlamellás kerékagyfék
7. ábra. Rába gyártmányú olajban futó többlamellás kerékagyfék 
 
Rögzítőfék a traktor hátsókerekeire hat. Kialakítása sok esetben az üzemi fékrendszer fékszerelvényét használja, amelyet rögzíthető kézifékkarral huzal vagy rudazat se¬gítségével működtetnek. Hidraulikus működtetés esetén a vezérlő karral megszüntetik a rögzítőfék oldását biztosító hidraulikus nyomást, amelynek következtében az erőtárolós rendszer rugója befékezi a rögzítőféket.
 
Fékberendezések fejlesztése következtében traktorokon is megjelenik az ABS alkalmazása, melynek segítségével elkerülhető a fékezett kerék blokkolása, megcsúszása. Az ABS rendszer szenzorai figyelik a kerekek fordulatszámát, és a vezérlő elektronika az elektro-hidraulikus üzemi fékrendszert úgy szabályozza, hogy intenzív, vagy vészfékezés esetén se csússzanak meg a kerekek.
Az ABS rendszerrel rendelkező traktor közúton vészfékezés esetén rövidebb fékút mellett áll meg. Az ABS alkalmazása előnyökkel jár a mezőgazdasági földeken haladáskor, mert erőteljes fékműködtetés esetén sem lép fel kerékcsúszás, így nem roncsolódik a talaj szerkezete.
pótkocsi traktor