Új kihívások a takarmányozás előtt

Népességnövekedés, állategészségügy – az Evonik válasza a precíziós állattenyésztés

Komplex kihívásokkal néz szembe az egészséges és fenntartható takarmányozás: miközben nő az állati termékeket fogyasztók tömege a bolygón, az állattartás új utakra kényszerül a termelésbiztonság, az állategészségügy és a jövedelmezőség érdekében. E problémakörökre mutatta be válaszait egerszalóki találkozóján a német Evonik cég.

Felvételeink: www.agraragazat.hu/galeriak

Az Evonik Nutrition & Care takarmányozási konferenciája bevezető előadásában a vállalat magyarországi kereskedelmi képviselője emlékeztetett: az utóbbi évtizedek sokszoros növekedése után 2050-re újabb, 100%-os bővülés várható a globális húsfogyasztás terén. – A jelenleg alkalmazott genetikai, technológiai, bélegészségügyi megoldásokkal ez az emelkedés elképzelhetetlen. Ez csak az új technológiákra való nyitottsággal valósítható meg – hangsúlyozta Lengyel Gábor (képünkön balról). Az Evonik üzleti stratégiáját a vállalat európai kereskedelmi igazgatója mint az ügyfeleik igényeire reagáló modellt mutatta be, amely probiotikumokkal, aminosav-alapú takarmányozással fokuszál a bélegészségügyi megoldásokra. – E modell alapja a precíziós állattenyésztés, amely a bélegészségügyi szolgáltatásokon túl a kiterjedt állati diagnosztika, a digitális alapú és holisztikus szemléletű tenyésztési megoldások – mondta Andreas Taube (képünkön jobbról).

A precíziós gazdálkodás fő elemeit Dr. Halas Veronika a megfelelő mennyiség, arány, forma és időben való megvalósítás szabályaiban jelölte meg. A Kaposvári Egyetem docense szerint a precíziós állattartás arra épül, hogy a biológiai hatékonyságot a technológiai innovációkkal ötvözve a nagy létszámú állattartó telepeken is előmozdítsa az állatok egyedi gondozását és magas szintű igény-kielégítését a minőségi táplálék, a betegség-megelőzés és -kezelés terén. A takarmányozásban mindez szorosan kötődik például az emésztésélettan, a molekuláris takarmányozás és a takarmányozásimmunológia szakterületeihez, illetve a gyártás és az adatgyűjtés, -feldolgozás fejlesztéséhez. Ez utóbbi különösen a telepi viszonyok és az állatok kondíciójával, termelékenységével összefüggő paramétereknél fontos: valósidejű adatok a környezeti viszonyokról, a termelési (fiziológiai), illetve viselkedési/aktivitási mutatókról, de ugyanígy a telepi logisztika más körülményeiről (automatikus mechanizmusok, riasztás, döntéstámogatás, ellenőrzés stb.). A precíziós technológiához fűződő elvárások között kiemelt helyen szerepelnek a jövedelmezőségi és fenntarthatósági szempontok, amik mögött társadalmi igények is meghúzódnak. Dr. Halas Veronika összegzése szerint a precíziós állattartás előnyei a jobb biológiai hatékonyságban, a kisebb ökológiai terhelésben és takarmányozási költségben, a nagyobb állatjólétben és élelmiszer-biztonságban mutatkoznak meg, de komoly kihívás folyamatosan biztosítani mindennek a technikai-technológiai feltételeit.

Mit tehet a termelő e folyamatban? Dr. Kristof Mertens, az Evonik Porphyrio üzletág ügyvezetője a korai figyelmeztetési rendszerű állatmenedzsmentre, az integrált állategészségügyre, a testreszabott jelentésekre, digitális és precíz munkatervezési és folyamatelemzési rendszerre, a prediktív takarmánykezelésre, illetve ugyancsak prediktív tojástermelés-menedzsmentre és az optimalizált vágástervezésre helyezte a hangsúlyt a baromfiágazatban. Az állatközpontú megközelítés alapját a keltető, a feldolgozó, a logisztika, a takarmány és az állategészségügy együttműködésében láttatta, amelynek összetett rendszerét a Porphyrio Big Data teszi átláthatóvá, hatékonyan menedzselhetővé a lánc szereplői között. A rendszer lényege, hogy szoftveres megoldásokkal követi nyomon, illetve tervezhetővé, előjelezhetővé teszi a termelési adatokat, folyamatokat a költségcsökkentés és bevételnövelés érdekében. Az Evonik ezzel a szoftveres megoldásával jelentős lépést tesz előre a precíziós állattenyésztés terén, ezzel is segítve a termelőket a hatékonyság növelésében.