Jót tesz, jól terem – fedezzük fel újra a birset!

Kiváló élettani hatásai mellett termeszthetősége és pálinkája miatt is egyre népszerűbb ez a gyümölcs

Bár – ma még – a legnagyobb mennyiségben a pálinkafőzdék vásárolják fel a belföldi és import(!) birstermést, várható, hogy a jövőben a meggyőző élettani előnyök miatt a gyümölcs- és befőtt-, vagy más gyümölcskészítmények forgalmazói is újra felfedezik ezt a különleges fajtát. De miért is?

Korán terem, későn érik

A birs biztonságosan termelhető gyümölcs. Későn virágzik, ezért ritkán fagy le. A termesztők, így például Bellon Mariann számára is meglepő módon nagyon hamar termőre fordul: már 3. éves korában 15 kg gyümölcsöt szedtek fánként. Telepítéskor a javasolt térállás (5×3, 6×4) mellett 60-70 cm-es törzsmagasságot érdemes hagyni, mivel a birs alany sarjképzésre hajlamos, és egy bokorfa esetében ezt nehéz kezelni. Emellett legalább 3, de inkább 4 fajtát szoktak javasolni, hogy a beporzás jó legyen, továbbá az öntözés kialakítását, amit meghálál a növény. A fajták közül a bőtermő Bereczkit (1. kép), Mezőtúrit, Leskovaczit (2. kép), Konstantinápolyit javasolják, amelyekkel nem lehet hibázni. A birs ugyanakkor a tűzelhalásra fogékony, ezért kevésbé érzékeny fajtákat célszerű választani.

A kevésbé bordázott és kevésbé molyhos fajták a keresettebbek. Célültetvények telepítésekor meg kell tudni határozni, hogy mely fajták a legalkalmasabbak a végfelhasználás tekintetében. Pálinkafőzésnél az aromagazdagság és cukorfok, légyártásnál a savtartalom, friss, piaci forgalmazásnál a küllem és a tárolhatóság a fő szempont.

A gyakorlatban

A Bellon-faiskolában egyébként 2015 augusztusában végezték el a telepítést: jól fejlett konténeres oltványokat ültettek 5×4 m-es térállásban. A 60-70 cm törzsmagasságú oltványok BA 29 alanyon 40 AK csernozjom talajba kerültek, öntözést csak alkalmanként kapnak öntöződobbal. A faiskola idővel fajtagyűjteményeket kezdett ültetni, hogy ügyfeleik és ők maguk is megismerjék a régi és új fajtákat, és korrekten tudják tájékoztatni a gyűjteményük látogatóit.

– Ez ma már olyan jól működik, hogy árudások hozzák az alkalmazottakat, akik a vásárlókat szolgálják ki, továbbképzésre, egyetemekről, szakiskolákból diákok jönnek gyakorlatra és a telepítők. Mi magunk is megismerjük a fajtákat hosszútávon, így hitelesen el tudjuk mondani egy fajta pozitív és negatív tulajdonságait, amit a telepítőkkel is ismertetünk és ez alapján el tudják dönteni, hogy mely fajtákat ültessenek. Van őszibarack-, cseresznye-, meggy-, kajszi- és birs-fajtagyűjteményünk – mondja Bellon Mariann faiskola-tulajdonos.

Bőséges kereslet, szűkös kínálat

A birs egyébként keresett gyümölcs lett az utóbbi években. A magyarországi igényeket nem is fedezi a hazai termelés. A legnagyobb mennyiséget a pálinkafőzők veszik át – várhatóan alacsonyabb áron: a tavalyi 250 Ft/kg helyett 200 forintért. – Valószínűleg a rostoslégyártás is újra beindulna, ha volna megfelelő mennyiségű alapanyag, ami kívánatos lenne, mivel az egyik legfinomabb rostos lé a birsből készül. A háziasszonyok feldolgozott formában befőtt, kompót, sajt, rostos lé formájában készítik el, vagy készítenék el, ha lenne elegendő mennyiség. Karácsonykor már hazai birssel nem nagyon találkozunk a piacokon, török birset lehet vásárolni 800-1000 forintos kilónkénti áron. A birs egészségre gyakorolt jó hatásait és szépészeti hatásait érdemes lenne minél szélesebb körben ismertté tenni – mutat rá a szakember.

BIRSFAJTÁK

Bereczki birs. Erős növekedésű, korán termőre fordul, termőképessége közepes vagy gyenge. Tűzelhalásra közepesen fogékony, alternanciára hajlamos. Gyümölcs: mérete nagy (300-500 g), körte alakú, narancssárga színű, erősen bordázott és erősen molyhos. Erősen illatos. Érési ideje középkorai: szept. vége- okt. eleje. Január végéig pincében is jól tárolható, kiváló befőtt alapanyag.

birsalma
1. kép (Bereczki birs)

Bereczki bőtermő. Fája középerős növekedésű, hamar termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Gyümölcs mérete középnagy vagy nagy (250-400 g), körte alakú, aranysárga fedőszínű. Zamatos, erős illatú, eddigi tapasztalatok szerint nagyon jól tárolható. Közepesen bordázott és közepesen molyhos. Betegségekre kevésbé fogékony. Érési idő: szept. vége, okt. eleje.

Konstantinápolyi. Legismertebb fajtánk közepesen erős növekedésű. Kései virágzású. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Gyümölcse kicsi (200-250 g), alma alakú, erősen bordázott és erősen molyhos, sárgászöld színű. Későn, okt. közepén érik, közepesen tárolható, január közepéig. Jó pollenadó. Lédús, illatos, aromás gyümölcs. Betegségekre közepesen fogékony. Ugyan kis méretű, bordázott, molyhos, ezért ipari feldolgozása nehézkes, de kiváló ízű illatos aromájú alapanyag.

Leskovaczi. Fája kis méretű, kompakt koronájú. korán termőre fordul, rendszeresen, minden évben és erős- közepes mennyiséget terem, ami a birsnél nem hátrány, mert így az alternálás kevesebb. Okt. elején szüretelhető. Gyümölcs mérete közepes vagy nagy (300-500 g), alma alakú, gyengén bordázott, kevésbé molyhos, színe zöldessárga. Jó ízű, kellemesen aromagazdag, jól feldolgozható. Hűvös pincében január közepéig tárolható.

birsalma
2. kép (Leskovaczi birs)

Betegségekre közepesen fogékony. Egyes évjáratokban gyümölcsrepedés aránya elérheti a 20%-ot is.

Mezőtúri. Közepes méretű fája felfelé törekszik, zöld metszésre nagyon jól reagál, szépen berakódott termőrészekkel. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Az egyik legbővebben termő fajta. Gyümölcs mérete kicsi vagy közepes (200-250 g). Szabályos gömb alakú, zöldessárga színű, jó illatú, zamatú. Alig kövecses. Jól feldolgozható fajta, sima felületű, kevés molyhosság jellemzi. Érési idő: okt. eleje. Betegségekre közepesen fogékony. Eddigi ismeretek szerint nem jól tárolható.

Vranja. Fája erős növekedésű, felfelé törő. Hamar termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Gyümölcse nagy (350-650 g), közepesen bordázott, körte alakú, közepesen molyhos. Kisebb terhelés mellett 1 kg-os gyümölcsöket is terem. Nagyon jól mutat citromsárga termése, látványos, de kevésbé aromagazdag, de savtartalma magas, ezért ivólégyártásra kiváló. Külföldi adatok szerint rezisztens a betegségekre (tűzelhalásra), Magyarországon a kevésbé fogékony fajták közé sorolható. Tárolhatóságáról még nincs adatunk.

birsalma
3. kép (Deák 7 Csokonai birs)

(A fajtaleírásoknál a Bellon-faiskola saját, régebbi tapasztalata mellett, dr. Szabó Tibor fajtanemesítő és más telepítők tapasztalatait is figyelembe vették – a szerk.)

Immunitás, rákmegelőzés, emésztésjavítás – ezt is tudja a birs!

A birs kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, továbbá alacsony kalória- és magas rosttartalma mellett C-vitamintartalma kiemelkedő, így járul hozzá az immunrendszer megfelelő működéséhez, szabad gyökök semlegesítéshez (antioxidáns), a gyulladásgátláshoz, illetve elengedhetetlen a kötőszövet megfelelő képződéséhez. Magas kálium-, magnézium-, vas- és foszfortartalma: az első kettő nélkülözhetetlen a megfelelő szívműködéshez és a normális vérnyomás fenntartásához, vastartalma elősegíti a vörösvértestek képződését.

Kiemelten fontos a birs számtalan fenolos, bioaktív vegyülete, melyek főleg a héjban, illetve közvetlenül az alatt találhatók legnagyobb mennyiségben. E polifenolok kimutatható gyulladásgátló és szabadgyök-semlegesítő hatásúak. A gyulladásgátló hatás enyhíti az emésztőrendszer ilyen jellegű panaszait a gyomortól a vastagbélig. A birs nyálkatartalma bevonja a gyomor bélrendszer nyálkahártyáját, segítve ezzel a gyulladás mérséklődését, valamint fekélyes állapotban nem engedi, hogy az emésztőenzimek, táplálékkal bevitt anyagok további károsodást okozzanak. Ezek a vegyületek felszívódva eljutnak a test egyéb területire is, enyhülést eredményeznek például gyulladásos ízületi bántalmakban is, csökkentek a reumás panaszok.

Lokálisan alkalmazva a bőrön mérsékli az atópiás dermatitisz tüneteit. A szabadgyök-semlegesítés fontos, mivel ezek sejtkárosító hatásúak, képesek olyan malformációkat okozni a sejtekben, hogy azok daganatok kiindulási pontjai lehetnek a későbbiekben. A birsben lévő több mint 30 fenolos vegyület összességében potens antioxidáns, emiatt szerepe lehet daganatok megelőzésében is.

Pektintartalma szintén kiemelendő, ez az anyag vizes közegben kocsonyás állagúvá válik, kíméletes székletlazító hatású, de hasmenésben is hatékony, mert akkor meg sűrítő anyagként funkcionál. Képes megkötni a táplálékban található koleszterin egy részét, továbbá akadályozza az epesavak felszívódását, melyek a májban koleszterinből szintetizálódnak, ezáltal csökkenti a vérplazma koleszterinszintjét. A pektin – amellett, hogy koleszterint, toxinokat és nehézfémeket is megköt – gátolja, elnyújtja a cukor felszívódást is, mérsékli a vércukorszint emelkedését. Ehhez párosul alacsony glikémiás indexe (vércukorszint-emelő tulajdonság), ami csak egy újabb érv a fogyasztása mellett – írja dr. Kiss Csaba gyógyszerész.

Szerkesztőség