Zöldítés – és ami mögötte van | Agrárágazat

Zöldítés – és ami mögötte van

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Hazai viszonylatban az ökológiai jelentőségű másodvetésekkel kapcsolatosan, a gazdák jó részének cirka kétéves tapasztalata van. Bár ez sem teljesen így van, hisz eleink, kezdve Antal professzortól, Cserháti Sándoron át Westsik Vilmossal bezárólag már foglalkoztak szervesanyag- és vízgazdálkodással, talajlazítással, a talaj vízmegtartó képességének növelésével. És ez valahol mind-mind a zöldtrágyázással fonódott némiképp eggyé.

Hogyan és miért

Sok-sok szakirodalom, könyv született abban az időben arról, hogyan is lehet, kell megőriznünk a helyes talajállapotot, hogy kell a vizet megtartani a talajban, és hogyan kell a szerves anyaggal helyesen bánni. Melyet sajnos elfelejtettünk, és akár rendeletekkel is kormányozva kell visszatéríteni a gazdákat a helyes útra.

Mára, ez alatt a cirka két év alatt a gazdatársaink kezdik belátni, hogy a talajaink zöldtrágyázása nem egy földtől elrugaszkodott ötlet – mert ugyebár szervestrágyázni nem mindenkinek van módja. A csökkenő humusztartalomra való tekintettel fő- vagy másodvetésben gondoskodjunk talajaink zöldtrágyanövényekkel való borításáról. Helyes gazdálkodási szemléletet követve így nem egy szükséges rossz folyamat lesz, hanem hozamfokozó technológiai elemünkké válhat.

Néhány érv a zöldtrágya keverékek mellett

·         Erózió (szél, víz) ellen védi a területünket.

·         Megfelelő tőszámmal gyomelnyomó hatásuk is van.

·         Néhány zöldtrágyakomponensnek nematóda (nematicid hatás) gyérítő hatása is van.

·         Főként szerves savak, CO2 tárul fel a bomlásukkor.

·         Gyökérzetük a megfelelő borítottság mellett behálózza a felső művelt réteget; néhányuk lejjebb hatol (60-110 cm), ahol a lemosódott, visszamaradt tápanyagokat hasznosítani is tudják; továbbá a felső művelt réteg nem lesz tömörödött, morzsalékos marad.

·         Alkalmazásuk esetén gyarapodik a humuszkolloid-szint, mely humuszkolloid 3-3,5-szer több vizet képes megtartani, mint például az agyag kolloid.

·         Egy jó zöldtrágyavetés szervesanyaghozama hektáronként felér egy jó közepes szervestrágya-mennyiséggel (40t/ha).

·         Visszatartják a tápanyagokat, melyek mélyebb rétegekbe mosódnának, mozdulnának.

Téves információk

·         Nem veszi ki a tápanyagot a talajból. Saját fejlődéséhez elegendő tápanyagot használ fel, melyet bedolgozásakor felvehető formában bomlásakor az utóveteménynek biztosít.

·         Nem kerül a talajba több tápanyag. Lemosódott, visszamaradt tápanyagot veszi csak fel, és szolgáltatja vissza a művelt rétegben.

·         Nem alkalmazható sikerrel minden növény, minden talajon. Szikes és kötött talajokra is másképp reagálnak egyes fajok.

·         Nem kell az adott évben mindenképp bedolgozni a zöldtrágyanövényeket, kivéve a jelölt területeinken az ökológiai jelentőségű másodvetéseinket – 60 nap után.

Javasolt technológia

·         Tarlóhántás és lezárás (tárcsa, vagy gruber és legalább pálcás henger)

o   Nagymennyiségű szármaradvány esetén 50kg/ha nitrogén-hatóanyagot érdemes kijuttatni a jobb bomlás és a gyors fejlődés érdekében.

·         Vetés (sorba vagy szórva): július közepétől augusztus végéig vessünk, mivel a nagy zöldtömeget adó növények jó része (fehér mustár, olajretek, pohánka) rövidnappalos.

·         Lezárás hengerrel (talajtípustól és talajállapottól függően).

·         Bedolgozás, terminálás: 60 nap fenntartási időszakot figyelembe véve dolgozzuk be, vagy akár az első fagyig várjunk, hogy a kellő zöldhozamot érje el az állomány. Továbbá téli talajtakaró réteget is tudunk biztosítani az elfagyott és már lerogyott állományból, melyet áttelelő herefélékkel (pl.: bíborhere) gazdagíthatunk is.

·         Mulcsozás: vetés előtt legalább 3 héttel célszerű (1).

* E technológiai elemek kombinációja is lehetséges, így a költségeket minimalizálni tudjuk.

* Az augusztusi csapadékos periódus után robbanékony a kelés, és egy rövidnappalos kultúra akár 60 nap alatt is elérheti a legnagyobb zöldhozamot, és bedolgozhatóvá válhat.

Zöldtrágyázás költsége

·         Tarlóhántás:                                       9.000-12.000 Ft/ha

·         Vetés:                                                

o   Gép költség:                           10.000-12.500 Ft/ha

o   Vetőmagköltség:                    11.000-17.000 Ft/ha

·         Lezárás (hengerrel):                           5.000 Ft/ha

·         Száraprítás:                                        5.000-9.500Ft/ha

·         Bedolgozás, terminálás:                     15.000-28.000Ft/ha

* Zöldtrágyázás esetében egyedül a vetési költségekkel kell számolni, más műveleteket e technológiai elem elvégzése nélkül is kalkulálhatunk.

* A műveletek kombinálásával a költségek minimalizálhatóak (tarlóhántás+direktvetés; tarlóhántással egy menetben való vetés (pl.: tárcsára szerelt vetőgép).

Hazánkban és más nyugat-európai országokban is nagy múlttal, tapasztalattal rendelkeznek az alábbi fajokkal és keverékeikkel való zöldtrágyázás kapcsán. E fajok egyszerre több fontos előnyös tulajdonsággal bírnak, emellett pedig volumenük miatt kedvező költséggel termeszthetőek, tehát hektáronként nem jelent akkora terhet/költséget a másodvetésünk, mint például egy mungó, daikon retek vagy alexandriai here esetében – bár hektáronként néhány százalékban javasoljuk mi is keverékekben, bizonyos területekre. (4)

 

Legjelentősebb másodvetésű zöldtrágya növények:

Fehér mustár (Sinapis alba)

Jellemzők: gyors fejlődés, viszonylag igénytelen, nem kedveli a szikes talajokat, és a futóhomokot sem. Keresztesek elé és után ne vessük. Jól mulcsolható. Hasonló habitusú fajokkal jól társítható. Akár 60-70 nap alatt is elérheti a kívánt tömeget. Rövidnappalos. Kalászosok és tavaszi vetésűek elé javasolt. Jó gyomelnyomó, gyökere lazít, talajlakó kártevőket gyéríti. Jó gyomelnyomó,- talajépítő és gyorsan fejlődő növény.

Olajretek (Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.)

Jellemzők: nagy gyökér és szártömeget ad, jó gyomelnyomó, viszonylag gyors fejlődésű és talajépítő. Gyökérzete kiválóan lazítja a termőréteget. Gyökérsavai révén gyéríti a fonálférgek jó részét. Rövidnappalos. Homokon is alkalmazható, viszonylag igénytelen a talajtípusokkal szemben. Jól társítható hasonló habitusú, vagy keresztes fajokkal. Késő őszi – néhány napos – fagyokat (-1, -3 fok) jól tűri. Jó mulcsréteget képez elfagyott állománya. (2)

Facélia vagy mézontófű (Phacelia tanacetifolia)

Jellemzők: Jól árnyékolja a talajt, gyomelnyomó képessége jó. Jól társítható kevésbé elnyomó fajokkal (herefélékkel, pohánkával), de akár néhány százalék mustárral is. Kezdeti fejlődése kevésbé gyors, bár antociános színét elhagyva gyorsan fejlődik. Kötött és laza talajokon jól termeszthető. Nappalhosszúságra nem érzékeny (júliusban már vethető). Egyes tapasztalatok és szakirodalmak szerint gyökérnedve a pajorokat űzi. Késő őszi fagyokkal elfagy. Jó mulcsot képez. Gyökérzete nem lazít, viszont jól átszövi a talajt, ezáltal nedvesen tartja a felső művelt réteget. (3)

Pohánka vagy hajdina (Fagopyrum esculentum)

Jellemzők: gyökérzete 30-40 cm mélyre hatol, viszonylag jól átszövi a talajt. Rövid tenyészidejű és rövidnappalos faj. Fagypontot elérve kifagy. Fejlődése gyors, akár 72 óra alatt sorol és cirka 70-90 nap alatt a kívánt zöldtömeget is elérheti. Jól társítható herefélékkel, facéliával és mustárral is. Gyorsan bomló rostjai vannak.

Bíborhere (Trifolium incarnatum)

Jellemzők: viszonylag gyors fejlődésű. Gyökérzete nitrogént köt meg, melynek köszönhetően jó az elővetemény érteke (tavaszi kapások és kalászosok elé). Áttelelő egyéves kultúra. Jól mulcsolható, kevésbé jó gyomelnyomó. Keverékekben kedvelt és jól társítható. Télre érdemes fent hagyni, majd tavasszal bedolgozni. Utána kiváló kalászosok teremnek. Gyökere behálózza a felső 40-50cm-es talajréteget.

Tavaszi takarmány repce (Brassica napus var. annuus)

Jellemzők: Mustárhoz, olajretekhez hasonlóan jól lazítja a talajt, utána jól művelhető talajt kapunk. Gyökérzete 30-40 cm-re hatol. Kötött, de inkább középkötött talajokat kedveli. Vetését érdemes eső elé időzíteni, mert a talajnedvességre érzékenyen reagál. Jó előveteménye kalászosoknak, tavaszi kapásoknak.

Rozs (Secale cereale)

Jellemzők: jól társítható facéliával, herefélékkel, fehér mustárral. Laza, gyenge termőképességű talajok növénye. Gyökérzete bojtos, jól behálózza a talaj felső részét, ezáltal a vizet ott tartja a felső művelt rétegben. Viszonylag jó gyomelnyomó a gyors fejlődésének köszönhetően.

Egyéb zöldtrágyázásra alkalmas és elfogadott növényfajok

Lóbab, Szegletes lednek, Takarmány bükköny, Alexandriai here, Cirok, Kerti zsázsa, Csillagfürt (fehérvirágú, kékvirágú, sárgavirágú, édes), Somkóró, Perzsa here, Perzsa here, Vörös here, Fehérhere, Korcs here, Szöszös bükköny, Olaszperje, Sziki kender, Négermag, Etióp mustár, Fekete zab, Pannon bükköny, Len, Takarmány baltacim.

* E növények alkalmazása kellően megdrágítja a keverékeket, és fejlődésük üteme is lassabb más, régóta alkalmazott (fent említett fajok) fajokhoz mérten.

* E fajok jó részének magja megköveteli a jó vetőágyat, így a költséghatékonyságuk is kérdésessé válhat.

Tapasztalatok a parlaggal kapcsolatban (5)

·         Rossz kultúrállapot. Nem kellően ápolják a gazdák a területet.

·         Nem kellően irtják a gyomokat a termelők.

·         Nincs bevétel a támogatást leszámítva, viszont ehhez képest magas a költség.

·         Helytelen parlagművelés mellett nem fejti ki jótékony hatását a „parlagoltatás”.

·         Szezonális munkák idején nem fordítanak időt a gazdák a parlagra.

Fémzárolt keverékek előnyei

·         Állandó minőség.

·         Készre kevert.

·         Gyommagoktól mentes.

·         Egyedileg, az igényeinknek megfelel.

Sokkal bővebb szaktanács érdekében keresse fel a Pannon-mag-agrár Kft. szaktanácsadóit, hogy területeknek megfelelő tanácsot adhassunk, továbbá látogasson el honlapunkra (www.pannonmag.hu) és Facebook oldalunkra.

Szűcs Ádám
Pannon-Mag-Agrár Kft.
Mosonmagyaróvár
www.pannonmag.hu

Kapcsolódó cikkek