Mit tehetünk a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzésére és annak növelésére?
A talajok szervesanyag-tartalma alapvetően talajtípusonként változó, mennyisége, minősége, különösen a pótlás kérdése sok esetben nehezen…
Hírlevél
Nem akarsz lemaradni a mezőgazdaság cikkeiről? Add meg az e-mail címed, és mi elküldjük neked a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélreA talajok szervesanyag-tartalma alapvetően talajtípusonként változó, mennyisége, minősége, különösen a pótlás kérdése sok esetben nehezen…
Szakma és szórakozás egy helyen * Szemléletváltás az állathigiéniában
„Nem túl őszinte szerelem, de gyümölcse mindenkit levesz a lábáról”
Sorsdöntő fordulat előtt áll a magyarországi állattenyésztés, mivel a következő hetekben dőlnek el a magyar állattenyésztési támogatási jogcímek és feltételek a 2015-2020 közötti időszakra.
Ugyanis azok légtere kicsi, egymáshoz közel helyezkednek el, ezért szellőzésük nem kielégítő.
A tenyésztőegyesület tartástechnológiai leírását Bodó Imre szerkesztette, aki a magyar szürke szarvasmarhát a 1960-as évek mélypontja óta máig tartó töretlen fejlődésében szakmailag végigkísérte, és a fajta megmentéséért végzett munka nagy részét magára vállalta.
Palotás Sándor tulajdonos-ügyvezető köszöntője után elsőként Veres Zoltán a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezetője tartott előadást a minőségi szaporítóanyag termelésről.
Egy évtizede, 2004-ben fogalmazódott meg a szerző egyetemi tanulmányainak keretében az a kutatási program, mely címe: “Legelőre alapozott szarvasmarhatartás őshonos és robusztus szarvasmarhafajták génjeiben rejlő adottságok kihasználásával.
A magyarországi zsugorodó szarvasmarha-állomány spermával való ellátásáért kiélezett verseny folyik a szaporítóanyag-termeléssel…