A koronavírus következtében megbomló kereslet-kínálat miatt Európában a tej, a sajt és a vaj is felhalmozódott, amire válaszul az EU Bizottság meghirdette a tejtermékgyártás termékeinek hathónapos magántárolási támogatását. A termelés az állatállomány a januárban mért 1,2 százalékos csökkenése mellett stagnál. Európa tejkibocsátása normál esetben csökkenő állatlétszám mellett is évi 1-2 százalékkal emelkedik a tehenek növekvő teljesítménye miatt. A mostani termelési megtorpanásért csak negyedrészben felelős a koronavírus és a globális kereskedelem összeomlása, 75 százalékban a 2018. és 2019. évi nyugat-európai aszályra vezethető vissza. (A tehénlétszám és a tejtermelés nem képes párhónapos zavarokat azonnal lekövetni.)
A takarmánykészletek az elmúlt két évben nagyon szűkösek voltak Európában, ezért már tavaly is csak fél százalékkal tudott bővülni a tejtermelés. Most azonban csapadékosabban indult Nyugaton a tavasz. Megjegyzem: különösen a világ elsőszámú lucernaexportőrénél, Spanyolországban esett sok eső. A takarmányellátás és a globális kereslet javulásával a termelés 2020 második felében újra lendületet vehet.
A vaj gyártása a bőségesen rendelkezésre álló tej miatt várhatóan növekszik 2020-ban. A sajtgyártás viszont csökkenhet, mivel ez a termék nagyon kitett az exportnak, ám a globális kereslet a járvány elmúltával is lanyha marad az USDA számításai szerint. A raktározási kényszer miatt a teljes tejpor mennyisége idén rekordot érhet el Európában.
Mivel a készletek felhalmozódtak az utóbbi hónapokban, ezért lendületes az árcsökkenés, ami lökést ad az unió belső fogyasztásának. A vaj uniós átlagára pillanatnyilag 30 százalékkal (!) alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt volt. A nyerstej fogyasztása évek óta hanyatló tendenciát mutat, de a vajé és a sajtté növekszik. Európa a meghirdettet magántárolási program keretében 50 ezer tonna vaj és 109 ezer tonna sovány tejpor készletezésére készül. Az intervenciós árak még annál is alacsonyabbak, mint a piaci ár, ezért kevés a tárolásra felajánlott árumennyiség, a felesleg még mindig a szabadpiacon keresi a helyét.
Magyarország apró pontnak számít az uniós tejtermelésben, még kevésbé mérhető a szerepe a sajt- vagy vajgyártásban. Tejből 15 százalékos feleslegünk van, ezért a termék külpiaci ára kihat a belpiaci eladhatóságára is, vagyis az uniós árcsökkenés gyorsan begyűrűzik. Ezzel szemben sajtból és vajból ki vagyunk szolgáltatva a feldolgozók és kereskedelmi láncok árpolitikájának, nincs hatásunk rá, hogy mennyiért kerül fel a polcra a termék. Ha most belépünk a boltba vajat venni, az csaknem ugyanolyan drága, mint az elmúlt két évben volt. De azért reménykedjünk benne, hogy a mostani árudömping előbb-utóbb nálunk is akciózásra kényszeríti a piaci szereplőket.