Újraéledő termőföld – tavasz

Eljött ez a tavasz is, mindenki nagy örömére újraéled a természet. Újraéled a termőföld is, kezdődhet a munka.

Hát a tél mit hagyott maga után a földeken?

Nem volt hótakaró az őszi vetésen, és takarás nélkül maradtak a szántások is. A hideg szél, a jeges eső, a fagy nem kímélte az életet a termőföldeken és a termőföldekben sem. Igen a termőföldekben sem: az élet nem csupán a vetett mag csírázása és növekedése, hanem a sok-sok milliárdnyi talajlakó élőlények életét is jelenti most. Azzal számot vetünk, ha a vetés nem kell jól, a hajtás gyenge, a termés kevés. Keressük az okot.

Biztosan nem jókor vetettünk, vagy nem jó magot ajánlott a kereskedő, nem volt jó az idő, kevés volt a műtrágya, nem is ezt a gyomirtót kellett volna használni, hanem a másikat, a földekkel is gond lehet: „Nem olyan jó ez a föld, sovány ez a föld.” Az időjárást nem tudjuk kedvünk szerint alakítani, de minden máson változtathatunk. Legelőször is a termőföldjeink állapotán, hiszen ez az alapja mindennek és csak is ez, semmi más. A jó földben megterem minden!

Mit tehet hát az ember, ha javítani akar a földjén?

Sokat! Célszerű javítani a vízmegkötő-képességén, a szerkezetén, a levegőzöttségén, a szervesanyag- tartalmán, az élővilágán. Ha a talajban van szerves anyag, és a talajélet egészséges, a természet tudván dolgát, minden évben puha magággyal készül a tavaszra. Az intenzív mezőgazdasági termelés folytán a sekély szervesanyag-tartalmat „szokás szerint” műtrágyákkal egészíti ki vagy pótolja a termelő. A napjainkra visszaesett állattartás mellett, nehezen hozzáférhetők és drágák lettek a jó minőségű szerves trágyák. A műtrágyák így egyfajta alternatívát jelentenek a földművelés számára. De most azt hiszem, a szekér egy kicsit megelőzte a lovakat, valami nem jól van. Az indokolatlan mennyiségű műtrágya-felhasználás sem többlethozamokat, sem talajállag-javulást nem eredményez fenntartható módon. Ezért a többletfelhasználás hosszú távon nem hoz többleteredményt, okozott viszont már napjainkra nagy kiterjedésű nitrátérzékeny területeket. Ebben a nehéz helyzetben megoldás lehet a baktérium trágyák használata.

A talajélet, vagyis a talajban élő élőlények, mind-mind hozzájárulnak a talaj termőtalajú minőségéhez. Ha az őszi szántás védő hótakaró nélkül szenvedi a telet, mint most, akkor a talajban élő jótékony mikroorganizmusok száma, faja is jelentős mértékben gyérül, pedig a tavaszi magágyban a vetőmag csírázási erélye nagymértékben függ az élő talaj tápanyagszolgáltató-képességétől. Ebben a sérülékeny élő körforgásban jó hír, hogy viszonylag könnyen lehet a talajéletet támogatni, erősíteni és pótolni. Ma hazánkban magyar cégek gyártanak és forgalmaznak talajélet javítására szolgáló talajoltó mikrobiológiai készítményeket – közismertebb nevükön baktériumtrágyákat – a magyar termőföldek igényeinek megfelelően. Választhatunk növénykultúrákra és termőtalajokra bontva speciális és általános széles spektrumú használhatóságot biztosító komplex készítményekből. Kijuttatásuk megegyezik abban, hogy tavasszal, ősszel vetések előtt a talajra kijuttatva, majd rövid időn belül a talajba beforgatva, bedolgozva kell a vetést elvégezni vagy vetéssel egy menetben is végezhető (erre a célra szolgáló kijuttató-berendezéssel). A Nébih többéves és jelenleg is folyó független, üzemi vizsgálatai alátámasztották, hogy az a talaj, melyet vetés előtt talajoltó: BactoFil, BactoVit, BIOFIL, Microvital, Naturmicro, Phylazonit készítmények valamelyikével is kezeltek, mind kukorica, árpa, és a szója vetésekor, a kontrollhoz viszonyított csírázási többlet volt kimutatható. A köztudottan rosszul kelő szója esetében átlagosan 114,5% volt a kontrollhoz viszonyított kelési százalék. Termést betakarítani csak arról a növényről lehet, ami kikelt.

Tehát mit érünk el, ha termőföldjeinkben rejlő életet támogatjuk, az intenzív mezőgazdasági művelés okozta károkat talajoltással regeneráljuk: javítjuk a termőföldünk vízmegkötő-képességét, a szerkezetét, a levegőzöttségét, növeljük a szervesanyag-tartalmát, gazdagítjuk az élővilágát, nem utolsósorban több-jobb minőségű termést takaríthatunk be és itt igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat.

László Enikő
Magyar Talajbaktérium-gyártókés -forgalmazók Szakmai Szervezete