Azzal a 2,5 hektáros babbal indult minden
A Somogy megyei Szentgáloskéren 26 évvel ezelőtt babtermesztéssel kezdte a gazdálkodást Hársházi Péter. „Azt néztem, mivel lehet kis területen is pénzt keresni” – idézi fel a kezdeteket. Közben a babot, lencsét, köményt, tököt és ópiát mákot leváltotta a kukorica, az árpa, a búza, a repce és a napraforgó, a terület pedig a kezdeti 2,5 hektárról 277 hektárra növekedett. És hogy a gépészmérnök gépparkja (és energiája) is kihasznált legyen, gépi bérmunkában további 1.100 hektárt művel, a terménytárolásra magtárakat épít, és a közeljövőben szárítót újít fel. Így nem véletlen, hogy a hajdani orosz ekét mára precíziós gazdálkodásra cserélte.
A családfő a vízmegőrzésre esküszik – nem véletlen, hisz a „vízválasztó” igali dombnak ezen az oldalán öntözésre nincs lehetősége, az idei első félévben égi áldásból is csak 74 mm érkezett. Így a szántást, amikor csak lehet, mellőzi a technológiából, annál több időt és energiát szán a növénykondicionálásra és tápanyag-utánpótlásra. A minőségre való törekvést igazolja pl. az évi akár kétszeres kukoricamoly elleni védekezése is. Mert „ha ki akarom magam húzni a tükör előtt, adni kell a minőségre” – indokolja döntéseit a családi gazdálkodó, miközben a 10,2 tonnás árpa után, és a legalább 8 tonnásra becsült búzatáblája előtt magyarázatra nem is szorulna.
