Mézédes dobogó a tudománykommunikációs versenyen

Hogyan lehet hamisítani egy élelmiszert? Miben különbözik a valódi és a hamisított méz? Milyen módszerekkel lehet lebuktatni a csalókat? Ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit prezentálva ezüstérmes lett Bodor Zsanett, a Szent István Egyetem fiatal kutatója, a SCIndikátor országos tudománykommunikációs versenyen.

A különböző áruk hamisítása már évszázadok óta ismert, azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy az élelmiszereket is hamisítják. Ennek célja alapvetően a gazdasági nyereség. Szélsőséges esetekben azonban egy hamisított élelmiszer elfogyasztása akár megbetegedéseket is okozhat, és minden esetben károsítja a tisztességes termelőket. 2019-ben például több mint 35 milliárd forint értékű hamisított terméket találtak a piacokon. Ezek között a vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és aminosavakban gazdag méz is szerepelt. Erre mutatott rá Bodor Zsanett, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.

Bodor Zsanett öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, melyhez laboratóriumban teszteli a különböző mintákat (Fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu)

Mézhamisítás

A mézek összetételének ellenőrzéséhez a legtöbb esetben költséges és időigényes mérésekre van szükség. Így nem könnyű eldönteni, hogy hamisított vagy valódi termékkel van-e dolgunk. A fiatal tehetség kutatásai során bizonyította, hogy a közeli infravörös spektroszkópia és az emberi nyelvhez hasonló elven működő elektronikus nyelv ígéretes eszköz lehet a mézek összetételének vizsgálatakor. Így ezek hosszútávon hatékonyan segíthetik a mézhamisítás visszaszorítását is.

A fiatal tehetség öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, idén először érezte igazán, hogy kommunikációs mesterfogásokkal is fel kell vérteznie magát. Egy kutatónak ugyanis életpályája során nemcsak a szűk szakmával, hanem befektetőkkel, döntéshozókkal, diákokkal és laikus nagyközönséggel is szót kell értenie. Meg kell tanulni tehát ugyanazt a tudományos eredményt legalább ötféle nyelven elmondani. Hiszen egy adott téma kapcsán minden célcsoport számára más információ érdekes és fontos.

Minták előkészítése az infravörös spektroszkópiai mérésekhez (Fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu)

SCIndikátor

A „Nők a Tudományban Egyesület” ezt a szinte lehetetlen feladatot felismerve indította el négy évvel ezelőtt a SCIndikátor tudománykommunikációs mentorprogramot. Fő célja felkutatni és segíteni a technológiaorientált területeken kutató fiatalokat, akik motiváltak arra, hogy a tudomány hírnökeivé váljanak. Az idei program során a döntőbe jutott fiatalok az online térben gyűltek össze hétről hétre, hogy a mentorok tanácsait megfogadva folyamatosan javítsanak beszédtechnikájukon és testbeszédükön. Megtalálják a témájukhoz leginkább illő képi és videós anyagokat, továbbá mindfullness (tudatos jelenlét) segítségével csökkentsék az előadások előtt érzett lámpalázat.

– A SCIndikátor nagyszerű azoknak az elhivatott fiatal kutatóknak, akik szeretnék fejleszteni kommunikációs készségeiket, és szeretnék megmutatni, hogy mivel is foglalkoznak. A 2. helyezés és a sok új tapasztalat még inkább arra sarkall, hogy folytassam ezt a pályát. Soha ne adjam fel az álmomat, hogy egyszer kutató legyek” – meséli a fiatal tehetség. Zsanettet a program során az is motiválta, hogy megismerhette más egyetemek elkötelezett fiataljait és az ország más részein zajló kutatásokat.

Forrás: SZIE Médiaközpont