Így küzd öt magyar település a klímaváltozással

Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges és mind gyakoribb időjárási jelenségeket és következményeit a városokban és a vidéken élők egyaránt a bőrükön érzik. Ám vannak olyan megoldások, melyekkel költséghatékony és természetbarát módon lehet védekezni az éghajlatváltozás hatásai ellen. Öt magyar kistelepülésen már elkészültek azok az első prototípusok, melyek a természetes vízmegtartásra épülnek, és hosszú távon segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Emberre, állatra, agráriumra

Mind emlékszünk még a 2018-as rendkívül aszályos őszre csakúgy, mint a szintén súlyos szárazságot hozó idei tavaszra. Tudjuk azt is, hogy az időjárási szélsőségek – hőségnapok, extrém enyhe telek például – egyre gyakrabban jelentkeznek majd, és nemcsak az ember, hanem az állatok tűrőképességét is próbára teszik, illetve negatívan hatnak a mezőgazdaság eredményességére. A kutatások abban egyetértenek, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb hatása – különösen Közép-Európában és a Kárpát-medencében – vízhiány és szeszélyes csapadékviszonyok formájában ölt majd testet. Ezért is fontos a Belügyminisztérium és a WWF Magyarország LIFE-MICACC közös projektje, amelynek célja, hogy Magyarországon alkalmazható módszereket találjanak: ellenállóbbá tegyék a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.

Tiszatarján. Fotó: Burainé Hajdú Éva

Fenntarthatóan megtartani a vizet

A projekt keretében az öt mintaterületen azt tesztelik, hogy a klímaalkalmazkodást szolgáló, természetre alapozott vízmegtartó megoldások hogyan tudnak hatékonyan megvalósulni a tervezéstől a kivitelezésig az önkormányzatok koordinálásával. A prototípusok idén június végére készültek el. Közös bennük, hogy kis léptékű, kis költségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban. Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára. A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul egyedi és izgalmas tájelemmel, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.

Püspökszilágy: lefolyáslassítással a villámárvizek ellen

A Cserhátban található Püspökszilágyon a gyakran villámárvizeket okozó Szilágyi-patakon a gyorsabb vízelvezetés helyett a lefolyás lassítására, a víz megőrzésére került a hangsúly. A falu feletti vízgyűjtőterületen nemzetközi tapasztalatok felhasználásával hét darab szivárgó rönkgát épült a patakot tápláló időszakos vízmosásokon. A kis gátak helyben kitermelt rönkfából épültek azzal a céllal, hogy felhőszakadáskor a hirtelen összegyűlő vizet és a szántókról lemosott talajt megfogják, és csak lassan engedjék tovább.

Szivárgó rönkgát a vízmosásban Püspökszilágyon. Fotó: Kerpely Klára

Bátya: újítás a csapadékvíz-gazdálkodásban

Bátyán a hirtelen lezúduló csapadék gyakran elöntött több utcát és pincét. Az elvezetés helyett az esővíz megőrzése mellett döntöttek, hiszen az éves csapadék Bátyán sem haladja meg az 550 mm-t, ami jóval kevesebb a szükségesnél. A MICACC projekt keretében az összegyűjtött esővizet egy régi, korábban elhanyagolt anyagnyerőhelyre (agyaggödör, kubikgödör) vezették a falu szélén, ezzel egy mintegy 1 hektáros vizesélőhelyet hoztak létre. Az így születő kis tó megőrzi Bátya értékes vízkincsét a szárazabb időkre, beszivárogva visszapótolja a talajvizet, elpárologva pedig javítja a mikroklímát, táplálja a növényzetet és mérsékli a klímaváltozás hatásait.

A bátyai projekthelyszín a beruházás előtt. Fotó: Filmever Studio

Rákócziújfalu: nem pazarolják el a belvizet

A Közép-Tisza mellett fekvő Rákócziújfalu az ország legaszályosabb vidéke, de tavasszal gyakran károkat okoz a gazdáknak a hóolvadásból vagy esőből származó, a földeken megálló belvíz. Az önkormányzati beruházásban készülő belvíztározó erre a kettős problémára kínál megoldást azzal, hogy a tavaszi vízbőség idején eddig a Tiszába engedett, ezzel elpazarolt vizet a belvízelvezető csatornából egy mélyebb fekvésű területen kialakított vizesélőhelyre kormányozza. A csatornára egy szabályozható zsilip épült, ezáltal a távolabbi földek is később érzik meg a szárazságot. Ha pedig az éghajlatváltozás miatt nincs hó, és elmarad a tavaszi vízbőség, ahogy idén is történt, a kialakított kis tóba egy közeli halastóból rendszeresen leengedett víz is bevezethető, vagy kellően magas vízállás esetén a víz a Tisza felől is pótolható.

Belvíz Rákócziújfaluban 2018 tavaszán. Fotó: Gyarmati László

Ruzsa: a hulladékvíz is érték

A Homokhátságon fekvő Ruzsán mára a víz ritka kinccsé vált, az egyre szárazabb tájban a belvízelvezető csatornák is sok éve üresek. A településen a természetes felszíni vízkészlet hiányával és a talajvíz süllyedésével kell szembenézni, amit az egyre melegebbé és szárazabbá váló éghajlat tetéz. Ebben a helyzetben minden csepp víz számít: a szennyvíztisztítóból kikerülő napi átlag 150 m3 tisztított szennyvíz, valamint az új ivóvíztisztítóból elfolyó 10-20 m3/nap technológiai víz is értékes erőforrás. A LIFE projektben mindkettő visszatartására készült megoldás.

Változatos meder készül Ruzsán. Fotó: Farkas Viktor Mátyás

Tiszatarján: tájgazdálkodás a hullámtéren

Tiszatarján a Borsodi-ártérhez tartozik, sorsa szorosan a Tiszához kötődik. A folyó szabályozását követően, majd az állattartás visszaszorulása miatt az ártéren özönnövények (például a gyalogakác) uralkodtak el. Az özönnövénytől megtisztított terület egy részén szürkemarhák és vízibivalyok legelnek, de az éghajlatváltozás miatt a vízibivalyok élőhelyéül szolgáló, hullámtéri kubikgödrökből kialakult tavak is szinte kiszáradtak. A visszatartható vízkészletek növelése érdekében a gödröket most egy újabb medencével bővítették, a partokon pedig természetes rézsűket alakítottak ki. A projekt keretében épült egy stég is, ahonnan a látogatók közelről figyelhetik meg a bivalyokat.