Lassan a magyar föld lesz a legolcsóbb Európában?
A Benelux államok a legdrágábbak, de már a román és szerb termőföldeket is magasabb áron veszik, mint a magyarországiakat.
Hírlevél
Nem akarsz lemaradni a mezőgazdaság cikkeiről? Add meg az e-mail címed, és mi elküldjük neked a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélreA Benelux államok a legdrágábbak, de már a román és szerb termőföldeket is magasabb áron veszik, mint a magyarországiakat.
Az aranykorona mint mérőszám megkerülhetetlen jellemző, ha a földek áráról van szó, pedig egy csaknem 150 éve érvényben lévő rendszerről beszélünk.
230 milliárdot kaszált az állam a 2015-2016-os földprogramon, ami alaposan megmozgatta a nemcsak a tulajdonviszonyokat, hanem az árakat is.
A települések földérték-toplistájának adatai szerint hatalmasak a különbségek Magyarországon.
Tavaly év elején lépett életbe a módosított földforgalmi törvény.
A vidéket járva sajnos gyakran szembesülünk a talajpusztulás félreérthetetlen jeleivel: eróziós foltokkal, durván, rossz időben végzett talajmunka nyomaival.
Az Európai Unió termőtalajainak 50%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, mely tevékenység a talajdegradáció egyik legnagyobb előidézője.
Az aratás előtt a hazai tárolókban 1,5 millió tonna búza és közel akkora kukorica készlet vár vevőre.
Izinger Pál, a modern magyar mezőgazdaság megteremtőinek kiemelkedő személyisége még 1991-ben készítette tanulmányát „Javaslat a szántóföldi fatermelés kialakítására” címmel.
Az Erste és az AXIÁL az ígéretes befektetésről és a jövő bizonytalanságairól.