Tűzihorganyzott kivitelű növényházak

Az elmúlt fél évszázad alatt – csak hazánkban – százezer tonnás nagyságrendben kerültek telepítésre tűzihorganyzott szerkezetű üvegházak, növényházak. Ezek legnagyobb része ma is „szolgálatban” van. A karcsú épületszerkezetek robusztus horganyrétegei évtizedek elteltével is megbízhatóan védik az acélt a korrózió állandó támadásaitól annak ellenére, hogy az ilyen létesítmények belső tereiben levő párás, sokszor meleg klíma általában mindig agresszívebb, mint a szokásos kültéri hatások.

A tűzihorganyzott acélszerkezet tartóssága

Ugyancsak kapkodjuk a fejünket világunk technológiai rohanása közepette. Így van ez a mezőgazdaságban, benne a növénytermesztésben is. A módszerek, a technológiai eszközök néhány év, egy évtized alatt elavulhatnak, emiatt a vállalkozás könnyen versenyképtelenné válhat, drága, új beruházáskora van szükség. Kevés fix pontunk van a mai világban, amire támaszkodni tudunk. Ezeknek egyike lehet, ha tűzihorganyzással bevont acélszerkezetet alkalmazunk, mely az EN ISO 1461 szerint készül. Nem véletlenül hivatkozunk erre a szabványra, hiszen a piacon vannak olyan acélszerkezetek is, melyek ugyan ténylegesen horganyzottak, de védőbevonatuk vastagsága, vagy egyéb jellemzőjük miatt meg sem közelítik az erős védelmi képességet, a hosszú élettartamot.

A növényházak tipikusan jó referenciák

A magyar acélszerkezeti tűzihorganyzó iparág évente 3500-4000 tonna terméket horganyoz a mezőgazdasági szektor részére. Ennek egy jelentős hányadát az agrárgazdasági célú épületszerkezetek adják. A növényházak nedves, meleg belső klímája közismerten megterhelő a védőbevonatokra. A cink (horgany) felületén kialakuló cinkpatina (védőoxid) azonban vízben szinte oldhatatlan, így ilyen nedves környezetben is hatásos védelmet nyújt. A cink kiváló képességének köszönhetően nem ritkák hazánkban a még mindig jól funkcionáló, de már 50-60 évvel ezelőtt tűzihorganyzott épületszerkezetek sem.

A horganyréteg nemcsak kívül, hanem belül is véd

Acélszerkezeti tűzihorganyzáskor (EN ISO 1461) a bevonatot, a tárgyat folyékony fémbe elmerítve hozzák létre. A kb. 450 °C-os fémfürdőben ötvözetképződési folyamatok mellett, az acél/vas felületén egy legtöbbször kb. 50-150 µm vastag, tömör, legnagyobb részben horganyból álló fémréteg képződik. A technológia sajátosságából eredően az acélszerkezet egész felülete (külső-belső) horganybevonatot kap. Azaz a festési eljárások legnagyobb részével ellentétben, itt teljes körű lesz a felületvédelem.

Ennek különösen nagy jelentősége van a nagyon széles körben elterjedt vékonyfalú nyitott-, vagy zártszelvényeknél (2-3. kép). Ezen szelvénytípus nagy előnye a takarékos acélfelhasználás, melyet egy időtálló, kompakt horganybevonat egészít ki.

Növényházaknál is gondozásmentes a fenntartás

A növényházak célját szolgáló épületszerkezetek, másodlagos acélszerkezetek leginkább a nedvesség és magas hőmérséklet hatásainak vannak kitéve. Ilyenkor a horganybevonatok korrózióvédelmi feladatukat gondozásmentesen látják el, így velük évtizedekig semmiféle teendő nincs. Ha mégis vegyszer, vegyszeroldat éri a horganyréteget, célszerű bőséges, hideg vizes mosással eltávolítani a bevonatról, ami tökéletesen megfelelő. A horgany (cink) nagyon sok vegyszernek is ellenáll, de ilyen igénybevételnél célszerű szakember tanácsát kikérni. Szakmai alkalmazásokról a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége honlapján (www.hhga.hu) lehet további információkhoz hozzájutni. A nemzeti szövetség honlapján megtekinthető „Online szakfolyóirat” immár 10 esztendeje speciális szakmai tudnivalókkal segíti az érdeklődőket tervezésben, gyártásban és alkalmazásban, rendszeresen találhatók bennük mezőgazdasági területeket érintő cikkek is.

A tűzihorganyzott épületek állattartásban történő felhasználásáról korábban itt írtunk.