Együttes cselekvés a termőtalajokért!

Ez év októberének végén a Vas Megyei Agrárkamara által rendezett gazdafórumon Nagy István agrárminiszter többek közt az alábbiakat hangsúlyozta: tilos a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni!” Világszerte az elmúlt ötven évben 90 százalékkal csökkent a termőföld mikroorganizmus-tartalma, azaz 10 százalékra esett vissza. A termőképességet azonban nemcsak megőrizni, hanem fokozni is kell.

Az, hogy szalmaerőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát raknak, nem fenntartható hosszútávon. Nem engedhetjük meg, hogy éhezzen a föld. Szükség van annak elősegítésére, hogy a lehető legtöbb növénytermesztő és állattenyésztő szerződéses viszonyba kerüljön egymással a szervesanyag leghatékonyabb felhasználása érdekében.

Jelenleg 80-85 ezer hektárnyi hazai öntözési területet 220-230 ezer hektárra kell emelni. Az öntözés kardinális kérdés, 40-60 százalékos kapacitásbővítést és eredményességjavulást eredményez, amiről nem mondhat le egyetlenegy magyar termelő sem. Mindehhez a kormányzat 2020-2030 között az öntözésfejlesztéshez évente 17 milliárd forint keretet biztosít.

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete üdvözli a szakminiszter jelentős, egyben véleményformáló felszólalását, amivel a termőtalajról való gondoskodás, fejlesztés kérdésben a kormány korszakváltó gondolkodásmód váltást jelez a mezőgazdasági termelők felé.

Több, már eddig megjelent tanulmány, kutatási eredmény is igazolja, hogy a termőtalaj ilyen irányú kezelésének kérdését nem lehet tovább elodázni, mert már bőven a 24. órában vagyunk. E problémát Szakmai Szervezetünk tagjai munkásságuk során, már 2. évtizede jelzik az érdekelteknek, egyúttal tanítják is a mezőgazdasági termelőket a megfelelő megoldásokra.

John Crawford professzor kutatásai azt az eredményt adták, hogy a Földről évente eltűnik 75 milliárd tonna termőföld. A termőtalajok mintegy 80 százaléka többé-kevésbé károsodott. Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy közben épül vagy helyreáll. Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A legrosszabb a helyzet Kínában, ahol a talajpusztulás értéke 57-szeres.

Egyetértünk Nagy István miniszterrel abban is, hogy a szervesanyag-tartalom csökkenése az elmúlt egy-két évtizedben gyorsult fel, amikor is elkezdték a szántóföldekről a szármaradványokat ipari célokra, energiatermelésre felhasználni, s ezzel gyakorlatilag kiürítik a talaj széntartalmát, a szervesanyag legfőbb alkotórészét, mindemellett jelentős mennyiségű, szerves kötésben lévő mikro-, mezo- és makroelem is eltávozik a területről, amelynek mesterséges pótlása akár 10-20-szor többe kerül.

Az előzőekben leírtakhoz hozzátennénk, hogy az egyes eltérő talajtípusok esetében a szakszerűtlen öntözés sok esetben tovább fokozhatja a talaj minőségének romlását, növelheti az értékes tápanyagok kimosódásának veszélyét, az eróziós folyamatok fokozódását.

Dél-Dunántúlon az elmúlt 6 évben 320 ezer ha átlagában mintegy 0,84% értékkel csökkent a talaj humusztartalma (Huber J. 2017.) köszönhetően annak, hogy a termelők erőműbe adják el szalmáikat. Ha ez a folyamat tovább zajlik, illetve amennyiben ez a gyakorlat nem változik, akkor hazai talajaink is a nyugat-európai (pl. német, holland) rosszminőségű talajokká válnak.

Művelésimód-váltással is támogathatjuk a termőtalajt, amennyiben a talaj adottságai lehetővé teszik, így ha minimális forgatással, inkább lazítással, keveréssel műveljük, és a szármaradványokat visszaforgatjuk, a talaj szervesanyag-tartalmát szinten tarthatjuk, esetleg növelhetjük. Az AKG programban is érzékelhető már az az előrelátó gondolkodás, amit érdemes folytatni és fejleszteni, a talajoltás és az irányított szárbontás nagyobb mértékű és tudatosabb használatával.

Azok a termelők, akik a talajéletet fontosnak tartják, és ezen az úton járnak tapasztalhatták, hogy:

• intenzív termelés mellett is fokozatosan javul talajuk szerkezete,

• optimálisabbá válik a talajuk mikrobiológiai állapota,

• növekszik a talaj szervesanyag-tartalma,

• a talajuk tápanyag-szolgáltató képessége biztosabbá válik,

• a klímaváltozás okozta szélsőségek (időjárás, aszálykárok, a csapadékmennyiség és annak eloszlása) sokkal kevésbé jelentenek kockázatot,

• termőtalajaik vízmegtartó képessége jelentősen javult, ami a termésbiztonság javulásával, jelentős gazdasági előnyt biztosít.

Magyar Talajbaktérium-gyártók és – forgalmazók Szakmai Szervezete