Miután az európai országok közül, hazánkban van (majdnem) a legkevesebb öntözött terület, ideje volt, hogy az állam végre eltökélje a hazai öntözésfejlesztés kiterjesztését. De hogyan fog ez végbemenni?
Stabil háttérrel
– A Szarvasi Öntözési Kutatóintézet a kutatási munkát erősíti, a Nemzeti Öntözési Központtal pedig eddig hiányzó, öntözéssel foglalkozó szervezetet hozunk létre, így a magyarországi öntözésfejlesztés szakmai és hivatali hátterét is megteremtjük. Van hová fejlődnünk, mert a 100 ezer hektár alatti jelenlegi öntözött területtel arányait tekintve Európában az utolsó előtti helyen állunk – nyilatkozta a sajtónak a napokban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Gyuricza Csaba az Agrárszektornak felidézte, hogy az elmúlt tíz évben az állami tulajdonban lévő vízi létesítmények a Belügyminisztérium felügyelete alá kerültek, de a mezőgazdaságban nem volt olyan vízgazdálkodási szervezet, amely az öntözni kívánó gazdáknak segített volna. Ráadásul felbomlottak a korábbi vízgazdálkodási társulatok is, így megszűnt azoknak a közfeladatoknak az ellátása, amelyek a mezőgazdasági termelők vízkeresletének térségi és központi koordinációjára és fenntartható fejlesztésére irányultak. – Ezért kell most létrehozni egy új szervezetet, amely az öntözéssel kapcsolatos jogszabályi háttér megteremtésében is közreműködik – indokolta a szakember.
Kevesebb bürokrácia, több összefogás
Az öntözési központ egyik feladata lesz, hogy fokozatosan átvegye és fejlessze a ma nagyrészt elhanyagolt vagy elhagyott vízi létesítményeket ott, ahol az öntözésre termelői igény van. Másik elvárásként pedig le kell bontania a termelők előtt tornyosuló adminisztrációs akadályokat azzal, hogy biztosítja az öntözéshez szükséges szakmai segédleteket, és beszerzi a termelők helyett az öntözési engedélyeket. Gyuricza Csaba szerint a tervek között szerepel az öntözési célú önkéntes termelői közösségek megalakulásának ösztönzése a beruházások és azok működtetésének gazdaságossága érdekében.