Végre elérte az 1,5 milliót a magyar szántóföld átlagára, de még a kertészeti földekben sincs olyan durva a szórás, mint a szántó-átlagárakban. Mutatjuk a részleteket.
Lassan felfelé
Nagyon messze vagyunk az európai átlagtól, de legalább érezhető, hogy folyamatos emelkedésben vannak a hazai termőföldárak. Tavaly a hektáronkénti átlagár 1,43 millió volt, ami a hatalmas szórás révén alakult ki. Míg az Észak-Magyarország régióban is 1,1 millió körül alakult a földek átlagára – ami azt jelenti, hogy ott is átlépte az 1 milliós határt a piaci érték –, addig a legmagasabb átlagárakat a Budapesthez tartozó földek hozták bő 3 milliós hektáronkénti árral, ezt követve a legmagasabb átlagárak Békés megyében csaknem 2 millió forinttal alakultak. A legalacsonyabb föld-átlagárakat Nógrád megye produkálta 994 ezer forintos árral – nagy vonalakban így összegezhetőek az Agrotax tavalyra vonatkozó jelentésének főbb megállapításai.
A Dél-Alföld a legértékesebb
Tavaly egy hektárnyi szántóért átlagosan 1,55 milliót kellett fizetni, ami durván 10%-os növekedés az előző évihez mérten. A leginkább az Észak-Alföldön, átlag közel 15%-kal nőttek az árak. Regionális szinten a legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (1,8 millió/hektár) voltak jellemzőek, de 1,5 millió feletti átlagárakat mértek az észak-alföldi (1,6 millió), a közép-magyarországi (1,5 millió) és a dél-dunántúli (1,5 millió/hektár) régiókban is. A legolcsóbban a korábbi évekhez hasonlóan Észak-Magyarországon, átlagosan 1,15 millió forint/hektáros áron cseréltek gazdát a szántóterületek; 2 milliót meghaladó átlagárak voltak a Budapesthez tartozó szántók mellett Békés megyében, és alig 2 millió alatt adták-vették átlagban a földet Hajdú-Biharban, Tolnában. A legalacsonyabb árakat Nógrádban mérték 1,1 millió körül.
A pesti erdők…
Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. Regionális szinten a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön mérték a legmagasabb, 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagárakat, míg a legolcsóbban, 661 ezer forintos átlagárakon Észak-Magyarországon lehetett vásárolni. Itt is Budapest húzta az átlagot bő 1,5 milliós átlaggal; Békésben 900 ezer forint felett, Győr-Moson-Sopron megyében és Szabolcsban 950 ezer körül alakult az ár; míg a legalacsonyabb árakat Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék hozták 700 ezer alatt.
A szőlőhöz ragaszkodnak
Tavaly a legmagasabb átlagárakat a Közép-Dunántúl produkálta 2,5 forintot meghaladó hektáronkénti árakkal, s közben a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is átlag 2 millió feletti árakon cseréltek gazdát a gyümölcsösök hektárjai. A legalacsonyabb árakat itt is Észak-Magyarország hozta 1,5 millió alatti átlagárakkal. Budapest itt is kiugró, csaknem 6 milliós hektár-átlagértéket produkált, ezt követte Baranya (5 millió) és Hajdú-Bihar (3 millió/ha). A legolcsóbban, 1 millió alatt Nógrádban lehetett gyümölcsöst venni, 1-1,5 millió között alakultak az átlagárak (felfelé haladó sorrendben) Vas, Zala, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.
Távol Európától
A hazai 1,5 milliós (durván 5000 eurós) termőföld-átlagár hektár messze elmarad az unió nagy mezőgazdasággal bíró államaitól. A csúcsokat természetesen a hollandok és az olaszok vezetik 60-40 ezer eurós átlagokkal, de még az ír, dán földek is 20 ezer euró felett vannak hektáronként. Az alsó-középmezőnyben szerepelnek a spanyol, görög, szlovák(!) földek durván 8-10 ezer eurós átlagárral, aztán a lengyel, svéd, francia és cseh vidékek, végül, a sort hazánk, és még inkább lemaradva zárja Bulgária, Litvánia, Lett- és Horvátország, majd Románia és Bulgária, ahol átlagban alig 2, illetve 1 ezer euró egy hektár.
