További tapasztalatok huminsavakkal szőlő- és gyümölcstermesztésben a 2018. évben

A növénykondicionáló-készítmények többségét humuszanyagokat tartalmazó termékek adják, amelyeket három csoportba sorolhatunk: huminsavak, fulvosavak és huminanyagok. A humuszsavak (mint a huminsavak és a fulvosavak) nagyon fontos szerepet töltenek be mind a növények, mind a talajok tápanyaggazdálkodásában és élettani folyamataiban. Segítséget nyújtanak a szén-dioxid- és oxigéncserében, toxikus vegyületek megkötésében és kiválasztásában, valamint a gyökérzóna mikrobiális életében és működésében. Biológiai hatásuk széleskörű: fokozzák a fotoszintézis intenzitását, felgyorsítják a sejtlégzési folyamatokat, növelik a növény élettani folyamataiban főbb szerepet játszó enzimek aktivitását. Antivirális és adjuváns hatásuknak köszönhetően nő a fertőzésekkel, a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szembeni elleni ellenálló-képesség mértéke.

1. ábra: A humuszmolekula feltételezett 2, illetve 3 dimenziós ábrázolásban

2. ábra: Tünetes almák aránya

Komplex humin- és fulvosavakra alapozott készítményekkel növelhetjük a szőlő- és gyümölcsállományok természetes ellenálló-képességét, a biotikus és az abiotikus stresszhatásokkal szemben. E készítmények tartalmazzák a növények mindennapi életéhez elengedhetetlen anyagokat; enzimeket, enzimaktivátorokat, vitaminokat és egyéb biológiailag értékes vegyületeket. Sejtszinten fejtik ki hatásukat, egyensúlyi állapotot teremtve a növényben. A humin- és fulvosavak további közös jellemzőjeként elmondható, hogy akár a gyökérzónába kijuttatva, akár a levelekre lombtrágyaként kerülve kiváló táplálékot jelentenek a növények számára.

A termékek biológiailag aktív szerves anyagai biztosítják a növények kiegyensúlyozott tápanyagellátását, jó kondícióját, megalapozva az egészségesebb, jobb minőségű és hosszabb ideig pulton tarthatóbb gyümölcs termesztését. A huminsavas kezelés hatását a tárolhatóságra és pulton tarhatóságra a Szent István Egyetem Kertészeti Karán 2017-2018-ban két egymástól eltérő ökológiai helyszínről származó almaültetvényről begyűjtött mintákon vizsgálták.

A kísérlet időtartama alatt vizsgálták a kórtani és élettani elváltozásokat, a termésben megjelenő növényvédőszer hatóanyagtartalmat, az íz-, illat-, küllemtulajdonságokat, húskeménységet, refrakciót, savtartartalmat, keményítőtartalmat, illetve az apadást.

A vizsgálat eredményei igazolják, hogy a huminsavas technológia hatása a kezelt mintákban minden esetben csökkentette a kórtani, mind az élettani tünetes almák arányát.

A SZIE KERT Karán 2017. november 15-én húsz hallgató és munkatárs bevonásával érzékszervi vizsgálatot végeztek három szempont alapján; küllem-, íz- és állományparaméterekre. A táblázatban (3. ábra) az összesített legjobb szerint rangsorolva mutatjuk be az eredményeket, amelyek visszaigazolják a huminsavas kezelések pozitív hatását.

3. ábra: Érzékszervi vizsgálat. A huminsavas növénykondicionáló technológiával kezelt almák összességében jobban szerepeltek a vizsgálatban, mint a kontroll (Kovács András, SZIE KERTK 2018)

4. ábra: Huminsavas kezelés

5. ábra: Kezeletlen kontroll (4-5. ábra: Nemesgulács 2018.10.02.)

6. ábra: Törésteszt (Cserszegtomaj 2018)

7. ábra: Törésteszt-eredmény (Cserszegtomaj 2018)

A Nemesgulácson beállított demonstrációs kísérlet kitűnően szemlélteti, hogy a tápanyagban jól ellátott növény lombozata tovább marad aktív, megszűnnek a relatív tápanyaghiányok, hatékonyabb lesz a növényvédelmi kezelés, és a vesszőbeérés folyamata is sikeresen végbemegy.

A megfelelően beérett vesszők esetében, bármilyen fásszárú gyümölcsfajról vagy szőlőfajtáról elmondhatjuk, hogy nagy mértékben kihatással van következő évben a növények kondíciójára és termőképességére.

A fenti diagramok értékei kiválóan mutatják, hogy szignifikánsan csökkent a tünetes almák aránya a pultontartás időszakában a kitárolást követően

8. ábra Cserszegi fűszeres, kontroll

9. ábra Cserszegi fűszeres, kezelt (Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Tamás Emőke 2018)

10. ábra Huminsavas kezelés hatása a vesszők farész–bél-arányára (PE GK, Tamás Emőke 2018)

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén a vessző érettségének megállapítására fa–bélarány méréseket is végeztek, amely a 8.-9. ábrák mikroszkopikus fényképein is jól látható. A huminsavas technológiával kezelt vesszők fa–rész-aránya kellően beérett vesszőkre jellemző, melyet a 10. ábra mérési eredményein jól láthatunk.

A gyümölcsfajok és a szőlő tápanyagfelvétele, raktározása és a tápanyagellátásuk is rendkívül összetett folyamat, a nem megfelelő mértékű és/vagy arányú tápanyag-utánpótlás nemcsak az adott év termésmennyiségére és minőségére, hanem a következő év hozamára is jelentős kihatással van.

Huminisz Kft.