A fenntartható mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növénytermesztés tápanyag-utánpótlásának biztosítása. A hagyományos műtrágyák gyártása jelentős energiafelhasználással jár, miközben az alapanyagok és az energiaárak ingadozása egyre nagyobb bizonytalanságot okoz az agráriumban. Svédországban ezért egy szokatlan, de ígéretes megoldást vizsgálnak: a szurkolók vizeletét hasznosítanák újra mezőgazdasági célokra.
A kezdeményezés a Malmö FF labdarúgóklub stadionjában indult el – írja az Euronews.
Az Eleda Stadion mosdóiban olyan speciális rendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi a vizelet elkülönített gyűjtését. A kutatók célja, hogy mintegy ezer liter mintát gyűjtsenek össze, majd részletes elemzéseknek vessék alá annak érdekében, hogy felmérjék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit.
Jelentős mennyiség
A szakemberek szerint az emberi vizelet jelentős mennyiségben tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyekre a növények fejlődéséhez szükség van. A nitrogén, a foszfor és a kálium a legtöbb műtrágya alapvető összetevői, ezekből pedig a vizelet természetes formában is jelentős mennyiséget tartalmaz.
A kutatás egyik legfontosabb célja annak vizsgálata, hogy a településeken keletkező tápanyagok milyen hatékonysággal forgathatók vissza a mezőgazdaságba. Egyes becslések szerint megfelelő technológiai háttér és infrastruktúra kiépítése esetén Svédország műtrágyaigényének akár közel egyharmada is fedezhető lenne ilyen módon.
(Fotó: Shutterstock.com)
Komoly környezeti terhelés
A téma jelentőségét tovább növeli, hogy a műtrágyagyártás komoly környezeti terhelést jelent. Nemzetközi kutatások alapján a nitrogénalapú műtrágyák előállítása évente több mint egymilliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Ez nagyobb mennyiség, mint amennyit a teljes globális légiközlekedés termel egy év alatt.
A műtrágyagyártás emellett nagymértékben függ a földgáztól, amely alapanyagként és energiaforrásként is kulcsszerepet játszik az előállítás során. Ez azt jelenti, hogy a földgáz árának emelkedése közvetlenül növeli a mezőgazdasági termelők költségeit is.
Nem egyszerű kísérlet
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a technológia széles körű alkalmazása előtt még számos kérdést kell megválaszolni. Vizsgálják többek között a gyógyszermaradványok jelenlétét, az esetleges kórokozók túlélési esélyeit, valamint azt is, hogyan lehetne gazdaságosan megszervezni a gyűjtést, a szállítást és a feldolgozást.
A projektben több jelentős szereplő működik együtt, köztük a Swedish University of Agricultural Sciences, a Malmö FF, az Oatly és a Sanitation360. A résztvevők szerint a kezdeményezés túlmutat egy egyszerű kísérleten, hiszen hosszú távon új lehetőségeket nyithat meg a fenntartható tápanyag-gazdálkodás előtt.
Ha sikerrel jár
Bár az emberi vizelet mezőgazdasági felhasználásának gondolata nem új, a mostani projekt abban különbözik a korábbi próbálkozásoktól, hogy modern technológiák segítségével, ellenőrzött körülmények között és nagyobb léptékben vizsgálja a lehetőségeket.
Ha a svéd kísérlet sikerrel jár, a jövőben olyan új tápanyag-visszanyerési rendszerek jelenhetnek meg, amelyek egyszerre csökkentik a hulladék mennyiségét, mérséklik a műtrágyagyártás környezeti terheit és hozzájárulnak a mezőgazdaság fenntarthatóbb működéséhez. A Malmö stadionjában zajló kezdeményezés így akár egy új szemlélet kezdetét is jelentheti a tápanyag-utánpótlás területén.
A témában gazdasági áttekintést is közöltünk: Nagy a függés, az EU serkenti az európai műtrágyagyártást
Agrárágazat Tudástár: vizeletből készülő műtrágya – Az emberi vizelet nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó tápanyagforrás, amely megfelelő gyűjtés, ellenőrzés és feldolgozás után mezőgazdasági tápanyag-visszanyerésre használható, csökkentve a hagyományos műtrágyagyártás energiaigényét, földgázfüggését és környezeti terhelését.
