Újabb bizonyíték, hogy felzabáljuk a Föld jövőjét

Volna pénz a védelemre, de ételre, drogra és fegyverre is többet költünk, mint a Föld jövőjére…

Ötször annyit költünk üdítőitalra évente, mint amennyibe évente kerülne a veszélyeztetett állatfajok védelme. Mielőtt azt hinnénk, ez is csak egy szokványos adat, nem árt tudni, hogy az elmúlt 25 évben például a repülő rovarok 75-80%-a eltűnt! Annak ellenére is öljük-pusztítjuk a környezet élővilágát, hogy a védett természet több értéket produkál az ember számára, mint amennyibe a védelme kerülne…

Így öltük meg a kis napszámosokat

A túlzott mezőgazdasági vegyszerhasználat, az elektromosság és a rádióhullámok, a terjedő városok és úthálózatok, a gátlástalan tengeri halászat, a természetes élőhelyek fogyatkozása és/vagy elszennyeződése minden évben tucatjával pusztítja vagy tünteti el az állatfajokat a bolygóról. Van, amelynek az eltűnése nem látványos, és nem jelenik meg azonnal mint ökológiai probléma. Azonban vannak olyanok, amelyeknek hiánya már közvetlenül és érezteti hatását. Például a növények szaporodásában szerepet vállaló beporzó rovarok súlyos megfogyatkozása már a közeljövőben az élelmiszertermelés egyik komoly problémaforrása lehet. Egy németországi felmérés szerint az utóbbi 27 évben az Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Brandenburg tartományok védett területein 1989 és 2016 között a rovarfauna átlagosan 76 százalékkal, a nyári sokaság pedig 82 százalékkal csökkent – említi a qubit.hu.

Anyagilag sem járunk jól a pusztítással…

Ha csak manapság még kizárólag a pénz nyelvén képes érteni az emberiség, akkor az ökológiai, természetvédelmi érdekek pénzre is válthatóak. Az USA-ban például kiszámolták, hogy a vad rovarok által nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értéke évente 57 milliárd dollár – azaz ennyit kellene kifizetni napszámosnak, robotnak, ha a beporzást nem a rovarok végeznék el…

Angol és amerikai kutatók azt is kiszámolták, hogy évente az összes fenyegetett madárfaj kihalási kockázatának csökkentéséhez évente durván 1 milliárd dollár kellene. Az ember által a kipusztulás szélére sodort más állatfaj-populációk állapotának javítása további 3,5-4,7 milliárd dollárba kerülne. És végül: az ENSZ biológiai sokféleséget őrző programjának beruházásai 2020-ig 76 milliárd dollárt igényelnének.

Inkább ilyesmire költünk…

Iszonyú pénzek…? Összehasonlításképpen: a bolygó lakossága – részben hatalmas környezetszennyezést is generálva ezzel – évente körülbelül 350 milliárd dollárt költ üdítőitalra. Évente 1,3-1,6 milliárd tonna ehető(!) élelmiszer kerül a kukákba-konténerekbe pazarlás vagy hanyagság miatt. Csak a világ vendéglőiből évente 100 milliárd dollár értékű ételt dobnak ki. Kábítószerre (csak a nyugat-európai, amerikai és óceániai piacokat tekintve) évente 70-120 milliárd eurónyi kábítószer talál vevőre. Hadi kiadásokra pedig évente 1690 milliárd dollárt költött a világ tavaly…

Pénz tehát bőségesen volna az élővilág és az ember otthonának védelmére. Kérdés, miért nincs meg a szándék…