A BMR-cirok a texasi kutatók szemével

Tavasszal korlátozottan ugyan, de még van lehetőségünk vetésre, amivel a novemberig etetésre kerülő tömegtakarmány-bázist bővíthetjük. A tavaszi vetésű gabonák és keverékek szárazságtűrése azonban korlátozott, ezért kérdés, hogy kibírják-e a nyár eleji meleget és szűkös csapadékviszonyokat. A cirokfélék újabb generációja azonban olyan lehetőséget ad a kezünkbe, ami még a nagytejű tehenet is kiszolgálhatja, nem beszélve a növendék üszők, a kisebb tejű tehenek, valamint a húsmarhák (a szoptató anyatehenek és a hízóállomány) igényeiről. A korszerű cirok olcsón és jól ’dolgozik’ a nyári meleg és száraz klíma mellett is.

A cirok, a cirok–szudánifű-hibridek és a szudáni fű legeltethető, szilázsnak is jó, zöld szecskaként is etethető, és szénakészítésre is alkalmas attól függően, hogy melyik szudánifű-változatot választjuk. A cirok előnye a kukoricával szemben, hogy kevesebb vizet igényel, a szárazságtűrése jobb, kisebb a termesztési költsége, jól regenerálódik, valamint a szudáni fűvel kombinált fajták/hibridek egy évben többször is betakaríthatóak (2-3/év). A korszerű cirokfajták hozama (típustól függően) hasonló a silókukoricához, miközben 30%-kal kevesebb vizet használnak fel.

A Texas Agrilife Research Station munkatársai már 1999-óta foglalkoznak a cirokfélék kutatásával. A különböző, silózási célra nemesített cirokféléket több szempontból vizsgálták: az agronómiai jellemzők mellett a vízhasznosítás, a szárszilárdság, a zöldhozam, a szemhozam és a táplálóérték volt a fókuszban. Ezzel párhuzamosan, összehasonlításként kukoricahibrideket is teszteltek (a teljes vagy részbeni leváltás potenciális lehetősége miatt ez rendkívül fontos). A hosszú távú és széleskörű vizsgálatok miatt a Amarillo melletti kutatóközpont lassan a cirok kutatásának fellegvárává vált az Egyesült Államokban. Azt találták, hogy a gyakorlat számára három értékmérő paraméter a legfontosabb a szilázs minősége szempontjából: • a fajtaválasztás, • a szárdőlést minimalizáló agrotechnikai eljárások és • a betakarítás időpontjának helyes megválasztása.

Szudáni fű rendek Hódmezővásárhely közelében (fotó: Halász Tamás, Vajháti tehenészet, Hód Mezőgazda Zrt. 2019.)

Miért fontos a fajta?

A BMR (Brown Midrib) típusú cirokféléket és a szudáni fű-, BMR–cirok-keresztezéseket gyakran használják szilázskészítésre. A BMR-cirokfélékben találha-tó mutáció hatására a növény lignintartalma kisebb, és ezáltal jobban emészthető. A texasi kísérleti eredmények is igazolják, hogy a BMR-cirkok átlagos emészthetősége jobb, mint a nem BMR-cirokféléké (1. táblázat). Az is jellemzője azonban a BMR-cirokféléknek, hogy a hozamuk 10-11%-kal kisebb, mint a nem BMR-cirokféléké. Hozzá kell azonban tenni, hogy a BMR- és a nem BMR-cirokfélék hozama közötti különbség egyre kisebb, és nagymértékű az átfedés. Hiba lenne azt gondolni, hogy a BMR-cirkoknak mindig jobb az emészthetősége, és kisebb a hozama, mint a nem BMR-cirokféléké. Ezért a fajtaválasztásnál körültekintőnek kell lenni, mert a fajtának/hibridnek is jelentős a hatása az eredményekre, nem elég az, hogy BMR-típusú egy adott növény.

A szárdőlés kockázata és a szárdőlést meghatározó tényezők

A gazdálkodók egy része azt tapasztalta, hogy a BMR cirok esetében a szár megdőlése nagyobb mértékű, mint a nem BMR-cirkoknál. Kutatási körülmények között nem lehetett ezt egyértelműen igazolni Texasban (Bean, 2006). A szárdőlést ugyanis számos tényező befolyásolja. Elsőként említjük a fajta/hibrid szerepét, de fontos szempont a nitrogénutánpótlás mértéke (a túldozírozás egyértelműen hajlamosít a szárdőlésre), továbbá a kisebb vetési csíraszám csökkentheti a megdőlés veszélyét, végül a pedig a betakarítás időpontja következik, mint szintén meghatározó tényező. 2003-ban kétféle BMR cirkot vetettek 3 különböző vetési csíraszámmal (hektáronként: 75.000; 150.000; 300.000 csíra) és kétféle nitrogéndózist alkalmazva (57 kg N/ha és 113 kg N/ha). A BMR 106 típusú növény szárdőlése minimális volt, továbbá sem a csíraszám, sem a nitrogén-utánpótlás mértéke nem befolyásolta. A BMR 100 fajta azonban érzékenyen reagált a nitrogén-utánpótlásra, ami jelentősen növelte a szárdőlés mértékét ezen fajta esetében.

Tehát azon fajta esetében, amelyik érzékenyebb a szárdőlésre, a nitrogénpótlás nagy körültekintéssel végzendő. A nitrogén-utánpótlás mértékére az a javaslat, hogy a várható szárazanyag-hozam tonnában kifejezett mennyiségét szorozzuk meg 3,6-4,0 kg értékkel (35% szárazanyag-tartalom mellett). Továbbá győződjön meg arról, hogy van-e maradvány nitrogén a talajban, és ha van, akkor azt le kellene vonni ezen értékből. A vetési csíraszámnak is jelentős hatása van a megdőlésre. Ahogy növeljük a csíraszámot, úgy emelkedik a szárdőlés kockázata és mértéke. Ahol a szárdőlés probléma volt korábban, ott mindenképpen javasolt csökkenteni a vetési csíraszámot. A 150.000-200.000 csíra/hacsíraszám általában nincs negatív hatással a hozamra, de jelentősen csökkenti a megdőlés kockázatát. Végül, a betakarítás időpontja meghatározza a szilázs minőségét, ami hatással van a megdőlés mértékére is. A silózásra szánt cirok esetében a javasolt betakarítási időpont, amikor a szárazanyag-tartalom elérte átlagában a 32%-ot. Ha bugás cirokról van szó, akkor a szemek a tejes-viaszérés állapotában legyenek (itt azonban az is számít, hogy milyen termelési szintű állattal akarjuk etetni).

A táplálóérték összehasonlítása

2000-óta számos tesztet végeztek normál, BMR, PS (fotoszenzitív fajta), PS-BMR silócirkokkal és cirok-szudáni fű hibridekkel Texasban (Texas AgriLife Research Station, Amarillo mellett, USA). 5 évig elsősorban a BMR és nem BMR-silócirokra fókuszáltak (McCollum és mtsai, 2005), majd 4 éven keresztül a BMR és nem BMR-cirok-szudánifű hibridet vizsgálták. A 2. táblázatban láthatók egyes részeredmények. Mindegyik típuson belül nagy volt a szórás és a változékonyság. Az egyes típusok átlagértékei ugyan különböznek egymástól, de sok kiugró értéke van, és jelentős az átfedés. Ezért, ha fajtaválasztáskor döntésre kerül a sor, azt javasolják, hogy az adott fajta korábbi mért eredményeit ellenőrizzék, ne a típus legyen a mérvadó. Akit érdekelnek a kísérletek részletei, megtalálhatja azokat az alábbi honlapon: http://amarillo.tamu.edu.

2. táblázat. BMR, nem BMR cirok és egy kukoricahibrid táplálóanyag-tartalma és in vitro valódi emészthetősége (Bean és mtsai, 2001)

A vizsgálatok eredményei szerint a cirok–szudánifű-hibridek és a silócirkok NDF- és ADF-tartalma hasonló volt. Ugyanezt állapították meg a BMR- és a normál cirok esetében. És bár a rost (NDF) koncentrációja hasonló volt, a BMR cirkok lignintartalma ennek ellenére alacsonyabbnak bizonyult, mint a cirok-szudáni fű vagy a normál cirok esetében.

A cirok–szudánifű-hibridek normál típusainak in vitro valódi emészthetősége hasonló volt a normál cirokhoz (76%), míg a BMR ciroké 5,2%-kal jobb volt. A silókukorica (erjedés előtti) in vitro valódi emészthetősége sokkal jobbnak bizonyult, 81-83% volt (a keményítőtartalom miatt magas az érték).

A normál típusú cirok–szudánifű-hibridek és silócirkok esetében az NDF (rost) bendőbeli lebonthatósága hasonlóan alakult (kb. 50%). A BMR silócirkok rostemészthetősége azonban 8%-kal kedvezőbb lett (a kisebb lignintartalom miatt), mint a normál, nem BMR-silóciroké.

Vannak már olyan tanulmányok, amik azt mutatják, hogy a BMR-cirokszilázzsal hasonló mennyiségű tej termelhető (3. táblázat), mint kukoricaszilázzsal (Aydin és mtsai, 1999; Oliver és mtsai, 2004; Dann és mtsai, 2007). Végül is a texasi kísérletek arra az eredményre jutottak, hogy a kukoricaszilázs leváltása BMR silócirok szilázsra nem csökkenti a tejtermelési és hízlalási eredményeket (Hough és mtsai., 2003). A táplálóanyag-tartalomban mért változékonyság azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszteségben ugyanaz a potenciál van, ha a BMR fajtát nem ellenőriztük vetés előtt, mint a nem-BMR cirokszilázs esetében.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a kedvező rostemészthetőségű cirokfélék számított energiatartalma jelenleg még alábecsüli a tényleges nettó energiaértéketazon számítások esetében, ahol az ADF-et veszik alapul (a hazai, magyar számítások esetében ugyanez a helyzet). Erre az adagösszeállításkor figyelemmel kell lenni.

Következtetések

A kukoricaszilázs teljes mértékű kiváltása BMR-cirokszilázzsal lehetséges a tejtermelés csökkenése nélkül. De körültekintően kell eljárni a fajtaválasztáskor. Hozzá kell tenni, hogy a kísérleti eredmények alapján kisebb mértékű hozamcsökkenés várható, ha cirok–szudánifű-hibrid szilázst alkalmazunk, de BMR-hibrid szilázsok esetében nagyon hasonló a potenciális tejtermelés, mint kukoricaszilázs etetésekor (Contreras-Govea és mtsai., 2010.)Látható az adatok szórásából, hogy egy év és egy telep eredményei nem lehetnek mérvadóak a BMR- vagy nem BMR-cirokfélékben rejlő potenciál megállapításához, mivel a klímahatás, a tenyészidőszak alatti körülmények és a szántóföldi menedzsment nagy hatással vannak az eredményekre a vetéstől az etetésig. Ezért több év tapasztalata alapján érdemes meghozni a hosszú távú döntéseket.

A forrásanyagkén használt texasi cikk a tejelő tehenekkel foglalkozott elsősorban, nem tért ki a növendékekre és a hízlalásra. Pedig a növendék üszők és a marhahízlalás során még nagyobb potenciállal kell számolni a cirokfélék esetében. A BMR cirok vagy a korai betakarítású szudáni fű a növendékeknek sem túl drága, de kényszerhelyzetben (aszály, hőstressz) a tejelő tehén is eheti. Ez akkor fontos, ha nincs több silódepó, tehát egy helyre kell betárolnunk a cirkot. Ha azonban van lehetőség a külön történő tárolásra, akkor a növendéknek és a tejelő tehénnek szánt cirokfélékben érdemes differenciálni. Az olcsóbb, nagy hozamú silócirok ebben az esetben gazdaságosabb az üszőnek (gyenge táplálóértéke miatt nem hízik el tőle az üsző, de bendősít), míg a kisebb hozamú BMR-cirok szilázs a tejelőnek adható a tejtermelés kockáztatása nélkül (jobb rostemészthetőség, nagyobb energiatartalom). Továbbá nagy lehetőség van a kettős termesztésre, mert az április végén-május elején betakarított gabonafélék (pl. tritikálé) után biztosabban előkészíthető a talaj, mint a kukorica alá: ha későn kerül a kukorica a földbe, akkor az intenzív növekedés időszakában belecsúszhat a csapadékszegényes periódusba, a cirok viszont május 15-ig gond nélkül vethető.

Dr. Orosz Szilvia

Sorghum in Dairy Cattle Production Feeding Guide (United Sorghum Checkoff Program)

Micheal J. Brouk

Állattudományi Tanszék, Kansas Állami Egyetem

Prof. Brent BeanTexas AgriLife Research & Extension