Egy ember: 14 milliárd fa

Ha még van jövője az emberiségnek, az többek között ilyen akciók révén van…

Megijedt, szervezkedett, ültetett

A 19 éves német Felix Finkbeiner ENSZ-közreműködéssel alapított Plant-for-the-Planet nevű csoportja idáig 14 milliárd fát ültetett több mint 130 országban. Céljuk, hogy eljussanak egy billió (azaz ezermilliárd) fa elültetéséig, ami fejenként százötvenet jelentene a Földön élő összes ember számára. Finkbeiner akkor kezdett hozzá e munkához, mikor az iskolában hallott egy előadást a klímaváltozásról. Kilencévesen rádöbbent, veszélyben vannak kedvenc állatai, a jegesmedvék. Rákeresett a Google-keresőben a témára, itt talált rá Wangari Maathai felemelő történetére. A kenyai nő a kopár földből sűrű erdőt varázsolt 30 millió csemete elültetésével, és 2004-ben Nobel-díjat kapott érte. – Rájöttem, nemcsak a jegesmedvékről van szó, hanem az emberiség megmentéséről – emlékszik vissza a kezdetekre.

Kíméletes visszahódítás

Közben nálunk a Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével szolgálja a természetvédelmi kezelési célokat, és állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. A 305 méter magas Sajgó-hegy északi és nyugati oldalán lévő erdők nem őshonos faállományok: akácosok, erdei- és fekete fenyvesek. Utóbbiakban spontán megjelennek az egykori uralkodó és elegyfafajok, így kíméletes, folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési módszerekkel, tarvágás nélkül lehet visszaállítani az eredeti állapotokat. Az akácosok esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel csak mesterséges úton lehet megakadályozni, hogy tovább romoljon a Dunabogdány környékén a természetes erdőtípust képviselő tölgyesek állapota. Az akácosok terjeszkedése és a lágyszárú növényeinek térhódítása miatt súlyos károkat okoz a természetszerű erdőkben.

Sikeres átalakítás

A Visegrádi Erdészet vezetője, Némedy Zoltán szerint nincs más megoldás, mint szakszerűen eltávolítani a tájidegen faállományt, hogy helyét a potenciális természetes erdőtársulás őshonos fafajaival lehessen beültetni. „Közel egy évtizede így sikerült helyreállítani a Hideg-hegy keleti oldalában a gyertyános-tölgyest, valamint a Kühlenberg-forrás fölötti 5 hektárnyi természetes erdőtársulást. Más tájidegen fafajok esetében (nyugati ostorfa, zöldjuhar, lucfenyő stb.) is sikeres az átalakítás; a fakitermelés során ezeket kivágják, miközben az őshonos fákat megkímélik” – mondta a Visegrádi Erdészet vezetője.

Csodaszép nevek, virágpompás gyep

A cél, hogy Dunabogdány környékén a fajszegény akácosokat felváltsák a jellemző állományalkotó fafajok, mint a molyhos tölgy, az olasz tölgy, a csertölgy és a dárdáskaréjú kocsánytalan tölgy. A számos elegyfa közül a virágos kőris, a vadkörte, a barkócaberkenye, a házi berkenye, a déli berkenye, a mezei szil és a mezei juhar említhető. Az akácosokkal ellentétben itt változatosabbak a cserjék (húsos som, fagyal, ostorménbangita, kökény, bibircses kecskerágó, egybibés galagonya, varjútövisbenge, ükörkelonc, pukkanó dudafürt, sóskaborbolya, csepleszmeggy, gyepűrózsa) és virágpompás a gyepszint. A fajgazdagabb erdőnek sokkal változatosabb az állatvilága is.

10-12 év a visszahódítás

Tavasszal megkezdődött az őshonos tölgyfajok visszatelepítése a területre. Ennek során a Visegrádi Erdészet szakemberei dárdáskaréjú kocsánytalan tölgy makkot vetettek, valamint olasz tölgy csemetét ültettek. Ősszel szükség szerint cser- illetve molyhos tölggyel pótolják az uralkodó fafajokat, illetve a hiányzó elegyfajokat és cserjefajokat is visszaültetik. Ez a munka több évig elhúzódhat: 10-12 év az erdősítés befejezése, a tájidegen fajok kiszorítása.

(forrás: 24.hu; erdei felvételeink illusztrációk; a palántaültetésről a Pilisi Parkerdő fotóját közöltük)