December elején, a Portfolio Agrárszektor konferencián a sertésszektort ért hatásokat összegezték az egyik szekció meghívottjai. A tanulságok levonása sem maradt el.
„2018-tól élénk kereslet jellemzi a világ sertéspiacát, köszönhetően a kínai állományt megfelező afrikai sertéspestisnek. Ezt a hatást ellensúlyozta a koronavírus-járvány, majd még inkább az afrikai sertéspestis németországi megjelenése. Mindkettő, de különösen az utóbbi, értékesítési nehézségeket hozott az uniós piacon” – mutatott rá Molnár András, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának senior elemzője. Az események itthoni tanulsága szerinte az, hogy fontos az alkalmazkodóképesség és az együttműködés a piaci szereplők között. Külpiaci tanulsága pedig az, hogy az uniós export nagyon függ Kínától. Az itteni jelenléthez viszont kulcskérdés a fagyasztás-tárolás képessége és a logisztika kiépítése. Tudomásul kell azonban venni, hogy Kína egyre inkább önellátó hústermékekből, ami a baromfiipar gyors helyreállásának is köszönhető. Az elemző szerint a sertésen nyerhető extraprofitot elfelejtheti a szakma, egy jóval konszolidáltabb időszak jön.
Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési csoportvezetője azt hangsúlyozta, hogy az európai sertéspestishelyzet egyelőre csak romlik. Németországban már három gócpontból terjed, ezek egyike nem hozható összefüggésbe a határ túloldaláról érkező, lengyelországi esettel, vagyis úgy tűnik, a vírus kikerült a német kontroll alól. Itthon a magas kockázatú területek ugyan nőttek, de van jele annak, hogy hamarosan túlleszünk a sertéspestisen. „Javult a felderítések száma, de továbbra is sok múlik az ágazati szereplők fegyelmezettségén” – intett a szakértő. A vírus velejárója, hogy a Távol-Kelet elzárta Európától az exportlehetőségeket, ezért rengeteg hús most az EU-n belül keresi a helyét. A németek azokon a piacokon is megjelentek, amelyeket eddig mi láttunk el (például Románia), ezért fokozódik az árverseny, ami az itthoni áralkukba is begyűrűzik. A hazai kereskedelmi láncokat többször is felszólította a kormányzat, hogy ne az anyaországból szerezzék be az árualapot, hanem mindaddig a magyarországit részesítsék előnyben, amíg az hasonló minőségben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll. Ami a jövőt illeti, Dúl Udó Endre szerint sokat elmond, hogy a következő pénzügyi ciklusban a beruházásokat, a digitalizációt és az integrációt fogják a leginkább támogatni.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy véli, nem törvényszerű, hogy a magyar sertésárak ennyire a németországihoz legyenek kötve, ideje elszakadni ezektől. Ő még mindig ígéretesnek látja a román piacot, ami középtávon is szép bevételt hozhat a hazai termelőknek. Ennek oka, hogy a románok sokkal nehezebben boldogulnak az afrikai sertéspestissel, mint mi, náluk a házisertés-állományba is begyűrűzött a kór. Az egyetlen veszélyt a német konkurencia jelenti számunkra ezen a piacon. A koronavírus kapcsán kiemelte: a kiskereskedelmi láncoknak pozitív szerepük volt abban, hogy a turizmus kiesésével keletkező űrt be tudták tölteni az áruforgalomban. A szakember hangsúlyozta: már vannak európai színvonalon dolgozó hazai termelők, de a magyar átlagnak még fejlődnie kell. Fontos lenne ehhez a pontos adatgyűjtés a termelésben, valamint a döntéstámogató rendszerek alkalmazása.
Hollósy Tibor, a Kométa 99 Zrt. ügyvezető-helyettese úgy tapasztalta, hogy Magyarországon nem voltak értékesítési nehézségek az ASP hírére, a németeknél viszont igen. A magyar húsipar előnye a némettel szemben, hogy itt nincsenek tömegszállásokon elhelyezett vendégmunkások, az egyes műszakok izolációja is jobb. Tény, hogy a távol-keleti piac megléte egész Európának fontos, de vannak országok, amelyekkel könnyebb tárgyalni, mint Kínával. Japán például, úgy tűnik, hogy el fogja fogadni a regionalizációt, vagyis nem büntet komplett országokat, ha valahol felbukkan a sertéspestis. A szakember szerint most arra kell koncentrálni, hogy a meglévő piacainkat megőrizzük, illetve tovább erősítsük a belföldi jelenlétet. Megjegyezte: a Kométa a tulajdonosi hátterét is ki tudta használni; a járvány ellenére 30 százalékos növekedést értek el az olasz piacon, miközben a prémium termékek szegmense erősödött igazán. Hosszabb távon a legfontosabb kihívásnak a fogyasztói szokások változását nevezte meg. Egyre fontosabb a környezet- és állatvédelem, a melléktermékek hasznosítása, a termelés körülményeinek garantálása. Az integráció ebből a szempontból is lényeges. A Kométánál is sokat tesznek a digitalizációért, hogy a termeléstől a vágásig feldolgozható, elemezhető adatokhoz jussanak. Sőt, a robotizálást is igyekeznek megvalósítani, erre a munkaerőhiány kényszeríti rá a vállalkozást. Hollósy Tibor szerint a gép ma már nem drágább, mint az ember.
Gönczi Krisztina
