Világszinten gyengélkedik a takarmánygyártás

A takarmánygyártás tavaly nem mondhatott magának jó évet, hiszen az előző évek stabil növekedése nemcsak megtorpant, de a csökkenés is megindult a takarmánygyártásban, miközben Kína vezető szerepét átvette az Amerikai Egyesült Államok.

 A szakemberek sem számítottak csökkenésre

Az elmúlt évben befejeződött egy másfél évtizedes trend: alapanyag és növénytermesztés tekintetében ugyan 2019. év viszonylag nyugalmas volt, takarmánygyártásban viszont nagy változást hozott. A Portfolio Agrárium 2020 konferencián Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója arról tartott előadást, hogy a jelenlegi trendek milyen hatást gyakorolhatnak a takarmánygyártásra.

A szakemberek évek óta számítottak a takarmánygyártás növekedésének világszintű lassulására, arra viszont nem, hogy 2019-ben az azt megelőző 2017/2018-as 6 százalékos növekedéshez képest nemhogy nem emelkedik a takarmánygyártás volumene, hanem csökkenés kezdődik: az elmúlt évben 1 százalékkal (ami 12 millió tonna) kevesebbet termeltek a gyártók.

Ázsiában 5,5 százalékkal állítottak elő kevesebb takarmányt 2018-hoz képest. Ausztrália takarmány-előállításáról nem érdemes beszélni, Európában stagnál, a többi kontinens pedig 1-2 millió tonnával termelt többet a korábbinál.

Tavaly az Amerikai Egyesült Államok átvette a takarmánygyártás vezető pozícióját Kínától, miközben a világ első tíz takarmány-előállítójának sorrendje nem változott.

Az ASP teljesen megváltoztatta a takarmányozási rendet

A világ sertésállományában ennél nagyobb változást tapasztalhatunk. Az afrikai sertéspestis megjelenése előtti 2017. évben közel egymilliárd (970 millió) egyedet tett ki a világ sertésállománya, amiből Kína 560 milliót (a teljes állomány 60 százaléka) tudhatott magáénak.

Európában 185 millió feletti, Észak-Amerikában 90 millió, Dél-Amerikában 70 millió, Afrikában pedig 40 millió volt a tavalyi állomány.

Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése óta az elpusztított sertések száma meghaladta a 200 milliót, ami világszinten az állomány ötöde. Ez teljesen megváltoztatta a világ takarmányozási rendjét, amit tavaly tapasztalhattunk először.

A sertéstakarmány termelésének csökkenése világviszonylatban jellemző. Ázsiában 26 százalékos volt, ami 32 millió tonna takarmánykiesést jelentett. Természetesen az ASP-vel fertőzött országokban volt legdrasztikusabb a helyzet. Kína előállítása 35 százalékkal (28 millió tonna), a legfrissebb, a konferencia idején még nem hivatalos adatok szerint Vietnámban 30 százalékkal (2 millió tonna), Thaiföldön pedig 1 millió tonnával csökkent a takarmányelőállítás. Ez hatást gyakorolt a 2019. évi sertéstakarmány árakra is, amik 390-450 forint között mozogtak.

Változnak a fogyasztási szokások is

A fogyasztói trendekben és szokásokban változásokra számíthatunk. Európában egyre inkább tapasztalható az állatjólét és a klímaváltozás miatti aggodalom, Dél-Amerikában egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a GMO- és antibiotikum-mentes élelmiszerek iránt. A vegán és vegetáriánus táplálkozás is egyre népszerűbb, s az úgynevezett műhúsok is megjelentek már a piacon. Ezek a mozgalmak és a húsfogyasztás jól megférnek egymás mellett, csak mindent a helyén kell kezelni, mondta Kulik Zoltán.

A világ sertésállományának csökkenése hatással lesz az elkövetkezendő években a húsfogyasztásra is. Az ázsiai kormányzatok igyekeznek minél többet tenni a sertéspiac támogatására, miközben Kínában és a környező országokban hatalmas a károk jelentkeznek: ezért nem tudni, hogyan alakul a jövőben azon térségekben a sertésállomány száma a visszatelepítések és újra fertőződések után.

Európában környezetvédelmi okok miatt több ország kezdte csökkenteni sertésállományát. Észak-Amerikában csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, Dél-Amerikában pedig az antibiotikum-felhasználás.

afrikai sertéspestis állatjólét húsfogyasztás klímaváltozás sertéstartás takarmánygyártás vegán vegetarianizmus